Nagyot buktunk az eván

2012. augusztus 24. péntek - 07:41 / Piac & Profit Kiadó Kft-2
  •    

Úgy tűnik az egyszerűsített vállalkozási adót (evát) érintő idei változásokkal a kormány, s az érintett vállalkozói kör sem járt jól. Miközben a gazdálkodóknál maradó jövedelem érdemben (számos esetben a működőképesség határáig vagy azon túl) csökkent, a költségvetési bevétel a várt emelkedés helyett, zsugorodott...

Egyszerűsített vállalkozói adóból júliusban 32 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 12 százalékkal kevesebb folyt be. Az esztendő első hat hónapjának árbevétele (adóalapja) alapján júliusig összesen 70,5 milliárddal járult hozzá ez az adónem a költségvetés bevételeihez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartási adatai szerint, szemben az előző év hasonló időszakában befizetett 82,6 milliárddal, illetve a 2010-ben regisztrált 87,1 milliárd forinttal. A visszaesést két hatás együttes érvényesülésével magyarázta az NGM: egyrészt kisebb lett az adóalanyi kör, másrészt 2012. január 1-jével az eva kulcsa 30 százalékról 37 százalékra emelkedett.

Szigorodott a szabályozás
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényt 2002. november 12-én fogadta el a parlament, az adónemet az évi 15 millió forintnál alacsonyabb bevétellel rendelkezők választhatták. Bevezetését az adminisztráció egyszerűsítésével, a gazdaság fehérítésével, az „össznépi számlajáték" megszüntetésével indokolták.
Az árbevételi limitet 2004-ben 25 millió forintra emelték, az adókulcsot pedig 2006. október 1-jétől 25 százalékra változtatták, kiterjesztették továbbá az év végi adófeltöltési kötelezettséget az evásokra is. 2009 februárjától a számlatartási kötelezettségek szigorodtak: súlyos bírság terhe mellett meg kell őrizni a beszerzésekhez kapcsolódó számlákat is, aminek célja a gazdaság fehérítése volt.
Az adókulcs 2010-ben 30 százalékra, majd 2012-től 37 százalékra nőtt.

Tervek és tények: mélyülő szakadék

Az idén a felfelé módosított előirányzat szerint 225 milliárd forint bevételt várnak az evából, az eredetileg tervezett 208,5 milliárddal szemben. Ez tehát azt jelenti, hogy az eddigi befizetések több mint kétszeresének kellene teljesülnie a hátralévő időszakban. Jövőre 224,4, 2014-ben pedig 242,8 milliárd forint bevételt tervezett a kormány az evásoktól.

A meredeken emelkedő bevételi előirányzatok az adónemhez kapcsolatos változások és ennek korábbi hatásai alapján nem igazán érthetők. Különösen annak fényében nem, hogy a tavalyi 180,1 milliárd forintos csökkentett előirányzat sem teljesült, 172,3 milliárd forint befizetés realizálódott ebből az adónemből. Azt pedig, hogy a 2012-től érvénybe lépő új szabályok súlyos rombolást eredményezhetnek az előzetes számítások alapján is látni lehetett.

Egyre kevésbé népszerű, de marad az eva
Az eva népszerűsége a 2003-as bevezetés követően 2010-ig folyamatosan emelkedett, amikor már 101 ezren választották ezt az adózási formát: 42,6 ezer egyéni vállalkozó, s 58,4 ezer társas vállalkozás. A szabályozás szigorodásával párhuzamosan azonban folyamatosan csökkent az evások száma: 2011-es adóév elején 38,9 ezer egyéni vállalkozó, s 56,5 ezer társasá vállalkozás, tehát összesen 95,4 ezren éltek a lehetőséggel, 2012-re az adatok 27,1, 46,7 ezerre, azaz összesen 73,8 ezerre módosultak.
Az adókulcs 30 százalékról 37 százalékra történő emelésének hatását önmagában is megfelelőképp jelzi, hogy tavaly év végén kevesebb mint ezren jelezték az eva alá történő belépés, s mintegy 6800-an, az onnan való kilépés szándékát.
Az adónem népszerűségének csökkenésére a szigorodó szabályozás mellett hatással volt a bizonytalanság is, hiszen folyamatosan az eva jövőbeni megszüntetéséről hangzottak el nyilatkozatok. Jelenleg ennek épp ellenkezője igaz. Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára az államháztartás júniusi mérlegének publikálását követően is kiemelte: noha a munkahelyvédelmi akcióterv tartalmaz olyan elemeket, amelyek egy része az egyszerűsített vállalkozói adóval szemben kínál egyes adózók számára kedvezőbb alternatívát, nincs szó ennek az adónemnek a megszüntetéséről.

Megéri?

Tavaly 25 százalékos áfa- és 30 százalékos eva-kulcs mellett 100 ezer forint nettó bevétel után a 25 százalékos áfát figyelembe véve az adó alapja 125 ezer forint volt. Ez után 37 500 forint evát és az iparűzési adót (az adóalap 50 százaléka után 2 százalék körüli összeget, azaz a példában), 1250 forintot kellett leróni, azaz összesen 38 ezer 750 forintot, a vállalkozásnál tehát 86 ezer 250 forint maradt.

Az idei változásokat – azaz az áfa-kulcs 27, az eva mérték 37 százalékra emelését – figyelembe véve egy evás társas vállalkozásnak a nettó 100 ezer forintos bevétel alapján az adóalapja 127 ezer, amelynek 37 százaléka 46 ezer 990 forint az eva, az iparűzési adó pedig 1270 forint. Összesen tehát a vállalkozás adófizetési kötelezettsége 48 ezer 260 forint, vagyis a tényleges jövedelem 78 ezer 740 forint lesz.

Alkalmazkodás

Míg tehát tavaly a nettó számlaérték 86,25 százaléka maradt a vállalkozásnál, s a nettó bevétel 13,75 százalékát kellett adóként megfizetni, idén ez már csak 78,74, illetve 20,7 százalék. Mindezzel párhuzamosan a minimálbér (garantált bérminimum) emelése miatt nőttek az egyéb terhek (szociális hozzájárulási adó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék). Ez utóbbinak a hatása (lévén fix költség) elsősorban az alacsonyabb bevétellel rendelkező evások számára jelentett súlyos terhet, főként itt lehetett azzal számolni, hogy a jövedelmezőség romlása a vállalkozás megszűnésével, legalább is a tevékenység e formában történő folytatásának beszüntetésével párosul majd.

A megmaradó jövedelem drasztikus esése ellen sok védekezési lehetősége persze a magasabb árbevétellel rendelkező evásoknál is korlátozott. Ezt az adózási formát azoknak érte (éri) meg választani, amelyek nagyon alacsony (az ajánlások alapján 5 százalék alatti) költségszinttel működnek. Ebbe maximum a bankszámla fenntartásával összefüggő kiadások, a könyvelés, esetlegesen irodabérlet fér bele, illetve (az árbevétel függvényében) minimálbéren bejelentett alkalmazott. Itt tehát érdemi költségtakarékossági lehetőségként az alkalmazottak elbocsátása (részmunkaidőben foglalkoztatása), lehet (lehetett). Ez pedig (azont túl, hogy a vállalkozás működését értelemszerűen kedvezőtlenül befolyásolja) az elmaradó eva bevétel mellett további negatív hatással van a költségvetésre, illetve egyebek mellett a foglalkoztatás alakulására.

Következmények

Ami a változások eddigi hatásaiból leszürhető (számos adat még becsléssel sem számszerűsíthető) az, hogy (a befizetett evát és az eva kulcs emelését figyelembe véve) eltünt az eva adóalap 30 százaléka. (Tavaly az első júliusig 275, az idén 191 milliárd bruttó bevétel után fizették be a 70,5, illetve 82,6 milliárd forint evát.)

Nyoma veszett továbbá az evás vállalkozások 20 százalékának. (A fentebbi keretes anyagban részletezettek szerint 2011 elején még 95,4 ezren adóztak az eva szerint, amely adat 2012-re 73,8 ezerre csökkent. A 21 ezres visszaesésben szerepet játszott, hogy 6800-an kijelentkeztek az eva körből, s kevesebb, mint ezer új belépőt regisztráltak. Mindezek alapján az feltételezhető, hogy 15 ezer 2011 elején még evás vállalkozás az idén már nem folytatja tevékenységét.)

Annak esélye, hogy az év végéig az idei évre előirányzott 225 milliárd befolyik a költségvetésbe igen csekély. Az eva kulcs megemelése tehát plusz bevételt szinte biztos, hogy az idén nem eredményez.

Megérte?

A kérdésre egyelőre nem lehet válaszolni. Annak esélye, hogy az idei évre előirányzott 225 milliárd befolyik a költségvetésbe igen csekély. Az eva kulcs megemelése tehát plusz bevételt szinte biztos, hogy az idén nem eredményez. Sőt, nem számszerüsíthető, de kedvezőtlen hatással van a GDP-re, a foglalkoztatásra, a belső fogasztásra, a gazdaság fehéredésére. Az állam tehát egyelőre úgy tűnik nem járt jól a változással.

A vállalkozások (a bemutatott számítások alapján) egyértelműen rosszul jártak, az pedig, hogy a bevezetésre kerülő új formák (leginkább a kisadózók tételes adózása) mennyiben jelenthetnek majd e gazdálkodó körnek megfelelő alternatívát a jövőben, egyelőre kétséges. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint súlyos problémát okozhat az a tény, hogy a társasági adó alanyai számára nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak az a kiadás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai által nyújtott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik. Praktikusan ez az jelenti, hogy ezen adóalanyokkal a társasági adó alanyainak nem lesz érdemes szerződni, vagy az árakat, díjakat legalább 10 százalékkal alacsonyabban érdemes meghatározni, kialkudni, mint társasági adót fizető konkurenseik esetében. S, vannak olyanok is, amelyek szerint még így is megérheti ezt az adózási formát választani…