Építési tervező kell az engedély helyett az építkezésehez

2016. szeptember 26. hétfő - 08:08 / piacesprofit.hu
  •    

A csok és az 5 százalékos ingatlanáfa bevezetésével egyidejűleg az év elejétől lazultak az építkezésekre vonatkozó hatósági szabályok is. Úgy tűnik azonban, hogy túlságosan kilendült az inga. Erre utal legalábbis az, hogy júniusban a kormány szigorított a szabályrendszeren.

építkezés

Kép: Pixabay

Az év elejétől jelentősen változtak az építésügyi szabályok. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó módosulást az jelentette, hogy – építési engedély helyett – lehetőség nyílt ún. egyszerű bejelentéssel megépíteni a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületeket.

Az engedélyeztetési eljárás alóli mentesüléssel együtt sokan azt gondolhatták, hogy egyúttal az építési szabályok megtartása alól is mentesülhetnek. Ez természetesen tévút: ugyan az új rendelkezések valóban bevezettek bizonyos könnyítéseket az építkezés általános szabályai alól, általában azonban nem került sor az építés szabályainak feloldására – vélekedett Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adótervezéssel foglalkozó ügyvédje legfrissebb blogbejegyzésében.

Az építési tervező bekerül a képbe

Felismerve azt, hogy az építési engedély alóli mentesülés sokakat vezethet az építési szabályok figyelmen kívül hagyására, valamint meghallva a szakma aggodalmát, hogy a könnyítések adott esetben az építkezések szakszerűségének és az épületek biztonságának rovására mehetnek, a kormány idén júniusban módosított a szabályokon. A július 1-jével hatályba lépő rendelet némileg szigorította az egyszerű bejelentéssel folytatható építkezések szabályait.

Az áfacsökkentéssel kapcsolatban is érdemes az apró betűs részt is elolvasni!

Mire jár a könnyített CSOK?
Lökést adhat az újlakás-fejlesztéseknek és a lakáshitelezésnek a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) feltételeinek átalakítása. A lépés eredményeként 2017 végéig több mint 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra, emellett a lakáshitelezésben is fokozottabb bővülés várható.

A legjelentősebb változás szerint a 300 m2 alatti lakóépületek építése során kötelezővé vált ún. építési tervező igénybevétele – mind a bejelentési eljárás, mind pedig az építkezés során. Az építési tervező számos feladatkört kapott az építkezések során, így például neki kell bejelentenie az építkezés megkezdését, mely magában foglalja egy elektronikus építési napló készenlétbe helyezését, valamint az eddigieknél részletesebb műszaki dokumentáció vezetését is.

Júliustól az építtetőnek az építési tervezőt az építkezésbe tervezői művezetőként is be kell vonnia. A művezető az építési folyamatot a helyszínen legalább 6 alkalommal figyelemmel kíséri, és az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzést tesz. A jogszabály korlátok közé tereli az ezért a feladatért az építési tervezőt megillető díjazás összegét is: a tervezői művezetés 6 alkalomra szóló munkadíja a minimálbér másfélszeresét nem haladhatja meg.

Helyreállt az egyensúly

A júliusi változtatásokkal láthatóan az építészszakma is megnyugodott, viszont megmaradt a kisebb méretű lakások építkezésének csökkent bürokráciaterhe. A legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóépületek építtetői továbbra is mentesülnek az építési és használatba vételi engedélyezési eljárások jelentette komplikációi alól, ugyanakkor együtt kell élniük több tekintetben az építkezések szakszerűségét garantáló építési tervezővel.

A nyílt terasz nem hasznos alapterület
Pár hete egy állásfoglalásában az NGM, bizonyos feltételekkel, a lakás hasznos alapterületébe tartozónak minősítette a lakáshoz tartozó terasz, valamint az erkély, a pince és beépített tetőtér területét. Ez a jogszabály értelmezés jelentősen leszűkítette az új lakások értékesítésére irányadó 5 százalékos áfa igénybevételének lehetőségét. A kétségek miatt az adóhatóság nyilvános iránymutatást tett közzé, amiben finomított a teraszokat érintő álláspontján, a lakásépítők legnagyobb megelégedésére.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek