Pénzbőség kkv-knak?

2015. január 09. péntek - 07:30 / asalgo
  •    

A Növekedési Hitelprogram és az Exportélénkítési Hitelprogram is egy a korábbi kereskedelmi banki gyakorlattól eltérő, állami szabályozókkal alacsony kamatokra beállított hiteltermék. Próbálkozás arra nézve, hogy hogyan érvényesülhet együtt a bankok és az ügyfelek érdeke, kikényszeríthető-e a pénzintézetek felelősségvállalása állami eszközökkel.

Párhuzamosan fut tovább az Exim Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP) és a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP), miután utóbbit egy évvel meghosszabbították. Mindkettő a kis- és középvállalatok számára kínál kedvezményes áron forrást a kereskedelmi bankokon keresztül. Az NHP két szakaszában már több mint 16 ezer vállalkozás jutott hitelhez mintegy 1100 milliárd forint összegben.

Beruházási láz?

Az első szakaszban 701 milliárd, a másodikban, 2014. október harmadikáig további 402,7 milliárd forint értékben kötöttek szerződést, azaz együttesen 1103,7 milliárd forint hitelt helyeztek ki. A két szakaszban nyújtott kölcsönök 37 százaléka új beruházási hitel, 20 százaléka új forgóeszközhitel, az EU-s hitelek aránya 5 százalék, a devizahitel-kiváltásoké 21 százalék, míg a forinthitel-kiváltásoké 17 százalék. Az NHP második szakaszában a hitelek közel 98 százaléka új hitel, ezen belül az új beruházási hitelek (beleértve a lízinget is) részesedése 59 százalék. Az új forgóeszközhitelek aránya 26 százalék, az EU-s támogatások előfinanszírozását szolgáló hiteleké pedig 15 százalék. A program második felében az első szakaszhoz képest számottevően emelkedett a mikrovállalkozások súlya – különösen az új beruházási hiteleken belül –, s talán pont ez alapozta meg az új Exim Kártya helyét.

A mikro- és kisvállalati körhöz került a második szakaszban kihelyezett hitelek háromnegyede – fele-fele arányban –, tehát mintegy 300 milliárd forint. Az átlagos hitelméret azonban minden vállalatméret esetén csökkent.

KINEK ÉS MIRE JÓ AZ OLCSÓ HITEL?
A jegybank által indított Növekedési Hitelprogram elsősorban a kkv-k finanszírozási igényeire szolgál megoldással, azonban nem mindegy milyen cég milyen céllal veszi igénybe az olcsó forrást. Adunk néhány tippet mire jó, és mire nem az nhp.

Mindenki örül

Az NHP első szakaszában az OTP Bank Csoport a legmagasabb hitelállományt helyezte ki, míg a második etapban az MNB által 2014. évre tervezett 4500 milliárd forintos keretből csak most nyitják meg a második 500 milliárd forintos részt. 2014. október 3-án összbanki szinten mindössze 402,7 milliárd forint volt a szerződött állomány – nyilatkozta lapunknak az OTP Bank sajtóosztálya. Ezzel együtt a banknál arra számítanak, hogy minimum a piaci részesedésüknek megfelelően alakulnak a továbbiakban a hitelkihelyezések. A második szakaszban az OTP-nek több mint 1600 darab szerződött ügylete van, a projekt keretében létrejött szerződésállomány 56,8,1 milliárd forint. Az OTP ügyfelei körében a beruházási hitel a legnépszerűbb (I. pillérben: 38%; II. pillérben: 89%), azonban a forgóeszközhitel és a támogatás-előfinanszírozó hitel aránya is magasabb a piaci átlagnál.

Az Erste Banknál jellemzően a közepes és nagyobb kkv-k vették igénybe a kedvezményes hiteleket. Az igények között közel azonos súllyal jelent meg a beruházás- és forgóeszköz-finanszírozás. Az Erste bankárai úgy látják, a Növekedési Hitelprogram által nyújtott refinanszírozás igénybevétele a bank kis- és középvállalati ügyfeleinek körében a hiteligény kielégítésének első számú opciójává vált.

Kép:Fotolia

A K&H is üdvözölte a program meghosszabbítását. Ők a második program keretében 2014. augusztus végéig mintegy 69 milliárd forint hitelre kötöttek szerződést a hazai vállalkozásokkal, ami megközelítőleg 1250 ügyletet és több mint 800 céget jelent. Ez az MNB-adatok tükrében 20 százalék körüli piaci részesedést jelent.

Idén jön az Exim Kártya

Az EXIM Bank kedvező árú programja is népszerű az exportőrök körében. Az olcsó devizaforrásból egyebek mellett lízingfinanszírozásra, faktoringra, exportcélú beruházás finanszírozására, közvetlen áru- és szolgáltatásexporthoz kapcsolódó forgóeszköz-finanszírozásra és export-utófinanszírozásra van lehetőség. Az exportőrök devizaalapú mikrohitelezését szolgáló új konstrukció pedig az ígéretek szerint 2015 elején indul.

Az EHP mikrovállalkozásoknak szóló új eleme sok közös vonást mutat a Széchenyi kártyával, azzal a különbséggel, hogy ez devizában elérhető hiteltermék lesz külkereskedő cégek számára. Ugyanakkor a termék jelentősen eltér a hitelcsalád többi tagjától, hiszen az EXIM új, eddig kevésbé ellátott szegmensek/igények irányába is nyitni kívánt. Ennek megfelelően a folyószámla-hitelkeret futamideje egy év (amely megújítható), keretösszege 3–150 millió forint. Az ügyfél a kereskedelmi banknál megigényli a kártyát a szükséges hitelkerettel, majd a vállalat alapvető pénzügyi kimutatásai, gazdálkodási adatai alapján kap egy hitellimitet. Amennyiben az ügyfélnek magasabb összegre lenne szüksége, felajánlhat ingatlanfedezetet.

Egyszerűsödhet a hitelfelvétel – de nem nagyon
Optimistábbak a bankok a vállalati hitelpiac jövőbeli kilátásaival kapcsolatban. Jövőre megfordulhat a vállalati hitelállomány ötödik éve tartó csökkenése és egy kicsit enyhülhetnek a hitelezési feltételek is.

Kizárólag hitelintézeteken keresztül igényelhető, így kamatozása is a bankok árazásától függ, de a beépített felső korlát miatt a teljes költség nem haladhatja meg az évi 5,5 százalékot.

A vállalkozásoknak gyakran okoz nehézséget, hogy az ingatlant vagy a gyártókapacitást, amit a hitel fedezetéül felajánlanának, korábban egy másik hitel kapcsán egy másik bank – vagy esetleg ugyanaz – már megterhelte jelzáloggal. Az Exim Kártya esetében ilyen gond nincs: a magyar állam által megtestesített garanciával rendelkező programhoz elegendő a jövőbeni exportárbevételüket igazolni szerződéssel vagy szándéknyilatkozattal. A felvett hitel azonban legfeljebb 85 százaléka lehet az exportárbevételnek, amit évente kell igazolni.

Akció vagy fenntartható árazás?

A kedvezményes hitelprogramok iránti kereslet egyértelműen tükrözi, hogy a vállalkozások a válságot követően újból egyre nyitottabbak a hitelek iránt, de nagyon fontos kérdés számukra a forrás ára. Jelen pillanatban felülről, állami eszközökkel kényszerítették ki a kedvező kamatokat, de vajon a bankok saját forrásaik terhére is képesek lennének-e a vállalkozások számára kigazdálkodható áron hitelezni?

Mindenkinek előnyös, ha egyoldalú megoldások helyett egy hosszú távon jól együttműködő, alacsonyabb profittal járó üzleti környezet jön létre – vélekedett Nátrán Roland a Magyar Bankszövetség elnökségének tagjaként.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek