Könnyebben vehetnek fel külföldi hitelt a magyar cégek

2014. január 13. hétfő - 11:06 / piacesprofit.hu
  •    

Megkönnyítheti azoknak a hazai vállalatoknak a dolgát az új Ptk., amelyek külföldi székhelyű banknál szeretnének hitelhez jutni. A hitelező, vagyis a külföldi bank szempontjából nyilvánvalóan elsődleges jelentőségű, hogy mennyire átlátható a hitelbiztosítéki rendszer magyarországi szabályozása, milyen hatékonyan képes lehívni a rendelkezésre álló garanciákat, illetve hogy mekkorák az adminisztratív terhei és költségei. Az új Ptk. pedig komoly változásokat hoz e téren.

Könnyebb lehet a hitelre pályázó cégek dolga – Kép: SXC

Az adminisztratív könnyítések körébe tartozik például, hogy az új Ptk. egyértelműen rögzíti a biztosítéki célú vételi jog, tulajdonátruházás és -engedményezés, önálló zálogjog alapításának semmisségét. Ezzel sok veszteség nem éri a hitelezőket, mert az ilyen biztosítékok érvényesíthetősége eddig is korlátozott volt, megszüntetésükkel pedig egyszerűsödik a dokumentáció. Ezzel párhuzamosan viszont a megmaradó zálogjogok terén szigorodó szerződéses rendelkezésekre lehet számítani – írta Borbély Gábor, a DLA Piper ügyvédi iroda partnere az iroda Advotacus című blogján.

Úgy tűnik, a jogalkotó egyre inkább teret enged az angolszász típusú szerződéses záradékoknak, elismerve a kialakult nemzetközi finanszírozási gyakorlat erényeit. Ennek jegyében rugalmasabbá válik a biztosított követelések meghatározása, és megszűnik a keretbiztosítéki jelzálogjog intézménye. A biztosított követelés szempontjából csak egyféle zálogjog lesz, amelynek meghatározásában a felek jelentős szabadsággal rendelkeznek. A zálogtárggyal való helytállás maximális keretösszege valamennyi zálogjognál megjelölhető.

A kérdés azért is fontos, mert a hitelfelvételi lehetőségei még mindig szűkösek a magyar cégeknek.

Szintén a papírmunka egyszerűsödésének irányába mutat, hogy az új Ptk.-ban csökken a biztosítékok fajtáinak száma. Megszűnik a vagyont terhelő zálogjog. Ugyanakkor az a változás, hogy a zálogtárgyakat körülírással is meg lehet határozni a jövőben, az egyes vagyontárgyak megnevezése nélküli, jövőben megszerzendő vagy létrejövő vagyontárgyakra is kiterjedő zálogjog alapítására ad lehetőséget. Ennek segítségével elkerülhetőbbé válnak a biztosítéki szerződések utólagos, rendszeres módosításai, jelentős költségeket megtakarítva az érintettek számára.

Bele kell szokni a hitelfelvételbe
Még mindig tartanak a legkisebb vállalatok a hitelfelvételtől, de egyre többen ismerik fel – köszönhetően a többféle támogatott konstrukciónak –, hogy nem elérhetetlen, és hasznos lehetőség a banki források bevonása – derült ki egy friss kutatásból. Aki egyszer belekezd, nagyobb eséllyel vág bele újra.

Az átláthatóság szempontjából alapvetően az is pozitívumként értékelhető, hogy az új Ptk. szerint jelzálogjog megalapításához minden esetben szükséges a jelzálogjog bejegyzése a megfelelő nyilvántartásba. Ugyanakkor maga az eljárás egyszerűsödik, amennyiben a jelzálogjog bejegyzésére a zálogszerződés helyett, immár a zálogkötelezett bejegyzési engedélye alapján kerülhet sor.

Nem jó hír ugyanakkor a külföldi hitelezőknek, hogy az internet alapú hitelbiztosítéki nyilvántartás kapcsán a 30 napon belüli nyilatkozattétel különösen nagy kockázatot jelenthet.  Amennyiben ugyanis a zálogkötelezett, vagyis az adós törlési nyilatkozatára ezen határidőn belül a zálogjogosult, azaz a hitelező nem reagál, zálogjogát automatikusan törlik.

Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tervezett átmeneti rendelkezések alapján a jelenlegi zálogszerződésekre és zálogjogokra továbbra is a régi Ptk. alkalmazandó, azaz hosszabb ideig két rendszer együttélésére kell számítani és felkészülni. Ez ésszerű megoldásnak látszik, a két szabályozás keveredése adott jogviszonyon belül azonban mindenképpen elkerülendő.

Vállalati hitelek: nem a kamat a legfontosabb?
A kamat mértéke inkább a betételhelyezésnél kulcsfontosságú, semmint hitelfelvételnél. A hiteligénylés esetében főként annak teljes költsége meghatározó, míg a vállalati betéteknél valóban a betéti kamat határozza meg leginkább, melyik bankot és konstrukciót választják a cégek.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek