Csak tanulással van esélyünk munkára a jövőben

2017. január 26. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A munka jövője ragyogó: minden ötödik munkáltató (19%) arra számít, hogy a digitalizáció növeli, tízből hat (64%) pedig, hogy nem változtat a foglalkoztatott munkaerő létszámát, amennyiben az emberek a megfelelő tudással rendelkeznek és nyitottak az új dolgok elsajátítására.

A robotokkal teli jövőt kutatva tulajdonképpen minden forgatókönyvet felvázoltak már a különböző szakértők: több munka lesz, kevesebb munka lesz, egyáltalán nem lesz munka. Ahhoz, hogy valakinek legyen munka, az embereknek új készségeket kell elsajátítani. Ez az alapja, hogy egyáltalán foglalkoztathatóak legyenek azokban a szakmákban majd, amelyekről ma még nem is hallottunk – állítja a Készségek Forradalma nevezetű felmérés amelyet a Manpower Group mutatott be. A folyamatosan fejlődő új technológiák ugyanis egyre szakértőibb tudást igényelnek az emberek és szervezetek részéről is, ami ráadásul gyorsabban változik, mint korábban valaha.

Vagyis az egyetlen esély, hogy az emberek is esélyesek maradjanak a munkaerőpiacon a robotokkal folytatott harcban, ha speciális készségekre tesznek szert és nem hagynak fel a folyamatos tanulással. „A Készségek Forradalmában a tanulékonyság – a képesség és a vágy új ismeretek elsajátítására a hosszú távú foglalkoztathatóság érdekében – lesz az egyensúly kulcsa” – mondta Jonas Prising, a ManpowerGroup elnök, vezérigazgatója. „A polarizáció felerősödése a munkaerőpiacon a szemünk előtt zajlik. Itt az ideje, hogy azonnal cselekedjünk a munkaerő felzárkóztatása és továbbképzése érdekében. Továbbá, hogy áthidaljuk a szakadékot a jó módban élők és a rászorulók között, azaz azok között, akik rendelkeznek a megfelelő tudással, és akiket a lemaradás veszélye fenyeget. Ezt értjük a Készségek Forradalma kialakulásán.”

Érdemes lehet megtanulni azt is, mi az a reziliencia és hogy fejleszthető.

Fényes a jövő – már akinek

Az új technológiák drágák lehetnek és speciális szakértelmű emberekre van szükség a bevezetésükhöz, ezért a munkáltatók még mindig vonakodnak a teljes automatizálástól. A felmérés szerint viszont rövid távon a munka jövője biztatónak ígérkezik. A legtöbb munkáltató automatizáció elébe néz, a digitalizációra való átállás viszont munkaerőigényt generál. A munkáltatók 83%-a fenntartja, vagy növeli munkaerő állományát és továbbképzi a meglévőt a következő két évben. Csak 12%-uk tervez leépítést az automatizáció eredményeként. Ugyanakkor a változás csak a munkavállalók bizonyos csoportjai számára teremt lehetőségeket.

A NASA-nál és a Lockheed Martin hadiipari óriásnál éveken át a mesterséges intelligencia kutatásában dolgozó dr. Robin Hanson jóslata szerint a komputerek ezerszer gyorsabbak lesznek az embereknél, tehát lényegesen költséghatékonyabban fognak dolgozni, így a munkakörök nagy részében anyagilag nem éri majd meg embereket foglalkoztatni. De ha a robotok dolgoznak, ki fizeti a bevásárlást? Már a robot-TB ötlete is felmerült.

1

Az emberek napi feladatainak 45%-át tudnánk automatizálni a jelenlegi technológiákkal, ami, ha semmi más nem változik, hatalmas munkanélküliséghez vezetne. (A termelésben három ember munkáját válthatja ki egyetlen robot.) Az ügyfélszolgálati munkatársaktól, szövegszerkesztőktől egészen a személyi asszisztensig a munkakörök megszűnése, átalakítása és újjá alakítása már nem számít újdonságnak. A különbség most a készségek életciklusa, ami rövidebb, mint valaha és a változások soha nem látott mértékűek. Ennek hatása napjainkban még igen jelentős, de amint a vele járó költségek és a technológia implementálásának komplexitása csökken, az ütemet kell felgyorsítanunk a változások követéséhez – állítják a Manpower szakértői.

Örülhetnek azok, akik az IT-vel, vagy ügyfélszolgálattal kapcsolatos munkakörökben dolgoznak: ezek a munkavállalók számíthatnak a legnagyobb létszámnövekedésre. A kereslet intenzív növekedése várható minden olyan iparágban és területen, amelyben adatelemzőkre van szükség a “big data” feldolgozásához, továbbá a digitális ajánlatokra specializálódott értékesítőkre is. A HR-ben szintén növekedésre lehet számítani rövidtávon, mivel az emberi erőforrás lesz a kulcsa a vállalatok átállásának levezénylésében.

2

A gépek munkahelyekre gyakorolt hatásával kapcsolatban Olaszországban, Guatemalában és Peruban a legoptimistább munkáltatók. Indiában a munkáltatók több mint negyede arra számít, hogy a gépek hatására csökkenni fognak a munkahelyek. Bulgária, Szlovákia és Szlovénia hasonló eredményeket mutat.

Nehéz helyzetben lesznek a nők

A digitalizáció és a bővülés a szakmunkák területén újabb lehetőségeket hoz majd, amíg a munkáltatók és munkavállalók készek a változások befogadására. A technológia felváltja a rutinszerű szellemi és kézi gyakorlati feladatokat, így az emberek kevésbé megszokott és szerteágazóbb szerepeket tölthetnek be. A kreativitás, érzelmi intelligencia és a kognitív rugalmasság lesznek azok a készségek, amelyek kiemelik az emberi erőforrást és lehetővé teszik, hogy a gépek fölé emelkedhessenek, ahelyett, hogy azok leváltanák őket. (A munkavállalók egyébként hamar megbarátkoznak a robotokkal.)  Az emberek egyre inkább rátalálnak azokra a képességekre és területekre, amelyekre szükségük lesz. Alapvető elvárások lesznek az összefüggő készségek, a gyorsaság és tanulékonyság.

Tényleg elveszik a munkánkat a robotok?
Egyre szélesebb körben automatizálják munkafeladataikat a vállalatok. Az együttműködő robotok megjelenésével ez a lehetőség már a kis- és középvállalatok számára is elérhető. A robotok térhódítását látva vajon jogosan tartanak az emberek munkahelyük megszűnésétől?

Az OECD országokon belül nő a leggyorsabban a munkahelyek betöltéséhez szükséges képességek szintje. A leginkább érintett iparágak aránytalanul sújtanak bizonyos dolgozói csoportokat: alacsony képzettségűek, alacsony végzettségűek. Az értékesítő, üzleti és pénzügyi területen, továbbá az adminisztrátori szerepkörben dolgozók munkáját mind fenyegeti az automatizálás, ezen belül is leginkább a nőket.

A növekedés elé tekintő iparágakban, mint az építőipar, gépészet, informatikai és matematikai területeken kisebb a nők aránya. Amennyiben a jelenlegi irány folytatódik, a nőknek szembe kell néznie közel hárommillió munkahely megszűnésével, csupán félmillió új munkahely létrejötte mellett, ami azt jelenti, hogy minden új munkahelyre öt megszűnése jut. A foglalkoztathatóság – a képesség a kívánt munkahely megszerzésére és megtartására – már nem azon múlik, hogy mit tudunk, hanem hogy mit szeretnénk megtanulni. Azok a szervezetek lesznek a győztesek, amelyek képesek az ember, szakértelem és technológia megfelelő elegyét maguknál tartani.

A jövő munkahelyei különböző képességeket igényelnek majd, aminek hatására a munkáltatóknak kiemelt figyelmet kell fordítania a munkavállalók képzésére, hogy egyaránt kezelni tudják a jelenkor munkaerőhiányát és a jövő kihívásait. A cégek közel háromnegyede fordít erőforrásokat az alkalmazottaknak szánt belső képzésekre, 44%-uk új képességekkel rendelkező munkaerőt toboroz a meglévők mellé, és több mint harmaduk külső, megbízásos munkaerőt alkalmaz a szervezetben a hiányzó szaktudás megszerzésére. Nem szabad lebecsülnünk az emberi kapcsolatok értékét.

Be sem fogunk járni a jövő munkahelyére
A munkavállalók több mint 50 százaléka arra számít, hogy öt éven belül már okos irodában fog dolgozni, minden második dolgozó szerint a technológia további fejlődése a közeli jövőben szükségtelenné teszi majd a személyes találkozókat. Az Y generáció tagjainak 82 százaléka az alapján is dönt leendő munkahelye kiválasztásáról, hogy milyenek a munkavégzés feltételei.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek