Hitel helyett tőkebevonás

2012. augusztus 23. csütörtök - 17:32 / Sebők Orsolya
  •    

A Facebook közelmúltban történt részvénykibocsátásából okulva érdemes átgondolni, hogy mi kell a sikeres tőkebevonáshoz. Bár az Ernst and Young legfrissebb tanulmánya szerint világszinten lecsökkent a magántőke-hátterű elsődleges részvénykibocsátások (IPO) száma 2012 második negyedévében, számos jel mutat arra, hogy több cég is tervez részvénykibocsátást a közeljövőben.

 

Kép:sxc
Kép:sxc

Globálisan 25 cég összesen 5,3 milliárd dollár értékben bocsátott ki részvényt, ami 11 százalékos csökkenés a bevont tőke összegében az előző negyedévhez képest. Az IPO-k többsége Amerikában történt, míg Európában mindössze egyetlen magántőke hátterű részvénykibocsátás volt.

A Facebook vitatott eredményű, májusi részvénykibocsátása is rámutat arra, hogy a sikeres IPO kivitelezése komplex feladat. A kibocsátást megelőzően, a Facebook részvények jegyzési árának és számának túlzott megemelése, valamint a gyengülő üzleti eredményekre figyelmeztető előrejelzések mellett, a kibocsátás körüli technikai problémák is kulcsszerepet játszottak abban, hogy a közösségi portál 38 dolláron jegyzett részvényeinek értéke napokon belül 32 dollárra zuhant.

Bízzuk inkább szakértőre!

A siker 5 kulcseleme az Ernst and Young szerint
  1. Minél korábban kezdjük el a felkészülést
  2. Érjünk el a versenytársakat felülmúló eredményeket
  3. Térképezzük fel a tőkebevonás különböző lehetőségeit
  4. Tisztázzuk a befektetők számára aggályos céges ügyeket
  5. Működtessük cégünket már a kibocsátást megelőzően egy tőzsdén jegyzet vállalattól elvárt transzparenciával

Egy eredményes IPO –nál részletekig kell elemezni a vállalatot, majd pontosan tervezni a lépéseket, kalkulálva az esetleges felmerülő külső tényezőkkel is. Megvalósítására már a kezdetektől külső szakértő bevonása ajánlott, így biztosítva a szaktudást és az objektív folyamat-vezérlést.

„A tervezés fázisban a tulajdonosoknak és a vezetésnek fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy valóban a részvénykibocsátás-e a legjobb stratégia a cég jövője szempontjából. A szervezet sorsát gyökeresen megváltoztató döntés előtt számos kulcstényezőt kell megvizsgálni. A vállalat üzleti modellje, adott pénzügyi helyzete, valamint, az iparágban rejlő lehetőségek mellett figyelembe kell venni a növekedési lehetőségeket és a részvényesek rövid és hosszú távú céljait” – mondta Dömötör Zoltán, az Ernst & Young Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások szenior menedzsere.

Bizalomépítés

Zártkörű klub tőzsdeképes cégeknek
A hazai bankpiacon nehéz forráshoz jutni, a forinthitelekért magas, nem ritkán kétszámjegyű kamatot kell fizetni. Nem meglepő az MFB Periszkóp adata: a vállalati szektor hitelállománya éves szinten is visszaesést mutat, 2012. első négy hónapjában pedig 12,7 milliárd forinttal csökkent. Katona Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT)vezérigazgatója júniusban, a tőzsde újraalapításának 22. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta: ”a tőkepiaci forrásbevonás lehetősége soha nem volt még fontosabb, mint mostanában, amikor a válság következtében a banki források beszűkültek”. A szakember szerint a tőzsdei jelenlét a vállalatok számára lehetőséget teremt a nagyobb transzparenciára, a feszesebb gazdálkodásra, a tőkebevonás lehetőségére, valamint a nyilvánosság és a pr erősítésére. Azok a cégek, amelyek foglalkoznak a tőzsdei bevezetés gondolatával, csatlakozhatnak a BÉT által 2003-ban létrehozott Tőzsdeképes Cégek Klubjához. Ez egy fórum, informális találkozóhely, amely információval látja el és felkészíti azokat a cégeket, amelyek reális lehetőségként kezelik a Tőzsdén keresztüli forrásbevonást. A BÉT honlapján olvasható tájékoztató szerint a klubtagság nem előfeltétele a Tőzsdén való megjelenésnek, hanem egy eszköz a tőzsdei bevezetésről való döntés meghozatalához és a bevezetés előkészítéséhez. A tagok részéről sem jelent jogi értelemben vett elkötelezettséget, de jelzi, hogy ezek a cégek kedvező piaci környezet esetén készek a tőzsdei bevezetésre. A klub zárt, a tagok listáját a Tőzsde nem hozza nyilvánosságra

A sikeres IPO kivitelezéséhez az első lépés egy hosszú távú üzleti terv (az üzleti terv elkészítésének általános szabályairól olvashat a Piac&Profit magazin augusztusi számában) és ütemterv elkészítése. Sok tőzsdére készülő vállalat nem veszi elég komolyan a felkészülési idő rövidségét, pedig érdemes az IPO előtt legalább egy évvel már egy tőzsdén jegyzett vállalatnak megfelelően eljárni működése során annak érdekében, hogy megteremtse a bizalmat a befektetők részéről.

Az elmúlt években az elsődleges részvénykibocsátást sikerrel vevő cégek általában viszonylag nagyméretű és erős alapokon álló, innovatív vállalatokból kerültek ki, amelyek egy erős márkanév alatt kiváló terméket vagy szolgáltatást nyújtottak. Az IPO-k során jól szereplő szervezetek kulcsfontosságúnak tartották, hogy a cég mögött hiteles vezetés, valamint fenntartható üzleti modell álljon.

A tőzsdei bevezetéskor a befektetők 60 százaléka a pénzügyi eredményeket veszi alapul, míg 40 százalékuk olyan szempontokat vesz figyelembe, mint a cég stratégiája, a vezetés összetétele, illetve a márkanév. Egy vállalatnak érdemes többféle lehetőséget megvizsgálnia a tőkebevonáshoz, és hangsúlyt kell helyeznie olyan részvénykibocsátás előtti tranzakciók lebonyolítására, amelyekkel képes a cég értékét maximalizálni. Ilyen lehet például az adósság-finanszírozás, vagy a re-finanszírozás. A befektetők bizalmának megtartásához külön figyelmet kell fordítani a vállalaton belül szabályozásokra, a szervezeti átvilágításra és számviteli ellenőrzésekre.

„Az elsődleges részvénykibocsátást követően a tőzsdén jegyzett vállalat számára kiemelt fontosságú a befektetőkkel és az elemzőkkel való kapcsolattartás. Az IPO után a cégnek számos pénzügyi, stratégiai és megfelelőségi, valamint működési kockázattal kell számolnia, azonban elérhető pénzügyi célok felállításával, kiszámítható stratégiával, szabálykövető magatartással, valamint az infrastruktúra folyamatos ellenőrzésével és átgondolásával jelentősen hozzájárulhat a szervezet zavartalan és sikeres működéshez” – összegezte Dömötör Zoltán.