Részvényre alapozva

2006. február 24. péntek - 07:04 / PP Online
  •    

A nyugdíj-előtakarékossági számla, a nyugellátás negyedik pillérének bevezetése sok ellenérzést hozott felszínre szakmai körökben, több oldalról is támadás érte a szűk fél év alatt összehozott terméket. A lakosság azonban nem hallatta hangját, s kiderült: az ország nagy többségének fogalma sincs arról, miről is van szó tulajdonképpen.

Gyakorlatilag öt hónap alatt verekedték keresztül a tőkepiac szereplői a negyedik pillérről szóló elképzeléseiket a jogalkotás rögös útvesztőin: a július 20-án megfogalmazott igényükre december végén meg is érkezett a válasz, mégpedig a parlament által elfogadott törvény formájában, ami január elsején életbe is lépett. A lobbi élén mindvégig a Budapesti Értéktőzsde elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila állt, aki többek közt ennek a megtakarítási formának a bevezetésével kívánta felpörgetni a börze forgalmát.

A legújabb pillérbe tett és ott forgó összegeket ugyanis a tulajdonos csak a nyugdíjba vonulásakor veheti fel, ami igazán kedvező az olyan hosszú távú befektetési formák elterjedése szempontjából, mint amilyen a részvény vagy a részvényalap. S bár a kezdetekkor még a teljes tőkepiac – így a biztosítótársaságok is – részt vett a törvény előkészítésében, a végső változat szerint csak bankok és brókercégek vezethetnek nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz). A szolgáltatók köre egyelőre szűk, lapzártánkkor mindössze két bank, a HVB – ahol a tőzsdeelnök igazgatói posztot tölt be – és a K&H ad lehetőséget nyesz nyitására.

Mitől más a negyedik?

Az időskori ellátás első pillére az állami nyugdíj, a második a kötelezően fizetendő, ám örökölhető magán-nyugdíjpénztári megtakarítás. A harmadik körébe tartozik az öngondoskodás minden formája az önkéntes nyugdíjpénztártól a biztosításokon át a most bevezetett nyugdíjszámláig, mivel azonban a biztosításokat nem szokás a nyugdíjrendszer részének tekinteni, ezért végül az önkéntes pénztárokon ragadt rajta a harmadik pillér elnevezés. A negyedik pillér számtalan hasonlóságot mutat a harmadikkal: önkéntesen vállalt, hosszú távú, rendszeres befizetésen alapuló öngondoskodás, itt is jár adókedvezmény a befizetések után, és ezek a megtakarítások is örökölhetők.

A különbségek azonban jól példázzák, miért is egy teljesen különálló formáról van szó. A negyedik pillér keretein belül ugyanis – szemben a harmadikkal – a tulajdonos precízen meghatározhatja, hogy az adott lehetőségeken belül – állampapír, befektetési jegy, részvény, illetve készpénz – milyen eszközbe szeretné tenni a pénzét. Ráadásul a jogszabály szerint a nyeszen minden tőkebefizetés utáni vásárlási tranzakció díjmentes, csak a további tranzakciókért számíthatnak fel díjat a pénzintézetek. A törvény a számlavezetési díj maximumát az éves befektetési állomány egy százalékában szabja meg, ám egy minimum kétezer forintos díjat is előír. Nyugdíj-előtakarékossági számlát pedig már ötezer forintos befizetéssel lehet nyitni.

#page#

A sok kedvezmény ára a befektetők szempontjából a hosszú lejárati idő: a harmadik pillér legalább tízéves futamidejében szemben a nyesz csak a nyugdíjba vonuláskor – illetve a tulajdonos esetleges halálkor – törhető fel, vagyis egy pályakezdő esetében akár negyven évig is gyűlhet a pénz a számlán. A konstrukció kialakításából adódóan pedig három évnél rövidebb időtartamra nem éri meg nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitni, igaz, a befizetések a nyugdíjkorhatáron túli foglalkoztatás esetén is folytatódhatnak.

Megint kimaradtak

A konstrukció legnagyobb előnyének titulált adókedvezmény az egyik legnagyobb hátránya is, hiszen pont azok nem tudják igénybe venni, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A negyedik pillér esetén ugyanis a számlára befizetett összeg 30 százaléka – legfeljebb azonban évi 100 ezer forint – az adóból levonható kedvezményként visszacsorog, pont úgy, mint az önkéntes pénztárak esetében. Az pedig, aki a két számláján legalább évi 330-330 ezer forintot megtakarít, évente 200 ezer forint adó-visszatérítést élvezhet.

Magyarországon jelenleg mintegy 800-900 ezer fő van minimálbérre bejelentve, többségük kényszervállalkozó, és ennél többet keres. A kormányok minden eddigi kísérlete a munkapiac “kifehérítésére” kudarcot vallott, nem sikerült olyan rendszert létrehozni, ahol mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak megérné valódi munkaviszonyt létesíteni. Csakhogy a minimálbér munkavállalói oldalról adómentes, így nem lehet adó-visszatérítést igényelni. Így éppen azok maradnak hoppon, akik az első két pillérbe is az átlagnál jóval kevesebbet fizetnek be.


Teljes cikk a Piac és Profit februári számában.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor