Nem probléma, hanem a megoldás része az időskori munka

2016. április 22. péntek - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti.

Az Európa 2020 stratégia szerint a demográfiai változások olyan jelentős kérdések, amelyekkel Európa napjainkban szembenéz. 2050-re a 60 évnél idősebbek lélekszáma 2 milliárdra nő, azaz a világ teljes lakosságának 21,1 százalékát fogja kitenni. Ez pedig alapjaiban forgatja fel az állami társadalombiztosítási rendszer eddigi működési modelljét.

Van hova fejlődni
Az idősebb (55 és 64 év közötti) munkavállalók foglalkoztatási rátája a pénzügyi és gazdasági válság ellenére gyorsan emelkedett. 2014-ben az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája az EU–28-ban 51,8 %-ot ért el; a ráta 2002 (az EU–28 idősorának kezdete) óta 2014-ig (a legfrissebb rendelkezésre álló adatok) bezárólag minden évben nőtt. 2014-ben az EU–28 11 tagállamában50 % és 66 % között volt az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája; Svédország pedig kiugróan magas eredményt (74,0 %) ért el az Eurostat adatai szerint. A KSH 2016-os adatai szerint Magyarországon az 55-64 éves foglalkoztatottak száma emelkedett 4,1 százalékponttal 46,7 százalékra.

E helyzet kezelésére mérhető foglalkoztatási célt tűztek ki az Unió tagállamai számára: 2020-ig a 20–64 év közötti népesség 75%-ának munkaviszonnyal kell rendelkeznie. (Hogy ez mennyire ambiciózus célkitűzés, ahhoz ld. keretes írásunkat.)  A lehetőség adott, az emberek egyre tovább élnek egészségesen, megőrzik fizikai és szellemi aktivitásukat, és hosszabb ideig tudnak és szeretnének is munkában maradni. A munkavállalók 51 százaléka 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni.

Az „Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014–2020-as stratégiájának” többek között az a célja, hogy kezelje a munkaerő elöregedését. Ha Európa idősödő munkaerejére keresünk megoldást, akkor a munkát nem problémának, hanem a megoldás részének kell tekintenünk. A stratégia konkrét intézkedésekkel ösztönzi a munkahelyi biztonság és egészségvédelem feltételeinek javítását, a helyes munkahelyi gyakorlatok azonosítását és cseréjét” – mondta el sajtótájékoztatón Dr. Simon Attila István a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.

Ugyanakkor a páneurópai közvélemény-kutatások alapján az európai munkavállalóknak mindössze 12%-a ismeri azokat a munkahelyi szabályokat és programokat, amelyek megkönnyítik az idősebb munkavállalók számára, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig vagy azt követően is alkalmazásban, a munka világában maradjanak.

A környezetnek kell alakulnia

Az Európát érintő jelenlegi változások számos kihívást jelentenek nemcsak a munkavállalók, a munkáltatók, de a társadalom számára is: a munkával töltött évek meghosszabbítása azzal járhat, hogy a munkavállalók hosszabb ideig vannak/lehetnek kitéve a munkahelyi veszélyekből adódó kockázatoknak. Emellett az idősebb munkavállalók nemcsak nagyobb arányuk miatt igényelnek kiemelt figyelmet, hanem azért is, mivel közülük többen szenvednek krónikus egészségi problémáktól.

idős férfi védőruhában

Kép.EU-OSHA

Az idősödő munkavállalók a sérülékeny munkavállalói populációba tartoznak, ezért munkaképességük megőrzése, rehabilitációjuk és a munkába való visszatérésük segítése kiemelt fontossággal bír, mivel foglalkoztatásuk során a tiltások és korlátozások meghatározása mellett elsődlegesen a munka adaptálása jöhet szóba. A helyes munkahelyi gyakorlat kialakítása mellett a szemléletváltáshoz a társadalom szintjén is szükséges foglalkozni az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés kérdésével.

Annak érdekében, hogy az európai, így a magyar munkahelyek biztonságosabban, egészségesebben és hatékonyabban működjenek, elengedhetetlen a különböző nemzedékek közötti szolidaritás, valamint a munkavállalók és képviselőik, a munkáltatók és a vezetők együttműködése, amelyek nemcsak az idősödő, hanem minden korosztály érdeke.

