Még bőven van lehetősége pályáznia a kis cégeknek azon a GINOP pályázaton, amely az atipikus munkavégzés kialakítását szolgálja. A magyar vállalkozásokra rá is férne, hogy erősítsék ezeket a foglalkoztatási formákat, miközben ugyanis többségük munkaerőhiánnyal küzd, a távmunkától és a munkaerőkölcsönzéstől óvakodnak.
Mint azt korábban megírtuk, a Garantiqa nemrégiben közreadott felméréséből kiderült, a megkérdezett mikrovállalkozások 78, míg a kisvállalkozások 63 százaléka hasznosnak tartja a rugalmas munkaidőt, ennek ellenére az otthoni munkavégzés körükben alig elterjedt. Ezt a foglalkoztatási formát csak mikrocégek 8, míg a kisvállalkozások 7 százaléka alkalmazza.
A munkaerő kölcsönzés sem mutatkozott túl népszerűnek a szektorban: a mikrovállalkozások egyáltalán nem, míg a kisvállalkozásoknak is csupán a hatoda él rendszeresen ezzel a lehetőséggel. A jelenség oka az lehet, hogy a szektorban ténykedők többsége nem tartja hasznosnak a munkaerő-kölcsönzést: a mikrovállalkozások 56 százaléka, a kisvállalkozások 48 százaléka utasítja el azt.
A mikro- és kisvállalkozások méretükből fakadóan nyitottak a rugalmas foglalkoztatásra, számukra sok esetben a lényeg, hogy friss ismeretekhez juthassanak. Ez sokszor specialisták rugalmas foglalkoztatását igényli, amivel a vállalkozások további fejlődésüket alapozzák meg - hívta fel a figyelmet a vallalkozokhitele.hu.
Megérné nekik
Az eredmények azért különösek, mert egyébként a vállalkozásoknak nagyon megérné kiaknázni az atipikus munkavégzésben rejlő lehetőségeket. Kutatási adatok szerint ugyanis a dolgozók nem csak elégedettebbek, de többet is dolgoznak otthonról: a Magyar Távmunka Szövetség 2016 júniusában indított kutatásából kiderül, hogy mintegy harmadával (34%-al) csökkenthető a munkavégzés megszakításának mértéke (azaz a „munkatöredezettségi mutató”) távmunkában. A legnagyobb csökkenés a marketing (58%) és a vezetői (44%) munkakör esetén volt kimutatható.
Egyre többen szeretnének, főképp gyermekes anyák és szellemi foglalkozásúak, a korábban megszokottnál kevesebb, de otthonról végezhető feladatot ellátni, akár egyszerre több munkaadónak is. Ez a szabadság olyannyira értékes lehet számukra, hogy a fizetésük egy részét is hajlandók feláldozni érte. (A rugalmas foglalkoztatási formák a munkahelyi stressz szintjét is csökkentik, így egészségesebbek maradunk mi is és dolgozóink is!)
Programmal a rugalmas munkavégzésért
Április 4-től folyamatosan adhatják be támogatási kérelmeiket a vállalkozások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.3.2-16 számú, „A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban - Rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál” című felhívásra. A pályázat alapvető célja, hogy segítse a gyermeknevelés, idősgondozás, illetve megváltozott munkaképesség miatt teljes munkaidőben dolgozni nem tudók munkaerőpiaci visszatérését. Emellett a projektek hozzájárulnak a foglalkoztatottak számának növekedéséhez és a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák elterjesztéséhez. Ez utóbbi azért is fontos, mivel Magyarország ezen a területen jelentős lemaradásban van az Európai Unió többi tagállamához képest. Más uniós országokban ugyanis lényegesen elterjedtebb a részmunkaidős foglalkoztatási forma: Hollandiában 40 százalék, Németországban és Ausztriában 20-25 százalék az így foglalkoztatott munkavállalók száma. Nálunk ez az arány 2015-ben nem haladta meg a 6 százalékot.
