Most jön az igazi beruházás-ösztönzés

2013. szeptember 20. péntek - 08:20 / piacesprofit.hu
  •    

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Növekedési Hitel Program első szakasza, ezért a második szakaszban több pénz és több idő áll majd rendelkezésre. Nagy Márton az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója a Privátbankár Növekedés 2013. Konferenciáján arról beszélt, a kkv-k jelentős része forráshoz juthat az NHP folytatásával.

Nagy Márton Kép:Privátbankár

Folytatódik a Növekedési Hitel Program, de a célja változott az első szakaszhoz képest – mondta el Nagy Márton.
– Az első esetében úgy láttuk, hogy nem működött jól a hitelezés a kkv-szektorban. Kockázatos szegmenssé vált, a bankok pedig kockázatkerülővé – ezért a szektor megszenvedte a hitelkínált szigorúságát. A kkv-k kulcspiac, amelynek esetleges zavarait el kell hárítani, ez volt az első szakasz célja. Gyorsan, jelentős hitelösszeggel indult, és bár csak két hét múlva fejeződik be, már most látszanak az eredmények. Sok pénzt lehetett a gazdaságba pumpálni, erős hullámokat vet a kő, amit ezzel a gazdaságba dobtunk – mondta Nagy.

Az első szakaszban 750 milliárd közel 70% került folyósításra, tehát várhatóan 90% körül lesz a folyósítás a záráskor. Ennek 60%-a új hitel, ennek fele beruházási hitel az MNB adatai szerint. Mindkét pillér esetében jelentős a kamatcsökkenés realizálódott, ami megtakarításként jelenik meg a vállalkozásoknál – tette hozzá. Az első szakasz eredményei között említette, hogy míg a kkv hitelállomány nagyobb része 1-3 éves lejáratú, az NHP ennél hosszabb lejáratú (5-8-10 év) hiteleket adott ki, ami szintén pozitív, hiszen ez a finanszírozás hozzájárulhat a  beruházási aktivitás növekedéséhez. Emellett az átlagosnál nagyobb hiteleket folyósítottak a hitelintézetek, a legnagyobb részben 10-50 milliós nagyságrend volt – ennek megfelelően több ezer kkv juthatott olcsó hitelhez. A kereskedelem és mezőgazdaság jutott hozzá elsősorban a szektorok közül és arányaiban több pénz ment az elmaradott régiókba.

Hozzátette, sokan támadták a programot, hogy jelentős részben meglévő hitelek kiváltását hozta csak magával, ezt nem is cáfolta a szónok. Mint mondta, eddig szükség volt a hitelkiváltás lehetőségére is, hogy megfelelő verseny legyen a bankok között. Most, hogy ez megvan, a második szakasz erre építhet a tényleges beruházás ösztönzéssel. Az új hiteleket preferálja a következő szakasz, a forrás 90%-a ilyenre, ezen belül forgóeszköz és beruházási hitelekre használható, főként az utóbbiakat preferálva.

A második kör
A program egy 500 milliárd forintos kerettel október elsején indul újra. Amennyiben ez a keret elfogy, a Monetáris Tanács dönthet a következő 1500 milliárd forint ütemezéséről. Az új program elődjéhez hasonlóan három pillérből áll.
Az I. pillért az új hitelek jelentik, melyre a teljes, 2000 milliárd forintos keret 90%-a, azaz 1800 milliárd áll majd rendelkezésre. Az első lépcsőben piacra kerülő 500 milliárdból arányosan 450 milliárd forint ezt a célt szolgálja majd.
A II. pillér a régi hitelek kiváltására szolgál és Matolcsy figyelmeztetett: csak az a hitelintézet vehet részt benne, aki az I. pillérben is jeleskedik. Erre áll rendelkezésre a keret fennmaradó 10 százaléka vagyis 200 milliárd forint (október elsejétől egyelőre 50 milliárd). A III. pillér a külső piacok felőli sebezhetőség csökkentése érdekében már korábban is felajánlott devizacsere ügyleteket takarja a hitelintézetek számára, amelyekkel kitettségük csökkenthető.

A második szakaszban az paraméterek nem változnak, az időkeret hosszabb lett, 2014 decemberéig tart majd. Erre az időszakra 2000 milliárd forint a teljes keret, ebből most 500 milliárd áll a bankok rendelkezésére, a többiről később születik majd döntés.

Itt olvashat részleteket.

Sok kritika érte a jegybankot, hogy valójában mennyibe kerül az egész program – tette hozzá Nagy Márton. A költség azonban nem állandó költség, egy idő után eltűnik a rendszerből, ráadásul statikus, egyszerűen számolható. Ami nehezebben számolható, az a haszna, mert nem tudni, mennyit hívnak le valójában a keretből, mennyi beruházás lesz belőle, ami foglalkoztatottságot jelent, növekedést, végül aztán költségvetési bevételt jelent. Ha ezt nézzük, a hosszú távú hatást, akkor az viszont állandóvá válik.

Véleménye szerint az NHP második szakaszában a kkv-k jelentős része forráshoz juthat. Az igénybevételt jelentősen befolyásolhatja, hogy a 2,5%-os marzs mellett a vállalkozások hány százalékát fogják meghitelezni a hitelintézetek. Amennyiben a bankok dinamikus megközelítéssel, egy kis áldozatvállalással és jövőbe tekintéssel 3%-os kockázati költségű kkv-kat is finanszíroznak az NHP második szakaszában, a kkv-k 50%-a finanszírozhatóvá válik.  Hangsúlyozta, hogy a garancia szervezetek kapacitását az első szakaszban a rövidség miatt nem tudták kihasználni a bankok, erre viszont most lesz lehetőség, így akár 5%-os kockázati költséggel rendelkező kkv-k is finanszírozhatóak lesznek a programmal.  Abban sem lát kockázatot az MNB, hogy „túlnyomnák” a kkv hitelállomány növelését, hiszen a hasonló méretű, nálunk fejlettebb országokban a mi 14%-unknál magasabb a kkv hitel/GDP arány.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek