Nyolc megoldás a tőkeprobléma rendezésére

2014. július 31. csütörtök - 11:03 / piacesprofit.hu
  •    

Több ezer cégvezető szembesül az elkövetkező néhány évben azzal, hogy tőkét kell emelnie a vállalkozásában. Bemutatunk nyolc megoldást, amelyek tartalmilag nem minden esetben, de formailag tökéletesen megfelelnek.

Kép: Pixabay

Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről – hívta fel a figyelmet hírlevelében a BDO Magyarország.

Ezen kívül az új Ptk értelmében a hatályba lépéskor már működő vagy bejegyzés /változásbejegyzés alatt álló azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kötelesek a 3 millió forintos tőkeminimumra a törzstőkéjüket felemelni. A Ptk. szerint az első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a gazdasági társaság ezt a tőkepótlást elvégezni. Erre 2016. március 15. napjáig van idejük az érintett korlátolt felelősségű társaságoknak, az erre vonatkozó tulajdonosi döntést legkésőbb eddig az időpontig kell meghozniuk. Ebben az esetben a lehetséges megoldások egyike a feltőkésítés, vagy a Társaság dönthet a cégforma váltás mellett, amellyel a szükséges tőkét ki tudják elégíteni, de ezen kívül még több megoldás is létezik.

1. Tőkeemelés pénzbeli hozzájárulással:

A tőkerendezés legalapvetőbb elszámolási módja, amikor a társaság tulajdonosai úgy döntenek, hogy a jegyzett tőke emelésével rendezik az előírt minimum saját tőke problémáját. Ez esetben a befizetett összeg teljes egészében jegyzett tőkeként kerül bejegyzésre és véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátják. A számviteli elszámolása tekintetében jegyzett tőkeként történő kimutatás a cégbírósági bejegyzéskor válik esedékessé.

Nem csak a cégeknek kell változtatniuk az új Ptk. miatt
Az új Ptk. hatálybalépése előtt és után is hangos volt a sajtó a cégeket érintő módosításoktól, a kötelező törzstőkeemeléstől és a hozzá kapcsolódó kötelező társaságiszerződés-módosítástól. Az új Ptk. azonban nem csak a cégek életében hozott változást. Az egyesületek és alapítványok sem ülhetnek ölbe tett kézzel, kötelező módosítás ugyanis náluk is van.

2. Tőkeemelés ázsióval:

Ebben az esetben a pénzbeli hozzájárulással történő jegyzett tőke emelés mellett a tulajdonosok a tőketartalék emeléséről is határoznak.  Ez a módszer a negatív tőkére, illetve a saját tőke/jegyzett tőke arányának helyreállítására is alkalmas módszer.

3. Pótbefizetés:

A tőkerendezés azon esete, amikor a tulajdonosok csak ideiglenesen bocsátják a társaság rendelkezésére a befizetett összeget.  Ennek számviteli elszámolása kizárólag a pénzmozgással egyidejűleg történhet meg, amikor is a teljes összeget a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni. Viszont e tőkerendezés lehetőségéről a társaság alapítói határozatában pontosan rendelkezni kell. A pótbefizetés az anyavállalatnál eredménytartalék terhére történik, tehát fontos a döntés során azt is figyelembe venni, hogy az anyavállalatnál nem okoz-e tőkeproblémát a pótbefizetés.

4. Jegyzett tőke leszállítás:

A tőkerendezés azon fajtája, amikor a jegyzett tőke leszállításra kerül a tőketartalékkal, vagy az eredménytartalékkal szemben, amely során a Társaság saját tőkéjének összege nem változik, csak a tőkeszerkezete. Ez a tőkerendezési mód az elégtelen tőkére nem nyújt megoldást, viszont a saját tőke és a jegyzett tőke arányának helyreállításában nagy segítség lehet. Ennek a módszernek az alkalmazását megelőzően figyelembe kell venni a minimális jegyzett tőke összegét, illetve egy esetleges banki hitelnél is problémát jelenthet a jegyzett tőke összegének csökkentése.

Cégmódosítás: mikor, mennyit kell fizetni?
Mikor kell módosítani a társasági szerződést? És mennyi ennek a költsége? Összeszedtük, melyik módosítás, mennyibe kerül a cégnek és mi az, ami illetékmentes.

5. Tőkeemelés apporttal:

A tőkeemelés olyan formája, amikor az anyavállalat a társasággal szembeni követelését apportként bocsátja a leányvállalat rendelkezésére. Apportálható tétel lehet a társaságnál egy anyavállalattól kapott kölcsön vagy egy szállítói kötelezettség anyavállalattal szemben, de akár egy osztalékfizetési kötelezettség is növelheti a társaság tőkéjét apport formában.

6. Jegyzett tőke emelése saját forrásból:

A minimum tőke eléréséhez nyújthat megfelelő megoldást, ha a társaság a jegyzett tőkén felüli vagyont, vagyis a tőketartalékot vagy az eredménytartalékot teszi a jegyzett tőke részévé. Ebben az esetben viszont figyelni kell arra, hogy a tőkerendezést követően a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege ne csökkenjen a jegyzett tőke összege alá, illetve a határozathozataltól a cégbírósági bejegyzésig a tőkésítendő összegre lekötött tartalékot kell képezni.

7. Értékhelyesbítés:

Amennyiben a Társaság a számviteli politikájában az értékhelyesbítés alkalmazásáról dönt és az értékelhető eszközök könyv szerinti értéke lényegesen a piaci érték alatt van, ebben az esetben az értékhelyesbítés alkalmazásával a tőke összege növelhető. A piaci értékre történő felértékeléssel a saját tőkében lévő értékelési tartalék összege növeli a saját tőke összegét, orvosolva ezzel az előírt minimum saját tőke mértékének problémáját. Ennek a módszernek az alkalmazásával viszont a tárgyévet követő években is élni kell az értékhelyesbítés lehetőségével, amely annak rendszeres értékbecslését vonja maga után.

8. Tulajdonossal szembeni kötelezettség:

Közvetett, de megfelelő megoldást jelenthet a tőkeprobléma rendezésére, ha a tulajdonosok a Társasággal szemben fennálló követeléseiket elengedik, amely a leányvállalatnál rendkívüli bevételként kerül elszámolásba. Ez a lépés a tárgyévi eredményt javítja, amellyel a tőke helyzetét is orvosolni tudja. Ez a módszer viszont hosszú távon nem nyújt segítséget, további tőkerendezési megoldást kell találnia a társaságnak a tőke tartós rendezésére.

A tulajdonosi döntések esetén nagyon fontos figyelni a kiválasztott módszer határozatban történő megfogalmazására, nehogy elengedett követelésnek minősüljön egy követelésapportálásnak szánt lépés, vagy egy pótbefizetés ne véglegesen átadott pénzeszközként kerüljön értelmezésre a hatóságnál.

Kft. hárommilliós törzstőkével? Van más megoldás!
Egy kezdő vállalkozásnak gondot okozhat az új Ptk.-ban meghatározott magasabb törzstőke-követelmény. A Piac & Profit szakértője szerint viszont van egyszerűbb és olcsóbb megoldás is!

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek