Nem ritka a bunkó kérdés az állásinterjún

2015. november 16. hétfő - 15:02 / piacesprofit.hu
  •    

Diszkréten keres állást a magyar, 96 százalékuk csak akkor szól főnökének, ha már konkrét ajánlata van vagy le is szerződött új munkaadójával – derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal friss kutatásából. Persze az addig vezető út rögös, sok a diszkriminatív kérdés, melynek elszenvedői leginkább a kisgyermekes anyukák és a szülő korban lévő hölgyek. Utóbbiak több ízben számoltak be arról, hogy írásban akarták őket arra kötelezni, hogy 3-5 évig ne vállaljanak babát.

nehezített pályán fociznak a nők

Kép: Legfittebb Munkahely

A magyar álláskeresők közel fele (41,2%) az új munkahely megtalálásának első lépéseként szőnyegbombázást végez: több mint 15 helyre adja be önéletrajzát annak reményében, hogy mielőbb megtalálja az ideális pozíciót – derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal friss kutatásából. A viszonylag magas érték egy kedvezőtlen tapasztalat eredménye: a megkérdezettek kétharmada gyakran semmilyen visszajelzést nem kap a potenciális munkáltatóktól pályázata leadását követően. „Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az álláskeresők több mint fele olyan helyre is beadja önéletrajzát, ahol nem felel meg 100 százalékban az elvárásoknak, bár ez sem elfogadható magyarázat arra, miért nem kapnak legalább egy egyszerű elutasító választ. Az elemzések alapján a visszajelzés hiányát a munkaerő-piaci szempontból amúgy is hátrányosabb helyzetben lévő 50 felettiek tapasztalják leginkább” – mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu vezetője.

Nem ritka a diszkriminatív kérdés

A kutatás szerint 10 leadott pályázatra átlagosan kicsivel több mint 2 személyes interjú jut, a munkaadók kedvence a 3 legjobb és legrosszabb személyes tulajdonság felsoroltatása. Akadnak ugyanakkor provokatív, stresszhelyzetet okozó, illetve munkajogi szempontból a támadható kategóriába sorolható felvetések: minden 4. jelölt szembesült már olyan kérdéssel, mely gyerekvállalási terveire vagy éppen már meglévő kisgyermeke ellátása körüli nehézségekre vonatkozik. „Az anyukáktól gyakran tudakolják, hogy ki vigyáz a kicsire, ha beteg, s ez utóbbi mennyire jellemző. Akadt pályázó, akitől még a gyermekorvos számát is elkérték, hogy ellenőrizzék az elmondottak igazságtartamát” – mondta Kristók Balázs. A 25-40 éves korban lévő gyermektelen nőktől általában virágnyelven kérdezik, hogy mikorra tervezik a családalapítást, de több válaszadó arról is beszámolt, hogy felvétel esetén írásban akarták arra kötelezni, hogy 3-5 évig ne vállaljon gyermeket. (Fontos tudnunk, hogy hol kezdődik a munkahelyi diszkrimináció.)

Már ingyen dolgoznak a nők
November másodika az a nap ebben az évben, amikortól a nők Európában ingyen dolgoznak, miközben a férfiak december 31-ig megkapják fizetésüket munkájukért – ezzel a kijelentéssel hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság a nemek közötti, fizetésekben mutatkozó különbségekre a Napi.hu közlése szerint. A nők átlagos órabére Európában 16,3 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, azaz a nők gyakorlatilag 59 napot ingyen dolgoznak minden évben

Nagyjából minden 50. állásinterjún elhangzik olyan kérdés, mely a jelölt anyagi helyzetét, vallását, nemi hovatartozását, pártállását vagy éppen korát firtatja. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság szakértője szerint nehéz megítélni, hogy mennyire gyakoriak a megkülönböztetéses esetek, mivel magas a látencia aránya.

A szakmai jártasságot és rátermettséget a leendő munkáltatók olykor nagyon kreatívan mérik fel. „Egy informatikust például arra kértek, becsülje meg, hány köbméter fa kell Kína teljes lakosságának egy napi étkezéséhez szükséges evőpálcika előállításához, míg a vendéglátásban elhelyezkedni szándékozó hölgynek azt kellett megmondania, hogy hány felest tud adni egy 0,75 literes kiszerelésű üvegből. Egy szakmunkásnak a csúszóhüvelyes villanymotor működését kellett ismertetnie, ami persze nem is létezik” – mondott néhány történetet Kristók Balázs.

Csak a főnök meg ne tudja

A Jobinfo.hu kutatásában megkérdezettek válaszai alapján egyébként az állásinterjút végző személy ideális paraméterei is meghatározhatók: a magyar munkavállalók többsége akkor érzi magát komfortosan, ha a felvételi beszélgetésen vele szemben leendő közvetlen főnöke ül, s kérdezi, aki egyébként egy középkorú, családos férfi. „Arról persze, hogy valaki másutt keresi a 8 óra munkát, az éppen aktuális főnök jellemzően nem tud. Az álláskeresők fele ezt csak akkor jelzi, ha már fel is vették az új helyre, 44 százalék egy másik munkáltatótól kapott konkrét ajánlat birtokában szól, és mindössze 6 százalék jelzi jelenlegi munkáltatójának előre, ha új lehetőség után kezd kutatni” – mondta Kristók Balázs.