Sűrű fillér, avagy hogyan működik a tömegfinanszírozás

2013. június 23. vasárnap - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A tömegfinanszírozás, azaz a crowdfunding azon az egyszerű elven alapul, hogy ha elég vonzó egy a projekt, sokan fogják kis pénzzel támogatni, hogy meg is valósuljon. Itthon magánszemélyek és szervezetek is hozzájuthatnak ezekhez a pénzekhez – ha képesek megfelelő projektet, jó kampányokat indítani. Érdemes megismerkedni azzal, mit is jelent ez: kétrészes sorozatunkban bepillantást adunk a tömegfinanszírozás világába.

A tömegfinanszírozó platformok (mint például a legismertebb amerikai Kickstarter vagy európai versenytársa, az Indiegogo) lehetővé teszik, hogy egy-egy projekt minél nagyobb tömeget érjen el, és legális keretek között jusson az egyes emberek által felajánlott támogatáshoz.(Itt olvashat a magyar tömegfinanszírozással foglalkozó oldalakról.) Milyen projektekre kell gondolni? Szinte bármire – innovatív vagy design tárgyak létrehozásától zenei fesztiválokon keresztül egyéni tanulmányút finanszírozásáig mindenre kérhetik a pénzt a lelkes és bátor ötletgazdák. Akik pedig megkapják a pénzt, nagy lehetőséget kapnak, hogy személyes vagy üzleti sikert érjenek el. Jól hangzik, igaz?

Olyannyira jól hangzik, hogy az Egyesült Államokban egy éve törvényi lehetősége van cégeknek is meglovagolni a magántőke tömegfinanszírozás-hullámát.(Itt olvashat a legsikeresebb külföldi példákról és pillanatnyi a magyar helyzetről.)

Kép:PP archív

Működés, dióhéjban

A tömegfinanszírozás nagyon röviden így működik: a projekt lehet egy koncert megszervezésétől állatmenhely létrehozásán keresztül új termék létrehozásáig mindenféle. A célt a projektgazda megfogalmazza videóban, leírásban, majd az általa kiválasztott platformon meghirdeti. A célhoz finanszírozási célt is megjelöl, azaz leírja, minimálisan mennyi az a pénz, amiből már megvalósítható a projekt. Itt trükkös egy kicsit a dolog: vannak úgynevezett rugalmas és fix keretek, azaz egyes platformokon akkor is hozzájuthat a projektgazda a pénzhez, ha a megjelölt célnál kevesebbet gyűjt össze, máshol csak akkor, ha legalább a megjelölt célt eléri. A támogatóknak a projekt támogatási kategóriákat határoz meg aszerint, hogy mennyi pénzzel szállnak be a projektbe. Az egyes kategóriákban a támogatók különböző ellentételezéseket kaphatnak, az egyszerű köszönömtől a nagy értékű termékekig. Az átlagos projekt 9 héten keresztül folytat kampányt, ezalatt minél több embert próbál rávenni arra, hogy fizessen be a platformon keresztül a projektbe. Amennyiben eléri a célját, megkapja a pénzt (amiből a platform valamennyit levon), és megkezdődhet a projekt megvalósítása – ha pedig nem elég sűrű a fillérek zápora, a pénzek visszamennek a támogatókhoz.

Tömegfinanszírozás-körkép számokban

Világszerte valamivel több mint 530 működő tömegfinanszírozó platform van a GoGetFunding 2013 elején készült felmérése szerint. Ennél lényegesen több, egyes becslések szerint akár ötször ennyi honlap indult az elmúlt években, de csak kevés az, amelyik képes a kitűzött céloknak megfelelő méretű közösséget toborozni és megfelelő mennyiségű kampányt indítani. A platformok 40%-a a kifizetett támogatások kis százalékát számítja fel kezelési költségként.

Aprópénznek hangzik, ha azt mondjuk, néhány dolláros támogatási összeggel szállnak be a támogatók a projektekbe, de a számok azt mutatják, magánemberek jelentős tömegei szánják pénzüket mások álmainak a finanszírozására. A félszáz működő platform 2013-ban világviszonylatban várhatóan 5,1 milliárd USA-dollárnyi támogatási összeget mozgósít (viszonyításképpen: ez körülbelül a tizede annak, amit az EU kohéziós alapja oszt ki támogatásképpen évente).

Ez a hatalmas összeg jellemzően 5-500 dolláros „adagokban” indul magánszemélyektől, és érkezik magánszemélyek vagy szervezetek projektjeihez, 2500 dollárnál nagyobb, átlagosan 7000 dolláros projektekhez. 2012-ben mintegy 1 millió projekt érte el a kitűzött finanszírozási célt – vagy annál lényegesen magasabb, mint a 2012-es rekorder Pebble (egy high-tech óra), amely 69 ezer támogatótól gyűjtött össze több mint 10 millió dollárt. A 2012-ben hasznosult 2,7 milliárd dollárnyi összeg 59%-a az Egyesült Államokban, 35%-a Európában csilingelt a projektek pénzes-dobozaiban.

Ügyek, álmok, alkuk

A sikeres projekt egyik legfontosabb eleme, hogy mit ajánl támogatóinak cserébe.

A projektek 43%-ában a támogató valamilyen ellenértéket kap (ajándék-jelleggel): például a legkisebb, néhány dollárnyi támogatásokért cserébe a projektek a támogató nevét megjelenítik honlapjaikon vagy kis értékű ajándékot küldenek. A nagyobb összeget adó támogatók nagyobb értékű ajándékokat kapnak, illetve sokszor elővásárlás formájában „lefoglalják” maguknak egy létrejövő új termék első darabjait vagy egy ígértes koncertre, eseményre a helyeket. A projektek valamivel több mint tizede esemény vagy előadás, 7,5%-a zenei felvétel vagy film. Ezek a művészeti ágak igen jelentős támogatást mozgatnak meg. Ezekre a területekre külön platformok is létrejöttek, és igen hatékonyan működnek.

A projektek körülbelül harmada olyan ügy (társadalmi, környezetvédelmi stb. célú akció), ami mellett a támogató elköteleződik: itt magának az ügynek a megvalósulása jelenti az ellenértéket. Fontos azonban figyelni arra, hogy ezek a projektek is megbecsülik támogatóikat: név szerint említik őket kiadványaikban vagy éppen névre szóló köszönőlevelet, valami apró emléket küldenek nekik.

Azokban az országokban, ahol ez jogilag lehetséges, a támogató tulajdonrészt szerezhet a támogatást gyűjtő cégben vagy részesedhet a támogatott projekt profitjából (e kettő az összes projekt mintegy negyedénél történik). Ez utóbbi típusok voltak azok, amelyek az Egyesült Államokban elvezettek oda, hogy a szenátus elé került a cégek finanszírozását lehetővé tevő törvénytervezet, mivel a tőzsdéhez vagy szövetkezetekhez hasonlító logika összességében több pénzt mozgatott meg, mint az ügyek és az ajándék-jelleggel kalapozó projektek összesen. A részesedést és haszonmegosztást felajánló projektek 42%-a 100 ezer dollár feletti összeget gyűjtött össze projektenként.

Működhet ez Magyarországon?

Magyarországon az elmúlt években 5 platform indult, ezekből egy működik értelmezhető mértékben. Az itt sikeres néhány kampány 80 ezer és 600 ezer forint közötti összeget gyűjtött össze néhány tucatnyi támogatójától. A többi platform Csipkerózsika-álmot alszik – nem tudható, mi lesz a sorsuk.

A projektek jelentős része a működő platformon sikertelen – csakúgy, mint világszerte más platformokon, de gyaníthatóan más okokból. Míg egy amerikai platformon a projektek nagy része egyszerűen elvész a tömegben, addig a néhány induló magyart itthon ez a veszély nem fenyegeti. Inkább úgy tűnik, az ötletgazdák nem értették meg a tömegfinanszírozás egyik leglényegesebb elemét: a kampány fontosságát. Mivel a platformok nem voltak képesek jelentős közösséget mozgósítani, illetve nagy visszhangot kiváltó projekteket bevonni a kezdetektől, csak a projekteken múlik, képesek-e elég nagy hírverést generálni. A magyar platformok ennek megfelelően nem sokkal jelentenek többet, mint ha valaki saját bankszámláján gyűjtene, inkább csak jól szabályozott keretet adnak a pénzmozgásnak.

Sorozatunk következő részében megnézzük, hogyan működnek a sikeres projektek és platformok, és azt latolgatjuk, lehet-e Magyarországon sikeres kampányt folytatni (biztatásképpen előre  megsúgjuk: igen).

A cikk szerzője a Megoldás.Most munkatársa.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek