Forint és euróleértékelés – A dráma elkerülhetetlen

2012. június 01. péntek - 12:43 / piacesprofit.hu
  •    

Elkerülhetetlennek látszik elemzők szerint, hogy Görögországgal meginduljon az eurózóna szétesése. Jeremy Siegel szerint az egyetlen megoldás az euró (és a forint)  leértékelése, a közgazdász szerint azonban ezután Magyarország vonzó és kiugróan versenyképes befektetési célpont lehet. Paul Krugman arra figyelmeztetett a BBC műsorában, hogy Athén örök időkre adósságcsapdában maradhat.

Forint, vagy euró?

Erős piaci mozgásokat vált ki részben a görög helyzettel kapcsolatos bizonytalanság, részben a spanyol bankszektor válsága. Az euró árfolyama ennek következtében negatív csúcsokat döntöget, a  befektetők bizalmatlanságát pedig a magyar deviza is megérzi. Pénteken a délelőtti órákban a forint euróval szembeni árfolyama a 305-ös lélektani határt is áttörte a bankközi devizapiacon, miközben elemzők szerint az Európai Bizottságtól érkező pozitív hírek hatására erősödnie kellett volna a hazai fizetőeszköznek. Több közgazdász is hangoztatta az elmúlt években, hogy ha hazánk is az eurózóna tagja lenne, védettebb lenne a hektikus piaci mozgásokkal szemben.

Jeremy Siegel, az amerikai pénzügyi elitképző, a Wharton School (University of Pennsylvania)) világhírű professzora ezzel szemben azt javasolja, hogy a világért se adjuk fel a forintot, nyugodt szívvel engedjük annak értékvesztését, így Magyarország egy-két éven belül rendkívül vonzó befektetési célponttá, és kiemelkedően versenyképessé válik.

Forrás: Erste Befektetési Zrt.
Forrás: Erste Befektetési Zrt.

Az alapblog.hu-nak adott interjújának legfőbb üzenete, hogy az Európai Központi Bank hamarosan keményen le fogja értékelni az eurót minden más nagy devizához képest, mert nincs már egyéb eszköze arra, hogy hozzájáruljon az Övezet szétesésének megakadályozásához. A részvénypiaci szakember prognózisa úgy szól, hogy az euró és a dollár árfolyama között hat hónap múlva eltűnik a különbség, egy:egy lesz köztük az arány, így lassan, de biztosan az európai cégek válhatnak a legjobb befektetésekké. Az amerikai részvények a professzor szerint az év végéig legalább15 százalékot veszítenek értékükből, de az elnökválasztás nyomán előállt új helyzet és a várható globális javulás nyomán a Dow Jones index a jövő év végére eléri a 15 ezer pontot, amivel történelmi csúcsot dönt.

"Azért is érdekel Magyarország, mert ottjártamkor nagyon mély és jó benyomást tettek rám a látnivalók és az emberek is. Magyarországgal egyetemben a többi olyan európai országot is igyekszem részleteiben nyomon követni, amely az Európai Uniónak tagja ugyan, de Övezeten kívül maradt.  Érdekel, hogy miként reagálnak az euró körüli válságra. Röviden kifejezve véleményemet: szerencséjüknek tartom, hogy nem vezették be az eurót. Azt javaslom, hogy sose tegyék meg. Elveszítik szuverenitásukat, leszűkül a mozgásterük, nem tudják irányítani érdekeiknek megfelelően a gazdaságukat – jelentette ki az alapblognak Siegel.

A dráma elkerülhetetlen
„Annak ellenére, hogy elhibázott, bár jó szándékú politikai döntésnek tartom az euró bevezetését, azt gondolom, hogy – különösen a legerősebb európai országok számára – tényleg sok előnyt hozott a közös pénz. És éppen azért, mert elsősorban nagypolitikai képződmény az euró, annak összeomlását most már nem szabad hagyni, hiszen annak beláthatatlan, ugyancsak nagypolitikai következményei lennének. Én mentéspárti vagyok. Ugyanakkor észlelem, észleljük mi, Európa jövőjéért őszintén aggódó amerikai közgazdászok, tudósok, politikusok, hogy – az európai struktúrákból fakadó bénultság, lassú tétovázgatás okán – Európa kifogy az időből. Hagyták a görögországi helyzetet a végletekig fajulni. Bármennyire szeretnék az európaiak elhitetni magukkal, hogy nem lesz ebből összeurópai pénzügyi dráma, a valóság az, hogy egy ilyen hatalmas dráma elkerülhetetlen. A görögök meggyőződésem szerint a közeljövőben ki fogják „fosztani” bankjaikat. Az igazi dráma az lesz, hogy a mintát – mert az emberi természet már csak ilyen – Portugáliában, Spanyolországban, sőt Olaszországban is követni fogja a közvélemény. Ezen országok bankjaiból ezermilliárdokat fognak átnyomni elsősorban a német bankokba. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni hatékony, azonnali tűzoltással." – mondta Siegel az alapblognak.

Görögországnak mennie kell

"Görögországnak el kell hagynia az euróövezetet, és el is fogja hagyni" – mondta a BBC-nek Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, aki szerint ez már néhány hét múlva bekövetkezhet. Krugman a BBC televízió HardTalk című politikai interjúműsorában kijelentette: Görögország euróövezeti távozásának "nincs alternatívája". Arra a kérdésre, hogy szerinte ez mikor történhet meg, azt mondta, hogy "akár pár héten belül", ha a következő görög választásokon a megszorító program folytatását elvető, radikális baloldali Sziriza párt végez az első helyen.

 

Örökre adósságcsapdában maradhat Görögország.

Krugman szerint lehetséges a görög eurótagság megszűnése akkor is, ha az euróövezeti jegybank (EKB) "egy bizonyos ponton úgy dönt", hogy nem ad több euróhitelt a görög bankoknak "a folyamatos betétesi bankroham finanszírozására". Az amerikai közgazdasági szaktekintély Argentínát hozta fel példaként arra, hogy mi történhet Görögországban az euróövezeti távozás után. Krugman felidézte, hogy a dollárparitáson megállapított, kötött argentin valutaárfolyam-rendszer 2001 végén összeomlott, és a peso hatalmas mértékben leértékelődött. Argentínának "volt egyetlen rettenetes éve", amelynek során az ország jelentős részben törlesztésképtelenné vált dolláradósságai után, ezután azonban az argentin gazdaság "nagyon erős" növekedésnek indult.

Krugman szerint valószínűleg Görögország is hasonló pályát járna be, jóllehet ebben egyelőre senki nem lehet bizonyos. A lényeg azonban az, hogy Görögország mostani pályája semmiféle kilábalási esélyt nem kínál a belátható időtávlatban; jelenleg 50 százalékos a fiatalok körében a munkanélküliség és a hazai össztermék (GDP) 150 százaléka az államadósság-ráta, és ez a helyzet "örökre" konzerválódhat – fejtegette a BBC-műsorban az amerikai közgazdász.

A nehézségek ellenére is kell a közös pénz

Az eurózóna nehézségei, a görögök kiválásának esetleges negatív következményei ellenére is többségben vannak az euró megtartása mellett érvelők. A kutatásba bevont öt európai állam (Görögország, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) lakosságának 55 százaléka helyeselné, ha lenne népszavazás a jelenleg használt közös valuta jövőbeni sorsáról, s az erről szavazni kívánók többsége (62 százaléka) megtartaná az eurót – ezek a legfontosabb megállapításai annak a felmérésnek, amely az említett országokat reprezentáló 1000-1000 fős mintákon ez év május 15-23 között készített az Ipsos.

 

Csaknem a görögök negyede visszahozná a drachmát.

A közös európai pénznem jövőjéről szóló referendumot leginkább a németek támogatnák – 62 százalékuk úgy érzi, szükség lenne megkérdezni a választókat arról, hogy maradjon-e az euró vagy sem. A spanyolok, a görögök és az olaszok többsége (55-54-52%-a) is fontosnak tartaná a népszavazás kiírását. A franciák a leginkább megosztottak ebben a kérdésben, 49 százalékuk helyeselne egy olyan voksolást, ahol az euró sorsa a tét.

Az említett országok választóinak többsége határozott álláspontot képvisel az euróval kapcsolatban, viszonylag kevesen, 13 százaléknyian bizonytalanok csak abban, hogy miként voksolnának. A görögök többsége a jelenlegi status quo megőrzését szeretné, leginkább ők tartanának ki a közös fizetőeszköz mellet: a biztosan választók 78 százaléka az euró megmaradására voksolna, 22 százaléknyian a drachmát hoznák vissza. Ugyancsak nagy mértékben elkötelezettek a franciák – 72 százalékuk nem változtatna pénznemet. A spanyolokban már több kétely fogalmazódik meg, 63 százalékuk áll ki az euró mellett. A németek és az olaszok körében még több ellenérzés fogalmazódik meg a közös európai pénzzel kapcsolatban, de a többség (57-57 százalék) náluk is megőrizné az eurót. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy ebben a két országban elég sokan, 43 százaléknyian búcsút vennének az eurótól.