Előszeretettel szúrunk ki magunkkal

2015. május 10. vasárnap - 12:02 / piacesprofit.hu
  •    

A megtakarítások terén nem állunk olyan rosszul, mint első pillanatban gondolnánk, de a félretett fizetésünkből túl sokat tartunk készpénzben otthon a párnacihában, és így elesünk a kamatbevételektől.

Kép: Pixabay

Az OECD legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság megtakarításai közel 21 ezermilliárd forintot tesznek ki, ami annyit jelent, mintha minden magyar ember 2,7 évnyi fizetését tartaná megtakarításként.  Ezzel pedig a kelet-közép-európai országok között igen előkelő helyet foglalunk el, hiszen csak a csehek rendelkeznek nálunk nagyobb megtakarításokkal (3,2 év). Viszont még ez is messze elmarad a dél- és nyugat-európai országok átlagától, ami messze öt év feletti nagyságot mutat. Sőt, egy holland megtakarítónak átlagosan több mint 9 évnyi keresetével megegyező megtakarítás áll rendelkezésére.

Ezek után már nem meglepő, hogy a magyar lakosság az egy főre jutó megtakarítások nagyságában is messze a nyugat-európai átlag alatt van. Míg egy magyar ember pénzügyi megtakarítása átlagosan 2,1 millió forintot tesz ki, ez Nyugat-Európában átlagosan 23,9 millió forint. Bár az is igaz, hogy a különbség gyökere nem a közelmúltban keresendő. A megtakarítási kultúra egészen más a kelet-közép-európai, illetve a nyugati és déli régióban. Ami nagyobb baj, hogy a magyarok átlagosan 2,1 millió forintos megtakarítása lényegesen alacsonyabb a kelet-közép-európai térségben élők átlagosan 3 millió forintos megtakarításánál is  – írta a Bankmonitor.hu.

Az összetételen is lehetne javítani

Nem csak a pénzügyi megtakarítások nagysága, annak összetétele is sok tekintetben eltér a nyugat-európai országokétól. Ami kimondottan negatív, hogy Közép-Kelet-Európában kimagaslóan sok készpénzt tartanak. A nyugat-európai megtakarításokban ennek aránya 3% alatti, ezzel szemben a magyarok megtakarításainak közel 14%-át készpénz alkotja. Ezzel pedig a fő probléma az, hogy a megtakarítók így megfosztják magukat attól a kamatbevételtől is, amit kockázatvállalás nélkül, bankbetétekért vagy állampapírokért kaphatnának.

Van azonban olyan eszköz is, amiben a magyar megtakarítók nem maradnak el a nyugatiaktól. A befektetési alapok aránya ugyanis nagyon hasonló a magyar és a nyugati országok pénzügyi megtakarításaikban. Sokat növekedett ezek népszerűsége annak következtében, hogy a jegybank 2012 augusztusa óta folyamatosan vágja az alapkamatot, ezzel együtt pedig a banki ajánlatok is egyre alacsonyabbá váltak.

Mindjárt örülhetnek az első tbsz-esek
Hamarosan lejárnak az első tartós befektetési számlák (tbsz), a tulajdonosoknak év végéig dönteni kell az itt elhelyezett megtakarításokról. A számlák automatikusan lejárnak, valamit tehát mindenképp tenni kell. De akkor is gondolkodhatunk előnyösebb váltáson, ha még messze vagyunk a lejárattól.

Ez abban is jól látszik, hogy a kamatvágások megkezdése óta a befektetési alapok megtakarításokban jegyzett aránya 12%-ról 18%-ra növekedett, ezzel párhuzamosan pedig a bankbetétek hányada 49%-ról 39%-ra csökkent.

Tekintve pedig, hogy ez idő alatt a megtakarítások nagysága 20%-kal növekedett, a különbség még hangsúlyosabb. Az alacsony kamatok tehát arra ösztönözték a megtakarítókat, hogy akár nagyobb kockázatvállalás mellett is, de a nagyobb hozamokkal kecsegtető befektetési alapok irányába kilépjenek a bankbetétek biztonságából.

A magyar megtakarítók egy másik sajátosságát jelenti az államkötvények elmúlt években látott hatalmas népszerűség-növekedése is. Az MNB statisztikája szerint a magyar háztartások birtokában álló kötvények mennyisége 2012 második negyedéve óta 1,8 ezermilliárd forintról 3 ezermilliárd forintra növekedett, ami 64%-os gyarapodást jelent (ez az államkötvényeken kívül egyéb kötvényeket is tartalmaz).

Az államkötvények aránya nemzetközi szinten is kiemelkedő, tekintve, hogy míg az OECD adatai alapján a magyar megtakarítások 15 %-át teszik ki a kötvények (tehát nem csak állampapírok), Nyugat-Európában ez mindössze 6%. Ennek okát azonban nem is olyan nehéz megtalálni. A folyamat hátterében az az agresszív árazás és kommunikáció áll, amit az elmúlt években tapasztalhattunk a magyar állam részéről, és aminek köszönhetően valóban nagyon is versenyképes termékeket vásárolhatnak meg a megtakarítók.

De nem elég, hogy a megtakarítások ilyen ütemben növekedtek, azt is láthatjuk, hogy ezzel egy időben folyamatos volt a hitelelutasítás. Ezért pedig egyértelműen a 2008-as válság tehető felelőssé. Azóta sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a megtakarítások növelése, ezzel együtt pedig a hitelek csökkentése.

A párnacihánál jobb befektetés a lakás
A jelenlegi piaci környezetben jó üzlet lehet lakásba fektetni. A kiadási célú lakásvásárlással 6,4-7,4 százalékos hozamot lehet elérni, mely két tényezőből áll, a lakás bérbe adásával 3,4-4,4 százalékos hozam nyerhető, míg a jövőbeli lakás felértékelődésnek köszönhetően további 3 százalékos hozamra lehet számítani.