Új Széchenyi-Terv: a csodás 7000 milliárd

2011. június 23. csütörtök - 14:18 / PP/MTI
  •    

Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vállalkozóknak és a sajtó képviselőinek Budapesten bemutatta az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT) ; a programmal a kormány célja a gazdasági növekedés beindítása, majd erősítése, az ország versenyképességének javítása és a foglalkoztatottság bővítése.

A fórumon Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországot ésszerűen újjá kell szervezni, a gazdaságpolitika középpontjába a munkát kell állítani. Mint mondta, nem lehet elbújni a munka elől, és helyette szociális juttatásokat remélni. Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahely teremtését segítse elő – mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyar embert megöli a tétlenség, és minél kevesebben dolgoznak az országban, annál rosszabb lesz élni Magyarországon, mert a hangulat is egyre rosszabb lesz.

Nem költhetünk annyit, mint amennyit költünk

A kormányfő szerint Magyarországon jelenleg a munkára képes embereknek csak az 55 százaléka dolgozik, míg az EU-ban ez 65 százalék. Ez nem maradhat így – mondta -, ezért először el kell érni az EU-átlagot, majd azt meg kell haladni, és "nekünk kell Európában a legmagasabb foglalkoztatást bemutatni". A kormányfő kiemelte, kétségkívül, Magyarország nem költhet annyit, mint amennyit költ; vannak célok, amelyekre nem költhet, mert nem igazolhatók azok, vagy mert pazarlóak, és vannak bevételek, amelyeket nem szed be, pedig be kellene, ezért a kiadásokat csökkenteni kell, bizonyos területeken pedig a bevételeket növelni.  Orbán szerint ez nem megszorítás, hanem újjászervezés, a kormány politikájának középpontjában ezért Magyarország ésszerű újjászervezése áll: ez fogja magával hozni a kiadások csökkentését és a bevételek növekedését, ez fogja helyreállítani a pénzügyi egyensúlyt, ez tartja majd 3 százalék alatt a költségvetési hiányt, és teszi lehetővé az államadósság csökkentését.

"Ha komolyan gondoljuk az ország átszervezését, a konfliktusokat vállalni kell" – hangsúlyozta Orbán. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ÚSZT nem a harcokról, hanem a barátságosságról, az emberiességről, az együttműködésről, a reményekről és a közös lehetőségekről szól, a kormányzás "barátságos arcát" mutatja. Matolcsy György azt hangsúlyozta, hogy az ÚSZT a magyar gazdaságpolitika kiemelt céljait segíti, így a gazdasági növekedés ütemének növelését, az államadósság GDP-hez mért szintjének csökkentését, a foglalkoztatás jelentős bővítését. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy Magyarországnak egyszerre kell csökkentenie az államadósság GDP-hez mért szintjét és az ország külső adósságát. Növelni kell a beruházásokat, főleg a termelő beruházásokat, a foglalkoztatást tekintve a 2010-2020  között 1 millió új munkahelyet akar létrehozni a kormány az országban.

A belső motorok beindítása 

Kis cégeknek
Elindul vállalkozásfejlesztési alapítványok és pénzügyi vállalkozások számára a mikrocég támogatói és hitelközvetítői pályázat. A kiválasztott közvetítőknek az lesz a dolguk, hogy egyrészt a számukra biztosított uniós pénzből hitelezőként járjanak el, és a kedvezményezett kisvállalkozásokkal saját nevükben és kockázatukra hitelszerződést kössenek. Másrészt közreműködnek majd a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó pályázatok kezelésében és a támogatási szerződések megkötésében. Az Új Széchenyi Tervben a legkisebb cégek támogatása vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel együttes biztosítása révén történik, első körben 26 milliárd forint értékben. A megvalósítandó projektjük vissza nem térítendő támogatásból, hitelrészből és saját forrásból tevődik majd össze. Szoftvereket, hardvert és eszközöket szerezhetnek be.

Matolcsy György szerint az Új Széchenyi Terv 2011-2014 között 7.000 milliárd forint forrással évi 5 százalékponttal emeli majd meg a beruházás rátát, ezzel a magyar beruházási ráta 2014-re mintegy 25 százalékos szintre nő majd, a magyar GDP pedig a 4-6 százalékos sávba emelkedik. A miniszter rámutatott: így 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt hangsúlyozta, hogy megújul a fejlesztéspolitika, amely mögött nemcsak uniós, hanem hazai és nemzetközi fejlesztési források is lesznek. A fejlesztési miniszter szólt arról: a szabadon felhasználható uniós fejlesztési forrás 2013-ig 2.000 milliárd forint. Az ÚSZT keretében 93 új konstrukciót hirdetnek meg 1.100 milliárd forint tőkekihelyezéssel. Az idén a szabadon felhasználható 2.000 milliárd forint uniós forrás 55-60 százalékát juttatják a gazdaságba az ÚSZT-ben szereplő hét prioritás mentén.

Jó, de kevés a konkrétum 

Pozitívan értékelték az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos  bejelentéseket az MTI által megkérdezett munkaadói szervezetek, amelyek szerint a tervvel nagyobb mozgástérhez jutnak majd a magyar tulajdonú kkv-k.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta: az ÚSZT-nek a gazdaságban rövid időn belül pozitív hatásai lesznek. Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint üdvözlendő, hogy végre van "forgatókönyv, menetrend", amely mentén el lehet indulni.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke leszögezte: a terv azért fontos, mert az elmúlt évek alatt a visszaszorult a belső piac a konvergencia program miatt, miközben a magyar vállalkozások 99 százalékát kitevő kis- és közepes vállalkozások (kkv) döntő többsége a belső piacra dolgozik, szerinte reális célkitűzés ÚSZT-től remélt munkahelyteremtés. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a bemutatott ÚSZT legfontosabb eleme, hogy prioritásként jelöli meg a foglalkoztatás és a munkahelyek megtartását, a fejlesztés ösztönzését.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője a kormányzati bejelentésekből hiányolta  a konkrétumokat, de mint mondta: a megjelölt irányokat helyesnek tartja.

Az ellenzéknek nem tetszik túlságosan
Az MSZP szerint az Új Széchenyi Tervvel csak a korábbi fejlesztéspolitika "fedőlapját" cserélték le, mivel az megőrizte a korábbi programok legfontosabb célkitűzéseit, vagyis a foglalkoztatás bővítését és a versenyképesség javítását – mondta Varju László, a szocialisták fejlesztéspolitikai kabinetvezetője. Az ellenzéki képviselő szerint az Orbán-kormány gazdaságfejlesztési tervének részleteiből szintén nem derül ki semmi újdonság, ugyanakkor olyan fontos akcióprogramok maradnak ki, mint például a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, vagy az óvodák és iskolák felújításának támogatása, illetve a gyermekonkológia fejlesztése. Varju László emellett bírálta a kabinetet, amiért a magyar vállalkozások a kormányváltás óta nem vehetnek igénybe új fejlesztési forrásokat, akik szerinte az Új Széchenyi Tervből is csak legkorábban az év végén juthatnak pénzhez.
Az LMP úgy látja "egyszerű blöffnek bizonyultak" a kormány korábbi, a gazdaságfejlesztésre és ezen belül a zöld gazdaság fejlesztésére tett ígéretei. Jávor Benedek ellenzéki politikus azt mondta, hogy az Új Széchenyi Terv semmiféle zöld gazdaságfejlesztési prioritást nem tartalmaz, ehelyett "folytatja azt a kommunikációs offenzívát, amit már megszokhattunk a kormány részéről".