Nem spórol a magyarok kétharmada

2015. szeptember 28. hétfő - 20:49 / PP/MTI
  •    

Csupán a gazdaságilag aktív népesség 32 százaléka tesz félre nyugdíjas éveire, és közülük is csak 18 százalék rendszeresen. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás a leggyakoribb megtakarítási forma, ám a tényleges és a vágyott megtakarítási összegek között nagy a szakadék - derül ki a Pénztárszövetség az NRC Marketingkutató segítségével készített kutatásából.

Kép: Pixabay

A felmérésből kiderült, hogy az aktív dolgozók 68 százaléka nem tesz félre nyugdíjas éveire. A férfiak 37 és a nők 26 százaléka előtakarékoskodik e célból. A férfiak magasabb aránya abból fakadhat, hogy a családi megtakarítások a férfiak nevén vannak. Számít az iskolai végzettség és a jövedelem is. Míg a diplomásoknak a 45 százaléka tesz félre nyugdíjas éveire, az alapfokú képzettségűeknek csak 24 százaléka. „A megtakarítók aránya 120 ezer forint jövedelem alatt csökken, havi 160 ezer felett jellemzőbb a takarékosság” – mondta Hardy Ilona, a Pénztárszövetség elnökségének tagja.

Azok közül, akik nem tesznek félre, 78 százalék ezt az alacsony jövedelemmel indokolta, 24 százalék azzal, hogy úgysem fog addig élni, míg 21 százalék az állami nyugdíjban bízik. A megkérdezettek átlagosan havi 31 ezer forint megtakarítást tartanak szükségesnek ahhoz, hogy az általuk kívánt életszínvonalat meg tudják őrizni. Az idősebb korúak egyre magasabb összegekben gondolkodnak, a 40 éven felüliek már minimum havi 50 ezer forintra teszik ezt a szintet.

A pénztári tagság befizetései a kor előrehaladtával növekednek, de mértékük jóval elmarad attól az összegtől, amit ideálisnak gondolnak. A tagok egyéni befizetéseiket 30 éves koruk után átlagosan 3600 forintról 60 éves korukig 7300 forintra emelik, később pedig 15 ezer forint fölé is; 20 százalék 10 ezer forint alatti, 12 százalék 10 ezer forintnál nagyobb összeget tesz félre. A megkérdezettek arra számítanak, hogy 2030-ra nyugdíjasként átlagosan 39 százalékkal csökken a jövedelmük, 32 százalék 30-50 százalékos csökkenésre számít.

Csak a mi nyugdíjunkra nem lesz pénz?
A lakosság közel háromnegyede bizonytalan a jövőjével kapcsolatban, hiszen maximum 3 évre látja előre élete alakulását. A Groupama és a GFK által készített kutatás eredményei alapján az is kiderült, hogy a középkorúak helyzetét tovább nehezíti az a tény, hogy saját maguk mellett több generációról is gondoskodniuk kell.

A megkérdezettek többsége szerint a pénztári megtakarítási mód a leginkább költséghatékony, ehhez kapcsolódik a legjobb ár-érték arány is. Kiderül a felmérésből az is, hogy a tagok nem élnek azzal, hogy ez egy rugalmas befektetési forma, havi befizetésének összegén csak 30 százalék változtatott már.

Hardy Ilona a felmérés ismertetésekor elmondta: az önkéntes pénztári ágazat túlélte a gazdasági-pénzügyi válság és a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változások miatti bizalomvesztés okozta sokkot, mostanra stabilizálódott és jelentős fejlődés előtt áll. Kiemelte, hogy a befizetések 2014-ben jelentősen nőttek, a munkáltatói 9, az egyéni 26 százalékkal, az átlagos reálhozam pedig 10 százalék volt.

Kitért arra is, a nyugdíjhelyzet most viszonylag jó, a nyugdíjkassza nagyjából egyensúlyban van. A jövőt illetően azonban borúlátóak az elemzések, 2030-2040-re a felosztó-kirovó rendszer jelentős romlásával számolnak a járulékfizetők számának szignifikáns csökkenése, valamint a nyugdíjasok számának emelkedése miatt. Úgy kalkulálnak, hogy 2030-ra a mostani 80 százalékos helyettesítési ráta le fog esni 50 százalékra, majd 10 év múlva 30 százalékra.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor