Gyula megmentené a Gyulait – De hogyan?

2012. november 29. csütörtök - 13:30 / kfarkas
  •    

Soron kívüli kormányzati intézkedések várhatók a Gyulai Húskombinát megmentésére, az üzem helyzetének rendezésére elkészült egy előterjesztés, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a december 5-i kormányülésre terjeszt be. A Kapuvári Húsüzem esetében azonban már bebizonyosodott: a kormányzati szándék nem elegendő a sorra bajba kerülő patinás magyar élelmiszeripari cégek megmentéséhez.

Budai Gyula, a VM dinnyeügyben már hírnevet szerzett parlamenti államtitkára a szerint a Gyulai Húskombinátot “bankszerű eszközökkel” nem lehet megmenteni, mert a kereskedelmi bankok felszámolás alatt lévő cégnek nem biztosítanak olyan forrásokat, amelyek a működést fenntarthatóvá teszik. Véleménye szerint a Gyulai Húskombinát mostani helyzetéért egyértelműen a tulajdonosi kört és menedzsmentet terheli a felelősség. A vidékfejlesztési tárca továbbra is elkötelezett a dél-alföldi húsüzem, és így a dolgozók munkahelyeinek megmentése ügyében – tette hozzá az államtitkár a Távirati Iroda jelentése szerint.

A kormányzati intézkedésekről szólva az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kabinet stratégiailag kiemelt vállalattá nyilvánította a Gyulai Húskombinátot. Ennek köszönhetően a cégnél a felszámolási eljárás megkezdése után még 60 napig a működést fenn kellett tartani, és ezért született döntés soron kívüli kormányzati intézkedések meghozatalára is. Emellett igyekeztek a húskombinátnak kapacitáslekötő megrendeléseket szerezni, amivel biztosítható lett volna a működőképesség, ha az egyik hitelező bank ez elé nem gördít akadályt.

Kapuvár menthetetlen volt? – Kép: MTI

Szinén Buda Gyula jelentette ki korábban, hogy a Gyulai Húskombinát kedvezőbb helyzetben van mint Kapuvár, ésszerűbb gazdálkodással és a márka termékek megőrzésével az üzem működtethető. Az államtitkár akkor kifejtette: ésszerűbb gazdálkodással, kizárólag gyulai és csabai kolbászok előállításával és májasok gyártásával az üzem életképes, működtethető. ” Amit a kormány megtehetett egy magáncég érdekében, azt mind megtette és én is” – tette hozzá. A kérdés az, hogy mit tehet még az államtitkár.

A Gyulai Húskombinát jelenleg a legjobb esetben is csak 3-4 napokat tud dolgozni hetente, kevés a hazai sertésalapanyag a piacon, nem tudja a megrendeléseket teljesíteni, nem jut elegendő hasított félsertéshez. A húskombinát előtt két alternatíva áll: csak annyi terméket állít elő, amennyihez sikerül hazai alapanyagot vásárolnia, vagy importból dolgozik, de az már nem lesz gyulai brand.

Ezért jelenleg irracionális háromszáz embert állásidőn tartani a Gyulai Húskombinátban, elfogyott a pénz, miközben a folyamatos termelésre belátható időn belül kevés az esély – indokolta a hétfőn bejelentett háromszáz fős csoportos létszámleépítést Máté Istvánné, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. megbízott felszámolója.

„Felelőtlenség lenne állásidőn tartani háromszáz dolgozót, kifizetni őket a még rendelkezésre álló állami pénzből és a bérgarancia alapból” – emelte ki a felszámolóbiztos, aki szerint a folyamatos termeléshez az üzemnek 400-600 millió forint azonnali likvid forrásra lenne szüksége, egyelőre 150 millió forintja van, az összeget egy külföldi megrendelő utalta át, előre kifizette az árut. A húskombinát a pénzpiacon nem jut hitelhez, nem létező forrásokból nem készíthető üzleti terv 2013-ra és szerződéseket sem tud felelősséggel kötni a megrendelőkkel – tette hozzá Máté Istvánné.

Odacsapott a takarmányáraknak az aszály
Országszerte jelentős károkat okozott a csapadékhiány, a kukoricánál a legjelentősebb a terméskiesés, de megsínyli a szárazságot a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is. A várhatóan jelentősen dráguló takarmányárak pedig az állattartók egy részének csődjét és emelkedő húsárakat okoznak. Szakértők szerint országosan a kár elérheti a 400 milliárd forintot, a rendkívüli időjárás miatt országos aszályhelyzetet hirdetett a kormány.

A Gyulai Húsüzemnél csakúgy mint a Kapuvári húsüzem esetében az állam nem nyúlhat közvetlen eszközökhöz, illetve ha nyúl, az sem sokat segít. Október közepén ugyanis a kormány már megkísérelt segítséget nyújtani a Kapuvári Húskombinátnak, akkor a rendkívüli intézkedésekre szolgáló tartalékból 53,9 millió forintot csoportosítottak át Kapuvári Hús Zrt., mint stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásával kapcsolatos feladatok ellátásának. Ennek ellenére az üzem november 22-én jelezte, hogy végleg megkezdi a felszámolási eljárást, elbocsátják a maradék dolgozókat is, még a Kapuvári Húsboltot is bezárják. A clég vagyona ezután bírósági zárolásra került, a telephelyet kiürítik és lezárják.

Hogy Budai Gyula mit tartogathat a tarsolyában, azt nem tudni, valamint azt sem, hogy miért nem játszotta ki eddig az állítólagos ütőkártyáját a Kapuvári Húsüzem esetén, vagy a Gyulaival kapcsolatban.

Kapuváron ugyanis ugyanaz volt a baj, mint Gyulán: kevés a sertés, ezért kevés az alapanyag, az is jelentősen drágult, az üzem nem tudja tartani a rendelési határidőket, az árváltozásokat nem tudja áthárítani a vevőire, ha mégis megteszi, termékei iránt csökken a kereslet. Az ördögi körbe került magyar élelmiszeripari vállalkozások helyzetének javulására egyelőre nincs remény: az idei aszályos időjárás miatt várhatóan tovább drágulnak a takarmányárak, így az élelmiszeripari alapanyagok ára is emelkedik, míg a termékek iránt csökken a kereslet a fogyasztók vásárlóerejének csökkenésével párhuzamosan.

Ágazati szervezetek augusztus óta hangoztatják, hogy sürgős, azonnali beavatkozásra lenne szükség nemcsak a sertéságazatban, hanem az egész magyar élelmiszeriparban, ezt pedig csak egyetlen módon lehet megtenni: az élelmiszerekre kivetett 27 százalékos áfa azonnali, radikális mérséklésével. Erre azonban, mint azt az Nemzetgazdasági Minisztérium már korábban is jelezte, a jelenlegi költségvetési helyzetben semmilyen reális esély nincs.