KKV szektor nélkül nincs magyar gazdaság
Évtizedek óta szakmai konszenzus van abban, hogy stabil hazai kkv szektor nélkül nem lehet olyan gazdaságot építeni, amely képes a nemzetközi környezet nehézségeitől némileg függetlenül fejlődni. Ebből a szempont kulcskérdés a gazdaságpolitikában, hogy mennyire tudja az állam támogatni működésüket, könnyíteni adminisztratív helyzetükön - áll a Policy Agenda legfrissebb kutatásában.
Az Európai Unió által alkalmazott besorolási rendszer szerint kis-és középvállalkozásnak azok a 10 és 250 fő foglalkoztató cégek minősülnek, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy a mérleg főösszeg a 43 millió eurót. A definíció szerint Magyarországon tehát a kis- és középvállalkozási kör mintegy 31 ezer céget jelent jelenleg, amely a magyar foglalkoztatotti létszámnak 36,1 százalékának ad munkát és a magyar GDP 36,5 százalékát állítja elő.
Ezen arányokat figyelembe véve nemzetgazdaságunknak tehát kulcskérdést jelent, hogy a kkv szektor számára a foglalkoztatási szabályok milyen mozgásteret biztosítanak. Ebben a tekintetben a leglényegesebb jogszabály a Munka Törvénykönyve lehet, amely kapcsán az új szabályok (az 1992-ben elfogadott és azóta többször módosított törvényt tavaly év végén teljesen átírta az Országgyűlés) most júliustól léptek hatályba.
A költségeket inkább növeli az új MT
Az új Munka Törvénykönyvének egyik deklarált célja, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot, így könnyítve meg a munkaadók helyzetét. A megkérdezett vállalatvezetők túlnyomó többsége azonban az új törvénytől nem lát cége számára anyagi előnyt, költségcsökkenést. Mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségeik tekintetében, míg akik számolnak, azok inkább költségnövekedéstől tartanak (ez pedig tovább nehezíti gazdálkodásukat, rontja tőkeképességüket, likviditásukat stb.).
Összességében a kkv-k mintegy 13%-a gondolja, hogy a törvény révén csökkennek vállalkozása költségei, de közülük is csak 2%-uk számol jelentős mértékű költségcsökkenéssel. Ezzel szemben a költségek növekedését valószínűsíti a vállalkozások 22%-a, és közülük 10%-ban jelentős költségnövekedéstől tartanak.
Mindez annak fényében érdekes, hogy az MT több elemében is (pl. bérpótlék rendszerének átalakítása miatt) lehetővé teszi, hogy bérköltségeiket csökkenthessék a cégek. Természetesen ebben a tekintetben meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege. Mivel a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent, addig ez más ágazatban nem jelent igazi változást.
Akár leépítéseket is hozhat az új MT
Amikor 2011 nyár végén elkezdődött a szakmai vita az új Munka Törvénykönyve tervezetéről, a kormány azzal érvelt, hogy aki támadja a tervezetet, az támadja az egymillió munkahely megteremtésének a szándékát is. Azóta láthatólag a kabinet sem alkalmazza túlságosan ezt a kommunikációt az MT kapcsán, mégis érdekes a cégvezetők véleménye arról, hogy saját cégüket és az ágazatot érintően mit várnak a dolgozói létszám változásában.
Talán nem meglepő, hogy mint a költségek terén, úgy a foglalkoztatottak létszámát illetően sem vár változást az új Munka Törvénykönyvének bevezetésétől a kkv-vezetők többsége. 82%-uk szerint a törvény nem befolyásolja a cégüknél foglalkoztatottak létszámát. Ha mégis lesz hatása az új törvény alapján hozható intézkedéseknek, az inkább a foglalkoztatottak létszámának csökkenése irányába hat majd. Ugyanis 16%-uk nyilatkozott úgy, hogy az új Munka Törvénykönyvének hatására cégénél csökkenni fog a foglalkoztatottak száma, míg ellenkező irányú hatást, azaz a foglalkoztatottak számának várható növekedését mindössze 2%-uk feltételezi.
Meglepő, hogy egyértelműen pesszimisták saját ágazatuk tekintetében a cégvezetők, ugyanis 51 százalékuk arra számít, hogy a következő félévben cége ágazatában nem változik a munkahelyek száma és emellett négytizedük az álláshelyek számának csökkenését prognosztizálja. Ellenkező - optimista véleményt - mindössze 9%-uk fogalmazott meg, ők arra számítanak, hogy a következő félév során ágazatuk több munkavállalót tud majd foglalkoztatni.
Az új Munka Törvénykönyve erős kritikákat kapott a munkavállalói oldalról, mivel már a bevezetése előtti napokban az volt a közhangulat, hogy bevezetésével csökken a dolgozók védelme. Ahogy az adatok mutatják a munkaadók (legalábbis a kkv körben) között sincs „hurrá" hangulat az új jogszabályi környezet miatt, sőt inkább pesszimizmusról lehet beszélni. Ez a helyzet pedig könnyen azt vetítheti előre, hogy politikai szempontból nem tud „nyertest" felmutatni a kormánypárt ennek a kiemelten fontos ügynek a kapcsán, sőt politikai károkat szenvedhet el.