Az életkorral, főként az időskorral járó diszkrimináció csökkentése és az életkornak megfelelő foglalkoztatási feltételek (egy tanulmány például 3 napos munkahetet javasol) biztosítása mellett az időskori aktivitást és termelékenységet ösztönző megoldások fejlesztése, az idősödők és az idősek munka világába való visszatérésének segítése, valamint az élethosszig tanulás biztosítása a kormenedzsment eddigieknél szélesebb körű alkalmazását teszi szükségessé. Mindez választ adhat az idősödő munkaerővel kapcsolatos kihívásokra, ösztönzőleg hathat a munkával töltött élet fenntarthatóságára és a munkahelyi munkavédelmi gyakorlat helyes alakítására, a munkavégzés során szükséges együttműködés fontosságára.

De mit tegyünk?

Az 55-64 éves korosztály minél további foglakoztatását olyan intézkedések segíthetik egyebek mellett, mint a távmunka, a részmunkaidő lehetősége, idősek éjszakai beosztásának kerülése, a terhelés csökkentése, mert így megőrizhető az idősebb alkalmazottak munkaképessége – mondta el az MTI-nek Erősné Bereczki Edit, az NGM munkafelügyeleti főosztályának orvos szaktanácsadója.

Az idősebbek agyműködése – a hiedelmektől eltérően – nem sokban különbözik a fiatalokétól. Az agy ugyanis még magas korban is képes új idegsejteket, új összeköttetéseket létrehozni, azonban csak akkor, ha rendszeresen használják és gyakorlatoztatják is. Éppen ezért lenne fontos az idősebb korosztályba minél többet invesztálni, kirántani őket napi rutinjukból, és tanulásra, fejlődésre késztetni őket. A képzések, tréningek mellett Sonja A. Sackmann szervezetpszichológus további tanácsokat is ad, hogy profitálhat az Ön vállalata is az idősebb munkavállalók foglalkoztatásából.

A befogadó munkahely már a toborzás során figyelmet fordít az idősebb munkavállalókra – itt talál néhány tippet, hogyan.

A nagyobb rugalmasság, a munkakör átalakítása, a szakértői karrierutak kiemelése vagy a munkakör bővítése segíthetne az idősebb generáció munkaerő-piaci megtartásában. A képzésnek, az előléptetésnek és a teljesítménymenedzsmentnek nem szabadna 50 éves kor felett véget vetni. Jobban ki kellene használni a vállalatokon belüli életkorkülönbségből fakadó előnyöket, amely a különböző generációk közös munkájából ered. Az aktív életszakasznak nem muszáj a nyugdíjba vonulással véget érnie: a részmunkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok is fontos szerepet tölthetnek be” – mondta Bencze Róbert a PwC Golden Age Indexének Magyarországra is adaptálható következtetéseit.

Kampányok sora
Kampány indul az 55-64 éves munkavállalók foglalkoztatásának előmozdítására – közölte Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős helyettes államtitkára. A munkaadók ösztönzésére elképzelhető olyan program indítása, ahol a legjobb gyakorlatot, innovációt nyújtó cégeket díjazzák, amelyek módszerei bármely vállalkozásba átültethetők a tevékenységi körtől, vagy a társaságok méretétől függetlenül. A kampány odafigyelésről, párbeszédről szól, amelyben részt vesznek a foglalkoztatás-egészségügyhöz értő szakemberek, a munkavállalók és munkáltatók is.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2016-17-re kétéves kampányt indít „Egészséges munkahelyet minden életkorban” címmel.A kampány célja, hogy egész Európában elterjessze az idősödő munkavállalókkal kapcsolatos információt és a tagállamokban elérhető példák tanulságait. A kampány kiemelt célja, hogy ösztönözze a munkával töltött élet fenntarthatóságát és az egészséges idősödést, valamint hangsúlyozza a munkahelyi megelőzés fontosságát. Olyan információt és helyes gyakorlati módszereket biztosít és népszerűsít elsősorban a munkáltatók és munkavállalók körében, amelyekkel megfelelően lehet kezelni az idősödő munkavállalók munkavédelmet érintő kérdéseit. Az információ és a helyes gyakorlatok cseréjét segíti elő a korérzékeny kockázatkezelés, a foglalkozási egészség és a munkahelyi közérzet javítása érdekében.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek