EKB: a válságkezelés a politikusok feladata

2012. június 06. szerda - 19:09 / piacprofit.hu
  •    

Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa nem csökkentette az euró kamatát. Ezt várták a piacok. Az azonban már csalódást keltett, hogy egyéb lépést az EKB nem jelentett be. Az unió jegybankjának elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón közölte: a piacokon nincs akkora feszültség, mint egy éve, a válságkezelés pedig a politikusok és nem a központi bank feladata. Az euró a bejelentést követően átmenetileg gyengült, a forint viszonylag jól állta a sarat.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az euró 1,0 százalékos irányadó kamatán. A ráta 2011. december 14-én csökkentették 25 bázisponttal a jelenleg érvényes szintre.

Mario Draghi az EKB elnöke a kamatdöntő ülést követő tájékoztatón közölte, hogy az EKB kormányzótanácsa széles egyetértésben hozta meg a kamattartó döntést, bár kérdésre válaszolva elmondta, hogy volt javaslat csökkentésre is.

Mario nem varázsol

Az EKB szerint a gazdasági növekedés változatlanul negatív kockázati tényezők hatásának van kitéve, elsősorban a nyersanyagárak további alakulása miatt. Az euróövezeti pénzügyi feszültségek fékezik a gazdasági növekedés lendületét. Az EKB ezért a rövid távú refinanszírozó eszközök alkalmazásának folytatása mellett döntött. Mario Draghi azonban kiemelte az eszközök alkalmazásának változatlanul átmeneti jellegét.

Az újabb – esetleges gazdaságélénkítő – lépésekről az EKB nem döntött. Mario Draghi az ezekre vonatkozó kérdésekre úgy válaszolt: a piacokon nincs akkora feszültség, mint egy éve, a válságkezelés pedig a politikusok és nem a központi bank feladata.

Ez várható Európától az idén és jövőre az EKB szerint

Így mentenék a spanyol bankokat?
Sajtóhírek szerint a végveszélybe került spanyol pénzintézetekhez a spanyol állami bankmentő alapon (Frob) keresztül érkezhet támogatás az euróövezeti válságkezelő rendszerből (EFSF, ESM). A megoldás révén az euróövezeti partnerek nem közvetlenül a madridi kormánynak juttatnának támogatást, de nem is közvetlenül a bankoknak, ami valamennyi érdekelt számára megfelelő lehet. Mindenekelőtt azért, mert világossá tenné a piacok számára, hogy nem a spanyol államháztartás szorul külső segítségre, hanem a bankrendszer, vagyis a spanyol ügy merőben különböző természetű, mint például a görög válság. Mindemellett pedig a madridi kormánynak a görög, az ír és a portugál esettel ellentétben nem kellene a támogatásért cserébe szigorú megszorításokat végrehajtani és eltűrni a szuverenitás korlátozását.
Elemzők szerint a spanyol bankoknak nagyjából 75-100 milliárd euró friss tőkére van szükségük, ám ekkora összeget az ország kormánya nem tud nélkülözni, a piaci finanszírozás pedig erőteljesen beszűkült. A 10 év lejáratú államkötvények hozama a 6,5 százalékos szint körül mozog: 6 százalékot meghaladó hozamok mellett a piaci finanszírozás fenntarthatósága megkérdőjelezhető.

Az EKB elemzése szerint az euróövezeti infláció az év hátra lévő részében 2,0 százalék feletti, de ahhoz közeli, kezelhető szinten marad. Az euróövezeti éves infláció az idén 2,3 százalék és 2,5 százalék körül alakulhat, 2013-ban azonban már valószínűleg 2,0 százalék alatti szintre csökken, s 1,0 százalék, illetve 2,2 százalék közötti tartományban valószínűsíthető.

Az euróövezeti GDP-növekedés az idén gyenge marad. Az első negyedévben az Eurostat adatai szerint stagnált a növekedés, a második negyedévben pedig az EKB enyhe csökkenésre számít. Rövid távon azonban, a harmadik negyedév körül már megindul a fokozatos javulás. A friss EKB prognózis az idén mínusz 0,5 százalék és plusz 0,3 százalék között, 2013-ban pedig valahol 0,0 százalék és plusz 2 százalék között alakulhat.

Nem szereti az európai bankokat a Moody’s
A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja, a Moody’s Investor Service leminősítette a három legnagyobb osztrák bankot: a Raiffeisen Bank International és az UniCredit Bank Austria adósság- és betéti besorolásait egy fokozattal, az Erste Group Bank AG osztályzatait két fokozattal rontotta.
A Moody’s a múlt hónap közepén egyszerre huszonhat olasz bank osztályzatát rontotta: köztük a hazánkban is aktív az Intesa Sanpaoloét és az UniCredit-csoportét. Három nappal később pedig tizenhat spanyol pénzintézet került sorra.

Ismét megbillentek a piacok

Az EKB – piacok által merevnek értékelt – elzárkózása a problémák megoldásában történő közreműködéstől erőteljes hullámokat idézett elő az amúgy is ideges piacokon. Az euró a nap első felében 1,25 fölé erősödött a dollárral szemben, ám az EKB sajtótájékoztató idején szinte percek alatt zuhant vissza 1,245 dollárig. Innen a nap hátralévő részében korrigált, s közép-eruópai idő szerint este 6 óra idején ismét közel járt az 1,25-ös szinthez.

A forint – vélhetően elsősorban annak köszönhetően, hogy az MNB-törvény módosításának hétfői elhalasztását pozítivan fogadták a piacok – viszonylag jól állta a sarat. Az euró árfolyama a délelőtt végére 300, a svájci frank a 250, a dolláré 240 forint alá süllyedt. Az EKB sajtótájékoztató idején volt egy gyengülési hullám, ám a nap végére a főbb devizákkal szemben visszatért a délelőtti szintek közelébe.

Londonban „értékelik" a jegybanktörvény elhalasztását

Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint kedvező fejlemény a jegybanktörvény módosításáról szóló parlamenti szavazás elhalasztás. A Barclays Capital közgazdászai egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a jegybanktörvényi módosítások elfogadása eredeti változatukban "katasztrofális" lett volna, mivel ezzel sem az euróövezeti jegybank (EKB), sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem elégedett volna meg, és így az IMF/EU-tárgyalások sem kezdődhettek volna el, ám a legutóbbi fejlemények nyomán "lehetségessé vált az áttörés" az IMF/EU-tárgyalások ügyében.

Az MNB-törvényt még a szünet előtt módosítják
Az Országgyűlés hétfőn elhalasztotta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítását, de a szándékok szerint még a nyári szünet kezdete, azaz körülbelül július közepe előtt elfogadja a jogszabályt. A Ház törölte továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségét engedélyező szabályt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül, eleget téve az Európai Bizottság elvárásának.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői szerint a hivatalos tárgyalások az uniós pénzügy- és gazdasági miniszterek tanácsának (Ecofin) június 22-én esedékes ülése után kezdődhetnek. A ház alapeseti forgatókönyvében egy 18 hónapra szóló, 8 milliárd eurós elővigyázatossági hitelcsomag szerepel, amelyet normál piaci körülmények esetén a magyar kormány valószínűleg nem kívánna, de a kibontakozó euróövezeti válság potenciális súlyossága miatt mégis lehetséges, hogy Magyarországnak fel kell majd használnia a csomag egy részét.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői a harmadik negyedévre jósolták a megállapodást egy 15 milliárd eurós, két évre szóló készenléti csomagról. A ház londoni közgazdászai múlt – időközben tett budapesti tájékozódó látogatásukról beszámolva – közölték: értesüléseik szerint a magyar kormány a készenléti IMF/EU-megállapodás után is azt tervezi, hogy a piacról oldja meg a finanszírozást, abban az esetben, ha a devizaadósság hozama 6 százalék alá kerül. Az IMF/EU-finanszírozás ennél olcsóbb – 4-4,5 százalék -, a magyar kormányilletékesek megítélése szerint azonban "a politikai ára" lenne magas annak, ha az ország nemzetközi szervezetek finanszírozására támaszkodna. A cég londoni szakértőinek saját véleménye szerint azonban, ha a devizaadósság hozama az IMF/EU-megállapodás ellenére is 6 százalék felett maradna külső tényezők miatt, akkor a magyar kormány valószínűleg lehívna az IMF/EU-keretből, és csak "nagyon korlátozott" devizakötvény-kibocsátást hajtana végre.