A magyar magán egészségügyi szolgáltatókat tömörítő szakmai egyesületet az ágazat vezető tagjai közül tizenkettő alapította, név szerint: az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a Centrum-Lab, a Da Vinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, és pártoló tagként a Quercus Consulting Group.
Összefognak a szektor képviselői
A szervezetet megalapító vállalatok 2016-ban több mint félmillió orvos-beteg találkozót és ötmilliónál is magasabb számú diagnosztikai vizsgálatot jegyeztek, s így saját maguk is tapasztalják, hogy évről évre egyre több páciens választja a magán ellátásban elérhető szolgáltatásokat. Az Egyesület tagjai nemcsak a folyamatosan növekvő betegforgalom, hanem az általuk befizetett adó (4,5 milliárd forint) mértékét tekintve is kiemelkedő szereplői az ágazatuknak. Mindezek mellett pedig jelentős a szerepük a foglalkoztatásban is, mert 3300 ember számára biztosítanak kiszámítható munkahelyet. A tagok úgy vélik, hogy az Egyesület megalapítását követően hatékonyabban tudnak majd párbeszédet folytatni az ágazat szereplőivel, valamint fellépni a közös ügyek érdekében, képviselve a pácienseket és a megbízhatóan működő magánszolgáltatókat egyaránt - olvasható a Primus közleméynében.
„Az utóbbi három évben egyre több páciens fordult a magán egészségügyi szektor valamelyik szolgáltatójához. A betegek attitűdje hangsúlyos változáson ment keresztül az elmúlt időben, a magán egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyre erősebb igény már nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is megfigyelhető. Mindannyian ugyanannak az ágazatnak a szereplői vagyunk, a céljaink és a nehézségeink hasonlóak, ezért is döntöttünk úgy, hogy létrehozunk egy olyan platformot, amelyen keresztül közösen, konstruktív szakmai párbeszéddel segíthetjük a magán egészségügy működési környezetének alakítását, fejlesztését” – mondta Leitner György a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének ügyvezetője, az Affidea Diagnosztika magyarországi vezetője.
Az ügyvezető szavait támasztják alá az alábbi grafikon adatai is, amely szerint 2014-ben országosan 45%, a fővárosban pedig 49% volt azok aránya, akik magán egészségügyi szolgáltatóhoz fordultak problémájukkal. 2016-ra ez az arány a fővárosban 60%-ra nőtt, ezzel többségbe kerültek azok, akik már igénybe vettek már ilyen szolgáltatást.
A betegbiztonság kiemelt figyelmet kap majd az Egyesület munkássága során, amelynek köszönhetően a páciens nyugodt lehet afelől, hogy minőségi szakmai ellátást és megfelelő tájékoztatást kap, ezáltal megelőzve az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos esetleges hibákat.
„Sajnos a lakosság érezhetően bizonytalanabb, mint korábban, kutatás bizonyítja, hogy a betegbiztonság kérdését a páciensek, sőt maguk az orvosok is pesszimistán látják hazánkban. Ez magyarázatot nyújt arra, hogy az emberek, ha tehetik inkább a kiszámíthatóságot, a magas színvonalat, azaz a magán egészségügyet választják. Az Egyesületünk tagjai szüntelenül arra törekednek, hogy a náluk megforduló emberek biztonságban érezzék magukat, és, hogy pontosan tudják, hogy minőségi ellátást kapnak pénzükért cserébe” – tette hozzá Leitner György.
A betegbiztonság mellett fontos érték tehát az átláthatóság is, az Egyesület tagjai által működtetett privát egészségügyi központokban, bár minden esetben térítésköteles a szolgáltatás, a költségeket előre látható, hivatalos árlista alapján határozzák meg, számlát állítanak ki róluk, így a pácienst nem érheti meglepetés, amikor fizetésre kerül a sor.
Az is erős vonzerőt jelent, hogy a páciensek a magán ellátásban maguk választhatják meg azt az intézményt és azt a szakembert, akihez problémájukkal a legszívesebben fordulnának. Az itt dolgozó orvosok partnerként kezelik a betegeket, jut idejük a teljes körű tájékoztatásra, illetve a pontos dokumentációra, amely stabil pillére a magas minőségnek.
Átláthatóbbá kell válnia ennek a területnek is
Ahhoz, hogy mindez tökéletesen működjön a magán egészségügyben, és a páciens valóban a legmagasabb ár/érték arányú szolgáltatást kapja, az Egyesület tagjai szerint elengedhetetlen a magán egészségügyi szektor átláthatóságának fokozása és a működési szabályok betartása. Az Egyesület a betegbiztonság növelése mellett fő céljai közé sorolja a szektor kifehérítését. Ennek egyik első eszközeként Leitner György az online pénztárgépek bevezetésének mérlegelését javasolja a kormányzat számára a magán egészségügyi szolgáltatók körében, ezáltal látják lehetségesnek a nem az előírásokkal összhangban működő rendelők és orvosok jelenlétének megszűnését. A fair piaci verseny kialakítása kiemelten fontos mind a szolgáltatók, mind a betegek számára.
Az újonnan létrejött szervezet mindezek elérése érdekében egy saját védjegyet hoz létre, amelyet a tisztességesen működő magánszolgáltatóknak kaphatnak meg és használhatnak. A védjegy megszerzéséhez szükséges részletek és kritériumok az ősz folyamán válnak elérhetővé. A védjegyet évről évre meg kell majd újítani, és az elnyeréséhez szükséges feltételek teljesülését a köztes időben, az auditálásban részt vevő cégek szigorúan ellenőrizni fogják. Emellett az Egyesület tervez egy átfogó kutatást is, amely azt hivatott felmérni, hogy a betegút mely pontján döntenek a páciensek a magán egészségügy mellett és miért, valamint a kutatásban különösen szeretnék nagyító alá venni a férfiak attitűdjeit, akiknek a részvétele köztudottan szignifikánsan alacsony az egészségügyi szűréseken.
„Az Egyesület tagjai mind transzparensen működő vállalatok. Azonban ahhoz, hogy a teljes szektort átláthatóság és tisztesség jellemezze, szükségünk van egy szélesebb körű, átfogó együttműködésre. Szeretnénk részt venni a döntési folyamatokban, illetve a vonatkozó jogi háttér kialakításában. Szükségesnek tartjuk például az állami és a magán egészségügyi ellátás közötti átjárhatóság szabályozását” – mondta el az esemény zárásaként Leitner György.
