Segítség a forrásszerzéshez

2011. december 08. csütörtök - 14:11 / piac-profit.hu
  •    

Nem magyar sajátosság, hogy a vállalkozások nem jutnak forráshoz. A válság hatására az Európai Unió tagországaiban a kis- és középvállalatok éppígy forráshiánnyal küzdenek, ami a szerkezeti problémák mellett tovább nehezíti azt, hogy a gazdaságok talpra álljanak. Az EU mostanában újabb és újabb javaslattal áll elő, amelytől a helyzet javulását várja. Egy új uniós cselekvés terv például az uniós költségvetésből, az Európai Beruházási Bank által nyújtott pénzügyi támogatás növeléséből, és a kockázatitőke-alapok forgalmazására vonatkozó egységes szabályból álló rendeletjavaslatot tartalmaz.

A finanszírozáshoz való hozzáférés rendkívül fontos a kkv-k versenyképességének és növekedési lehetőségeinek javítása szempontjából. (A válság hatására felértékelődött az alternatív finanszírozási források, például a kockázati tőke szerepe, ami segíthet pénzhez jutni a kkv-knak.) A mostani, a reálgazdaságnak nyújtott kölcsönök visszaesése által jellemezhető válság közepette az érintett vállalkozások számára egyre nehezebbé válik a kölcsönökhöz való hozzáférés. Az Európai Bizottság ezért egy uniós cselekvési terv formájában stratégiát vázol fel a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítására.

Antonio Tajani (balról) és Michael Barnier Kép:EU
Antonio Tajani (balról) és Michael Barnier
Kép:EU
A gazdasági siker kulcsa
Európai gazdasági sikere nagyban függ a lehetőségeiket kihasználó kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésétől. Az elmúlt öt évben a kkv-k a nem pénzügyi gazdaság teljes hozzáadott értékének több mint felét adták, és az új munkahelyek 80 százaléka is náluk jött létre.
Az Európai Bizottság egy cselekvési tervben mutatja be a különböző szakpolitikai eszközöket, amelyekkel könnyebbé kívánja tenni a finanszírozáshoz való hozzáférést Európa 23 millió kkv-ja számára, jelentős mértékben hozzájárulva ezáltal a növekedéshez. A javaslatban szereplő szabályozási és egyéb intézkedések célja a kkv-hitelezés szintjének fenntartása és a kkv-k tőkepiacokhoz való hozzáférésének javítása. Ennek eszközei a kkv-piacok és a kkv-részvények láthatóságának növelése a befektetők körében, illetve a szabályozói és adminisztratív terhek csökkentése.

Az új rendelettel a kockázati tőkések számára könnyebbé válik az egész Európára kiterjedő, az induló vállalkozások finanszírozását szolgáló forrásbevonás. A megközelítés egyszerű: amennyiben megfelelnek a követelményeknek, a feltételeket teljesítő alapkezelők mindegyike az „európai kockázatitőke-alap” megjelölés alatt gyűjthet forrást az EU egészében. Ezentúl nem kell majd bonyolult, a tagállamok mindegyikében eltérő követelményeknek eleget tenniük. Az egységes szabályoknak köszönhetően a kockázatitőke-alapok potenciálisan több tőkét gyűjthetnek majd, és nagyobbá válhatnak.

Nemrég terjesztették elő a kis- és középvállalkozásokért programot, amely 1,4 milliárd euró összegben új pénzügyi garanciákat tartalmaz és azt is bejelentették már, hogy az Európai Beruházási Bank a 2011-es 10 milliárd euró körüli szinten fogja tartani a kkv-knak nyújtott hitelezési tevékenységét. Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „A kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése első számú prioritás a válságból való kilábalás érdekében. A cselekvési tervünk külön kiemeli azt, hogy Európának mindent meg kell tennie a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása érdekében. Meg akarjuk erősíteni a kkv-k számára kidolgozott európai uniós pénzügyi eszközöket, és javítani szeretnénk a kkv-knak a pénzügyi piacokhoz való hozzáférésén.”

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „Több kockázati tőkére van szükségünk Európában. (A magántőke befektetők aktívan keresik a magyar lehetőségeket, a hazai vállalatvezetők és tulajdonosok viszont sokszor félve állnak ehhez a finanszírozási formához.) A kockázati tőke a jövő Európájának vállalkozásait teremti meg azáltal, hogy segíti a vállalkozásokat az innovatívabbá és versenyképesebbé válás útján. A legígéretesebb induló vállalkozások támogatása érdekében a kockázatitőke-alapoknak nagyobbá, befektetéseiket tekintve pedig diverzifikáltabbá kell válniuk. A ma előterjesztett javaslatok segíteni fogják ennek a kialakulófélben lévő piacnak a fejlődését.”

Ez nem Amerika!
Az induló vállalkozások korai szakaszban történő finanszírozását biztosító kockázati tőke fontos, hosszú távú befektetési forrás a fiatal és innovatív kis- és középvállalkozások számára. Az alapok kis mérete és az a tény, hogy csak kis összegű tőkét tudtak biztosítani, megakadályozta azt, hogy a kockázati tőke jelentősebb szerepet tudjon betölteni az induló vállalkozások finanszírozásában. Ennek következtében a kkv-k továbbra is rövid lejáratú banki kölcsönökre vannak utalva.
A mostani válság közepette, amikor is a reálgazdaságnak nyújtott kölcsönök visszaesése tapasztalható, az érintett vállalkozások számára rendkívül nehézzé válhat az ilyen típusú kölcsönökhöz jutás. A Bizottság tapasztalatai azt mutatják, hogy a hosszú távra befektető kockázati tőkéssel rendelkező vállalatok sikeresebbek, mint azok a vállalatok, amelyek rövid távú banki finanszírozásra kénytelenek támaszkodni. A széles körben elfogadott nézet szerint ez annak a szigorú átvilágítási folyamatnak köszönhető, amelyet a kockázatitőke-alap kezelői egy-egy vállalatba történő befektetést megelőzően elvégeznek. Az átlagos európai kockázatitőke-alap azonban kis méretű és jóval alatta marad a diverzifikált befektetési stratégia folytatásához szükséges méretnek, amely érzékelhető mértékű tőkehozzájárulást tenne lehetővé az egyes vállalatok esetében, és ezáltal valódi hatást érne el.
Míg az Európai Unióban az átlagos kockázatitőke-alap megközelítőleg 60 millió eurós eszközállománnyal rendelkezik, addig az amerikai megfelelőjének átlagos mérete 130 millió euró. Közgazdasági tanulmányok szerint a kockázatitőke-alapok akkor fejthetnek ki érdemi hatást a befektetéseik által érintett iparágban, ha a méretük megközelíti a 280 millió eurót. Másrészről az amerikai kockázatitőke-alapok egy-egy projektbe átlagosan 4 millió eurót fektettek, míg az európai alapok csak 2 millió eurós vállalatonkénti átlagos befektetést tudtak felmutatni. Az Egyesült Államokban a korai szakaszban nyújtott tőkebefektetés vállalatonként átlagosan 2,2 millió eurót tett ki, míg az Európai Unióban a korai szakaszban nyújtott tőkehozzájárulás átlagos értéke vállalatonként mindössze 400 ezer eurónak felelt meg. A nagyobb kockázatitőke-alapok nagyobb volumenű elérhető tőkét jelentenek az egyes vállalatok számára, és lehetővé teszik az alapok számára, hogy olyan önálló ágazatokra specializálódjanak, mint az információs technológia, a biotechnológia vagy az egészségügy. Végső soron ez segíteni fogja a kkv-kat abban, hogy javítsák világpiaci versenyképességüket.