Osztalékelőleg: itt az idő, válasszatok!

2015. január 05. hétfő - 11:01 / piacesprofit.hu
  •    

Bár a márciustól hatályos új Ptk. megváltozott feltételekkel teszi lehetővé az osztalékelőleg kifizetését – az áttérés folyamatában elbizonytalanodott – cégvezetők sokszor nem tudják felmérni, hogy a hatályos régi és az elérhető új szabályrendszer közül melyiket érdemesebb választaniuk.

Kép: PP Archív

Az osztalékelőleg kifizetés feltételeit több lényegi ponton megváltoztatta az idén márciustól hatályos új Polgári Törvénykönyv, amelynek bevezetésére 2016. március 15-éig kaptak határidőt a hazai vállalkozások. Az új Ptk.-ra való áttérés folyamata önmagában is jelentős pluszterhet jelent a társaságoknak, amelyek az átmeneti időszakban sokszor tanácstalanok, hogy egy adott gazdasági eseményhez – így például osztalékelőleg fizetéséhez – melyik szabályozás biztosít kedvezőbb hátteret, derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából.

„Bár az alapok közösek, mégis számos lényegi ponton változnak a vonatkozó szabályok, ráadásul a régi és az új szabályozás együttes fennállása tovább nehezíti a társaságok tisztánlátását. Pedig rendkívül fontos a tájékozódás, hiszen a két szabályrendszer közötti különbségekből – adott esetben – kézzelfogható előnyök és elkerülhető hátrányok is adódhatnak” – foglalta össze Gábor Gabriella a MAZARS szenior auditmenedzsere.

Az új Ptk. számos szempontból változtatta meg a cégek életét – itt összeszedtük a legfontosabb változásokat.

A szakember rámutatott: bár a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről idén márciusban életbe lépett, amíg a társaságok nem állnak át a hatálya alá, addig alkalmazhatják a régi szabályokat. Így az osztalékelőleg-fizetés esetében is még két évig, azaz 2016. március 15-éig párhuzamos használatban marad a régi Gt. (2006. évi IV. törvény) és a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) szabályozása is.

„Ráadásul a korábban a Gt. által szabályozott intézkedésekre az új Ptk. már nem tér ki, ez pedig további bizonytalansági tényező a döntési helyzetbe kerülő cégvezetőknek.” – tette hozzá Gábor Gabriella.

A MAZARS szerint az új Ptk. több ponton is egyszerűsíti a kapcsolódó szabályokat, így például már nem kell külön rendelkezni az osztalékelőleg fizetésének lehetőségéről a társasági szerződésben és a tagok írásbeli nyilatkozata sem kell az előleg kifizetéséhez.  A korábbi szabályok szerint a tagok a nyilatkozattal azt is vállalták, hogy ha az adott évi beszámoló mérlege alapján nincs osztalékfizetésre lehetőség, akkor az előleget visszafizetik. Az új szabályozás szerint azonban ehhez sem kell nyilatkozat: ha nincs lehetőség a kifizetésre, az előleget a tagok – a törvény szerint – kötelesek visszafizetni.

Gábor Gabriella szerint mindez a folyamat egyszerűsítését célozza, mert az adott helyzetben, külön cégbírósági eljárást nem igényelve tudnak határozni az osztalékelőlegről a társaságok.  Hátrányára változik ugyanakkor az osztalékadó kifizetéséhez kapcsolódó közbenső mérleg igénye: az éves beszámoló megléte már nem elégséges, ezért a korábbi féléves türelmi időt biztosító szabály megszűnik és minden esetben új közbenső mérlegre van szükség az előlegfizetéshez.

Az új Ptk. alapján a taggyűlés két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban akkor határozhat az osztalékelőleg fizetéséről, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy rendelkeznek az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. A kifizetés nem haladhatja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege, – azaz kft-k esetében 3 millió forint – alá.

Az új Ptk. szerint a közbenső mérleget nem kell közzétenni, ez gyakorlatilag az osztalékelőleg-kifizetés számviteli bizonylata. A közbenső mérleg könyvvizsgálati kötelezettségére pedig ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az éves beszámolóra. A közbenső mérleggel kapcsolatban ugyancsak fontos tudni, hogy azt a vállalkozás által meghatározott fordulónapra kell elkészíteni. Illetve a mérlegtételek értékelését az üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírások alapján kell elvégezni.

A mérleget leltár alapján kell összeállítani, ami tartalmazza az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait. Fontos még, hogy az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat ez esetben nem lehet lezárni, sőt, folyamatosan vezetni kell őket, vagyis a közbenső mérlegre vonatkozóan elvégzett értékelés korrekcióit a főkönyvi nyilvántartásban nem lehet szerepeltetni.

Gábor Gabriella rámutatott: az új Ptk. szerinti szabályozásban érdemes figyelni az osztalékkorlátokra is. Az új Ptk. alapján ugyanis osztalékfizetésre, és egyben osztalékelőleg fizetésre addig nem nyílik lehetőség, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség, a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt, el nem éri a törzstőke mértékét.

Az osztalékelőleg kifizetéséről abban az esetben lehet dönteni, ha az osztalékfizetési feltételek az erre a célra összeállított közbenső mérleg alapján fennállnak, vagyis a cégnek vagy van pozitív eredménye, vagy az eredménytartalékából az osztalék-fizetési korlátot figyelembe véve lehetséges a kifizetés, tette hozzá a szakember.

BEMUTATJUK AZ ÚJ PTK. TITKOS BEFUTÓJÁT!
Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig.  A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek