Öröklési szerződés vagy végrendelet?

2019. március 29. péntek - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Közismert, hogy az örökhagyó vagyonának sorsáról halála esetére végrendelettel rendelkezhet. Az örökhagyónak azonban arra is lehetősége van, hogy ellenszolgáltatás fejében, szerződéses úton nevezze meg örökösét. A szerződéses végintézkedés leggyakoribb formája az öröklési szerződés. Milyen feltételekkel és tartalommal köthető öröklési szerződés?

Szerződéses végintézkedés

Míg a végrendelet az örökhagyó egyoldalú nyilatkozta, amelyben megnevezi örökösét, addig az öröklési szerződés egy megállapodás az örökhagyó és az örökös között. Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás fejében a vele szerződő felet örökösévé teszi. Az ellenszolgáltatás az örökös által vállalt, az örökhagyónak, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás lehet.

7 fontos szabály, hogyan lehet érvényes a végrendelet?
Örökölni két úton lehet. Vagy a törvény által meghatározott törvényes örökösként, vagy az örökhagyó akaratából végintézkedés alapján. Ennek kapcsán vetődik fel a kérdés: hogyan lehet szabályos az utolsó akarat, vagyis a végrendelet?

Látható, hogy az öröklési szerződés részben a végrendelet, részben a tartási-, életjáradéki szerződés jellemzőit viseli magán. A végrendelethez képest a legnagyobb különbség, hogy a végrendeletet a végrendelkező bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja, azonban az öröklési szerződésnél ezt nem teheti meg. Az öröklési szerződés módosítására közös megegyezéssel, vagy bírósági úton van lehetőség.

A tartási/életjáradéki szerződéshez képest a legjellemzőbb különbség, hogy az előbbi szerződések esetén az eltartó, életjáradékra kötelezett személy az ellenszolgáltatást (pl. ingatlantulajdont) rendszerint a szerződéskötéskor kapja meg. Az öröklési szerződés esetén az örökös az ellenszolgáltatást, azaz az örökséget az örökhagyó halálával szerzi meg.

hogyan lehetünk tanúk

A legtöbben még mindig papíron – Kép: Freestock

Az öröklési szerződés alakja

Tekintettel arra, hogy az öröklési szerződés nem egyoldalú nyilatkozat, ezért a saját kézzel írt és aláírt öröklési szerződés önmagában nem érvényes. Az öröklési szerződés érvényességének alaki feltétele, hogy a felek a szerződést két tanú együttes jelenlétében aláírják, vagy ha azt már aláírták, az aláírásokat két tanú együttes jelenlétében a magukénak ismerjék el. Az öröklési szerződést a tanúknak is alá kell írniuk, e minőségük feltüntetése mellett.

Amennyiben az öröklési szerződés több különálló lapból áll, akkor az érvényesség további feltétele, hogy a szerződés minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el, valamint a felek és a tanúk minden lapot aláírjanak.

Hagyatéki eljárás: így nem ér majd kellemetlen meglepetés
Egy szerettünk távozása mindenki számára nehéz időszak, és ilyenkor nemcsak érzelmileg kell feldolgozni, hogy mi történt, de bizony több jogi intézni való is van. Bár ez egy „nem szeretem” téma, mégis beszélnünk kell róla. Az örökséggel kapcsolatban ugyan a döntés a hagyatéki eljárásban történik. Van azonban valami, amire mindenképp figyeljünk oda, ha nem szeretnénk kellemetlen meglepetést – hívta fel a figyelmet dr. Kocsis Ildikó, az Érthető Jog blogon.

Az örökség biztosítása

Az öröklési szerződés vonatkozhat az örökhagyó teljes vagyonára vagy annak egy részére, egyes vagyontárgyaira. Az ily módon lekötött vagyonát az örökhagyó érvényesen nem idegenítheti el és nem is terhelheti meg. A törvény azonban megengedi, hogy a felek ettől eltérően állapodjanak meg a szerződésben. Így a szerződésben megengedhetik, hogy az örökhagyó a lekötött vagyont vagy egy részét például eladja vagy elajándékozza.

Fontos megjegyezni, hogy az említett tilalom nem érinti jóhiszemű személy visszterhesen szerzett jogát. Így például, ha az örökhagyó a szerződéssel lekötött értékes ékszerét harmadik személynek eladja, akkor az ékszer a vevőtől nem követelhető vissza, amennyiben nem volt tudomása az elidegenítési tilalomról. Ebben az esetben az örökhagyóval szerződő a fél az örökhagyó ellen léphet fel, szerződésszegés miatt.

Ha az öröklési szerződéssel ingatlant kötöttek le, akkor az örökhagyóval szerződő fél jogosult arra, hogy az örökhagyó engedélye nélkül is elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba. A felek ettől eltérően megállapodhatnak arról, hogy ehhez az örökhagyó engedélye is szükséges.

 

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Amikor a végrendelet is kevés…
A rendszerváltás környékén alapított, a magyar gazdaság meghatározó szeletét kitevő családi vállalkozások vezetői tömegesen érik el a nyugdíjkorhatárt, miközben az utódlás sok helyen nem megoldott. Ahol van örökös, még ott sem biztos, hogy a vállalat irányítását ő viszi tovább. Ilyenkor több olyan opció is szóba jöhet, amellyel nem csupán átkerül a vagyon a majdani örökösökhöz, de különböző feltételek is kiköthetők. Így tervezhet az örökhagyó, ha szeretné, hogy cége hatékonyan működjön tovább nélküle is.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor