Nincs egyetértés, mennyi járjon a vasárnapi munkáért

2016. szeptember 07. szerda - 12:25 / PP/MTI
  •    

A kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzés szabályozásának kérdésében még távol áll egymástól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának álláspontja - mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a keddi VKF-tárgyalást követően az MTI-nek.

Dávid Ferenc felidézte, hogy a kérdés rendezésére még májusban a VOSZ, a Liga Szakszervezetek (Liga) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közös ajánlást fogadott el. Eszerint a vasárnapi munkavégzésért járó 50 százalékos bérpótlékot 100 százalékra, a legalább havi egy szabad vasárnapot kettőre emelnék a kiskereskedelemben. A VOSZ főtitkára szerint ez egy korrekt tárgyalási alap, azonban a munkáltatói oldal két másik szereplője, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták.

Dávid Ferenc úgy fogalmazott: tekintettel a kereskedelemre jellemző alacsony átlagkeresetekre és a szektort sújtó akut munkaerőhiányra, azokban a vállalkozásokban, ahol piaci értelemben van forrás ki kell, hogy tudják fizetni a munkavállalóknak a 100 százalékos bérpótlékot. (Korábban lapunknak úgy fogalmazott, akinek ez sok, annak egyébként sem éri meg kinyitni.) Arra is felhívta a figyelmet, hogy a VOSZ a korábban felvetett sávos pótlékrendszert nem támogatja, hiszen ez nagy mértékben megnövelné a vállalkozók adminisztrációs terheit.

Valaki mégis akarja a vasárnapi boltzárat
Lobbicsoportokat sejt azok mögött a törekvések mögött Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, amelyek célzott bér- és adóemelésekkel megnehezítenék a kiskereskedelmi vállalatoknak a vasárnapi nyitva tartást. Többféle elképzelés is kering.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: a szövetség szerint a kereskedelmi ágazatban kialakult alacsony bérekre és a magas bérfeszültségre nem a vasárnapi bérpótlék emelése jelenti a megoldást, hanem egy átfogó, akár hosszabb távú bérrendezés a szektorban. Hangsúlyozta: a szervezet célja, hogy a VKF tárgyalások révén, a kormánnyal közösen el tudjanak érni egy bizonyos járulékcsökkentést, példaként a munkahelyvédelmi akciót említette.

A MASZSZ, a Liga és a VOSZ közös ajánlásáról kifejtette: közös vélemény kialakítására mindenkinek joga van, a VKF azonban azért van, hogy az olyan fontos kérdésekben, mint a vasárnapi munkavégzés a kiskereskedelemben, a testület keretein belül jöjjön létre valamilyen megegyezés. Hiszen a VKF-szintű megállapodásban benne van minden munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet, valamint a kormány is. Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke az MTI-nek azt mondta: a szövetség a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) álláspontjával ért egyet, amely szerint a vasárnapi nyitva tartás rendezésénél a munkavállalók jövedelmét, szabadságát, pihenőidejét úgy kell szabályozni, hogy a dolgozók ne járjanak rosszul.

A MASZSZ alelnöke beszámolt arról is, hogy a VKF második félévi ütemterve alapján tárgyalnak majd a 2017. január 1-től életbe lépő minimálbérről és garantált bérminimumról, a munkavédelem szabályozásáról, a munka törvénykönyvével, a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjjal, valamint a sztrájk törvénnyel kapcsolatos témákról és a munkaerőhiány kérdéséről.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek