Oszd meg és uralkodj!

2013. június 28. péntek - 07:30 / Timár Gigi
  •    

A közösségi hálóknak köszönhetően mára bármit bárkivel megoszthatunk a világon. Ez egyrészt a túlfogyasztás korszakának végét jelentheti, sokak számára viszont a túlélés eszköze lehet. A megosztás gazdasága megváltoztathatja a világot.

A bolhapiacok vagy éppen a háztartásigép-kölcsönzők ismert megoldásai a megosztásban rejlő üzleti lehetőségeknek. Régóta működnek, de nem hoztak átütő változást a fogyasztási szokásokban. Az internet és azon belül a közösségi hálók általánossá válása viszont platformot teremtett az összekapcsolódni vágyók részére. A kommunikáció egyszerűbbé, gyorsabbá, a felhasználók számára könnyen használhatóvá, a termékek, szolgáltatások és információk megosztása pedig általánossá vált. (Az év kulcstrendjeiről itt bővebben olvashat!)

Nekünk így jó

A megosztás gazdasága mára az élet számtalan problémájára kínál megoldást – Kép: Fotolia

A „sharing economy”, vagyis a megosztáson alapuló gazdaság vagy együttműködő fogyasztás a különböző javak, a tudás, az erőforrások, a kapcsolati információk és az infrastruktúrák megosztását egyaránt magában foglalja. A dolog mára ott tart, hogy a Time magazin a 10 legnagyobb üzleti ötlet közé sorolja, ami megváltoztatja majd a világot, mások pedig egyenesen a következő ipari forradalomról beszélnek. A birtoklás helyett a megosztást piedesztálra emelő gazdaság eljövetelét természetesen a nehezedő gazdasági környezet és a szép lassan megváltozó gondolkodásmód, a fenntarthatóság üzenetének egyre szélesebb körben való elfogadása is megalapozta: fontosabb lett hozzáférni bizonyos dolgokhoz, mint birtokolni azokat. Az előnyei pedig kétségtelenek, hisz csökkennek a költségek, kevesebb lesz a szemét, és a korábban csak a szűk szomszédságban elképzelhető közösségek globálissá válhatnak.

A megosztás gazdasága mára az élet számtalan problémájára kínál megoldást, elég csak az autókban fennmaradó üres helyeket kihasználó úgynevezett telekocsi rendszerekre, az egyre jobban és nagyobb közösségek számára szervezett úgynevezett ruhacsere bulikra vagy épp a hamarosan Budapesten is megismerhető közbicikli-rendszerre – vagyis Bubira – gondolni. Ez azonban még mindig csak a kezdet. A magánemberek közötti csere mára már milliárdos forgalmat jelent, ami így nem kerül be a „hivatalos” gazdaságba, ráadásul folyamatosan bővül – a Forbes becslése szerint idén mintegy 25 százalékkal, elérve a 3,5 milliárd dollárt. A már megszokott területek mellett olyan üzletágakban is egyre nagyobb befolyása lesz, mint például a gyermekgondozás vagy akár a pénzügyek.

Mind többen válnak „részmunkaidős vállalkozóvá”, és élnek meg abból, amijük van. A közösség rendelkezésére bocsáthatjuk autónk, otthonunk vagy éppen munkaerőnk kihasználatlan kapacitását. A modell felrúgja azt az eddigi alapvetést, hogy a cégek tulajdonolnak, az emberek pedig fogyasztanak: bárki lehet eladó és fogyasztó egyszerre.

Hol itt a rés?

Sűrű fillér, avagy hogyan működik a tömegfinanszírozás
A tömegfinanszírozás, azaz a crowdfunding azon az egyszerű elven alapul, hogy ha elég vonzó egy a projekt, sokan fogják kis pénzzel támogatni, hogy meg is valósuljon. Itthon magánszemélyek és szervezetek is hozzájuthatnak ezekhez a pénzekhez – ha képesek megfelelő projektet, jó kampányokat indítani. Érdemes megismerkedni azzal, mit is jelent ez: kétrészes sorozatunkban bepillantást adunk a tömegfinanszírozás világába.

A megosztás gazdasága nagyobb volumenben is tartogat lehetőségeket. Az internet elvileg lehetővé tenné – és sok esetben teszi is – a fogyasztók teljes önszerveződését, de az emberek többsége inkább csak élvezni szeretne bizonyos lehetőségeket, és szívesen veszi, ha azt mások teremtik meg számukra. A legsikeresebb, és mára hatalmassá nőtt üzletek ebben nyújtanak segítséget. Megteremtik a formát, ahol a közösség találkozhat, internetes oldalakat hoznak létre, azokat karbantartják és menedzselik, szabályokat alkotnak, amelyek mindenki számára könnyebbé teszik a rendszer működtetését.

A szűk keresztmetszet a bizalom megteremtése. Erre a megosztásos modellt használó cégek különböző ajánló és visszajelző rendszereket építenek ki. Az eBay weboldalon például a kapcsolatba kerülő felek értékelik egymást, a pozitív visszajelzés pedig alapvető ahhoz, hogy az adott csoporttag a továbbiakban is sikeresen üzleteljen. Amerikában már maga a „bizalmat helyettesítő rendszer” is egy üzlet alapja lett: a TrustCloud fő profilja, hogy az emberek korábbi internetes tevékenységének megbízhatósága, következetessége és reakciókészsége alapján értékelést nyújt, vagyis afféle ajánlólevél az újabb közösségekben és üzletekben.

Ami már befutott

Airbnb: bérelj szállást helyiektől 192 ország 37 620 városában! – hangzik a szlogen, ami már mutatja is a siker nagyságrendjét. A weboldalon keresztül egymásra találhatnak azok az emberek, akiknek kihasználatlan helyük van, azokkal, akik szállást keresnek egy városban. A rövidebb-hosszabb távra kivehető ingatlanok között van minden a garzontól a vidéki kastélyig. A közösség nemcsak szálláshelyet, de vendéglátó és vendég közötti valódi kapcsolatot, egy másik világ megismerését is ígéri. A Forbes ma 250 millió dolláros cégként számol vele.

Zipcar: a közösségi autómegosztó szolgáltatás abban tér el a hagyományos autókölcsönzőktől, hogy a felhasználó online rendszeren keresztül választhatja ki a hozzá éppen legközelebb parkoló, igényeinek megfelelő autót, amelyhez a tagsági kártyával egyszerűen odasétál, és már használhatja is. A rendszer a levezetett órák után számol fel használati díjat. A baltimore-i céget idén év elején 500 millió dollárért vásárolta fel az Avis autókölcsönző.

Bármi elérhető tizenkilenc kattintással
Tizenkilenc kattintással összekapcsolható bármely két oldal az interneten – állítja Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató. Mindegy, mekkorává bővül a világháló, a kapcsolati rendszer érvényben fog maradni.

Parking Panda: a szintén amerikai oldal segítségével privát parkolóhelyek válnak közhasznúvá. Az emberek felvihetik a rendszerbe saját garázsukat, behajtójukat, az autósok pedig könnyedén kereshetnek helyszín, fotók, szabad időszakok és árak alapján.

Shared Earth: a világ legnagyobb közösségi kertje. Akinek földje van – legyen az bármilyen nagy vagy kicsi – felkínálhatja művelésre azoknak, akik erre vágynak. Cserébe részesül az ott termő gyümölcsökből, virágokból. Nonprofit kezdeményezés.

Hazai példák

Vatera: klasszikus online piactér, ahol magánemberek adhatnak el bármit, amire már nincs szükségük. A siker kulcsa, hogy a felhasználóknak bőven megéri megfizetni a portálnak az eladás utáni, egy tételen igen alacsony jutalékot cserébe a reklámokért, listázásért, keresésért, a márkanévért és a biztonságért, amit garantál.

Oszkár: azaz Online Személyfuvar Közvetítő Rendszer, népszerű nevén telekocsi. Célja, hogy az utazni kívánó autósok felajánlhassák szabad helyeiket, azaz útitársat találhassanak, így csökkentve költségeiket és érdekesebbé téve az utat. Az utasok pedig gyorsabban, olcsóbban és rugalmasabban juthatnak el célállomásukra, mintha a tömegközlekedést használnák. A tagok megadhatják, honnan hova és mikor utaznak, a rendszerben pedig egyaránt kereshető utas vagy fuvarozó.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor