Egyetértés és konkrét tervek uzsoraügyben

2011. szeptember 13. kedd - 14:55 / PP/MTI
  •    

Nemcsak Orbán Viktor, hanem Navracsics Tibor szerint is módosítani kell a büntetőtörvénykönyvet az uzsora elleni hatékonyabb fellépés érdekében. A tervek szerint szigorítanák a már létező uzsora-bűncselekmény tényállását. Tegnap a miniszterelnök azt mondta parlamentben, hogy a kormány zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdet az uzsorások ellen. Az igazságügyi tárca ma nyilvánosságra hozott tervezete szerint, ha a bűnszövetségben uzsorázó önként feljelenti társait, akkor esetében akár mellőzni is lehetne a kiszabandó büntetést.

 

Mit mond a törvény?
A jelenleg hatályos Btk. szerint az, „aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsorabűncselekményt bűnszövetségben követik el.”

Szigorúbban kell büntetni az uzsora-bűncselekményt, és jobban meg kell védeni a tanúkat – nyilatkozta a közszolgálati rádiónak Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes -, mert nagyon sok esetben megnehezíti az ilyen bűncselekmények felderítését és bizonyítását, hogy az érintettek nem mernek tanúskodni.

Navracsics: minél hamarabb, minél több lépést meg kell tenni

Tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a kormány országmentő tervét ismertető parlamenti beszédében az uzsorát az országot fenyegető legfőbb veszélyek közé sorolta, a hat fejezetből álló tervben pedig az első helyen szerepeltette. Mint mondta, e nehéz időkben egyre többen fordulnak uzsorásokhoz, s amíg az uzsora létezik, kudarcot vallanak az erőfeszítések. Nincs helyük élősködő bűnözőknek, akik ellen rendőri hajtóvadászattal és a büntetőjog, a zéró tolerancia eszközével kell fellépni. Javasolta a büntető törvénykönyv módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, és arra is javaslatot tett, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, a teljes hiteldíj-mutatót (THM) 30 százalékban maximálják.

Orbán Viktor, Pintér Sándor és Navracsics Tibor a parlamentben Fotó: kormany.hu
Orbán Viktor, Pintér Sándor és Navracsics Tibor a parlamentben
Fotó: kormany.hu

Navracsics Tibor az országvédelmi akciótervről szólva azt mondta: minél hamarabb, minél több lépést meg kell tenni. Az uzsorával kapcsolatos új szabályozás miatt szükség lesz a büntetőtörvénykönyv módosítására, a tervek szerint szigorítanák a már létező uzsora-bűncselekmény tényállását. Reményeik szerint ezzel lehetővé válna, hogy koncentráltabban lépjenek fel az ilyen jellegű bűncselekmények ellen. A tényállás pontosításával az egyszeri és a kisebb összegű uzsorakölcsön nyújtását is büntethetővé tennék, az utóbbi esetében a cselekmény szabálysértési alakzatát is megalkotnák.

Beavatkozási pontok az uzsorázás ellen

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedden az MTI rendelkezésére bocsátotta az uzsorázás ellen jelenleg lehetségesnek látszó beavatkozási pontokat. A tárca szerint az első lehetséges jogszabály-módosítás az ügyész keresetindítási jogának egyértelműsítése: a törvény konkrétan kimondaná, hogy uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat. A második beavatkozási lehetőség, hogy ne csak az üzletszerűen elkövetett uzsorázás lehessen a bűncselekmény megállapításának alapja. Ugyanis – mint kifejtik – az üzletszerűség sok esetben nem állja meg a helyét, „miközben az adósoknak okozott kár nagyon is drámai". Példaként említik azt, amikor az uzsorás ugyan csak egy alkalommal nyújt uzsorakölcsönt, de cserébe, a kölcsön nyújtásával egyidejűleg, aláírat az adóssal egy ingatlan-adásvételi szerződést azzal, hogy ha az adós nem fizet, akkor átíratja az ő nevére az ingatlanát. Végül pedig ezt meg is teszi, akár még úgy is, hogy az adós fizet – teszik hozzá. A harmadik verzió a tárca szerint az, hogy – hasonlóan a gyakran bűnszövetségben elkövetett korrupciós bűncselekményekhez – uzsoraügyekben is alkalmazni lehetne a korlátlan enyhítés lehetőségét, vagyis ha a bűnszövetségben uzsorázó elkövető önként feljelenti a társait, akkor esetében a kiszabandó büntetést akár mellőzni is lehetne.

A szociális kártya bevezetése is elősegítheti az uzsora-bűncselekmények visszaszorítását, mert így az érintett közvetlenül áruban, közműszolgáltatásban kapná meg az állami támogatást, áll a minisztériumi anyagban, hangsúlyozva azt is: fennáll annak a kockázata, hogy még ez sem állítja meg az uzsorásokat, mert akár az élelmiszert is elvehetik, és ezzel úgynevezett „boltocskázásba" kezdenek, ami az uzsorázásnak egy újabb formája. A minisztérium rövid időn belül a kormány elé terjeszti konkrét törvényjavaslatait, például a büntetőtörvénykönyv (Btk.) módosítását.

Mit nem mondott Orbán Viktor?
Az origo.hu szerint Orbán Viktor hétfői, idénynyitó parlamenti beszédében az elhangzottaknál több dologról is beszélt volna, de meghúzta az eredeti nyomtatott szöveget. Így többek között a következő mondat is kimaradt a beszédből: „Azt mondtam az országos rendőrfőkapitánynak, hogy akkor lennék nyugodt, ha az ősszel nem telne el úgy nap, hogy legalább egy uzsorával gyanúsított személyt fülön ne csípnének.”