Nem pozíció, hanem a tudás érdekli a dolgozókat

Európa munkavállalóinak többsége számára az előléptetésnél többet ér, hogy új ismeretekre, készségekre tegyenek szert; sokan még a magasabb fizetésről is készek lemondani, ha cserébe fontos és szükséges tudás birtokába juthatnak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Flickr.com

Arra a kérdésre, hogy vajon a szervezeti hierarchiában való előrejutás, vagy az új ismeretek elsajátítása közül melyiket választanák, a magyar válaszadók túlnyomó többsége (78%) az új ismeretek mellett tette le a voksát. A legmagasabb arányt Dániában mérték (87%), ezután következik Olaszország (84%), Norvégia (82%,) majd Svédország (81%) - derül ki a Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés legfrissebb eredményeiből.

A felmérés egyik kifejezetten érdekes megállapítása az, hogy az új ismeretek elsajátításának az előléptetés elé rangsorolása nem korlátozódik a speciális szaktudással, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - az ún. professional/technical (P/T) kategóriába tartozó - munkavállalókra, akiktől általában elvárható, hogy ismereteik bővítését, fejlesztését tartsák fontosabbnak. (Azt sem árt szem előtt tartani, hogy mennyibe kerül a munkavállalók képzése és hogyan kell adózni utána!)

"A munkavállalók kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az új ismeretek elsajátításának, és tisztában vannak vele, milyen fontossággal bír a tudás állásuk jövőbeni biztonsága és karrierjük alakulása szempontjából” – emelte ki a kutatás kapcsán A Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Jónás Anikó.

Képzésbe kellene fektetni

A szakember szerint sok munkáltató gyakran előléptetéssel jutalmazza dolgozóit, melyet nem minden esetben kísérnek olyan intézkedések, amelyek biztosítanák, hogy a munkavállalók megfelelő ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek a jövőre nézve. Vélhetően hatékonyabb lenne olyan képzésbe és szakmai fejlesztésbe fektetni, amelynek révén a versenyképességnek a gyorsan változó gazdaságban való fenntartásához szükséges ismeretek szerezhetők. Képezni mindig érdemes, például hatalmas lehetőséget jelenthet az, ha az idősebb kollégákat sem hagyják magukra ezen a területen.

A tehetség fejlesztésének kulcseleme annak biztosítása, hogy a munkavállalók tisztában legyenek vele, hogyan zajlik ismereteik, készségeik fejlesztése a jövőbeli célok érdekében, ezért a munkáltatók és munkavállalók közötti strukturált karrierbeszélgetések elengedhetetlenek a tehetséges munkavállalók hatékony menedzseléséhez.  A karrierbeszélgetések ideális esetben az átgondolt karriermenedzsment szerves és rutinszerű részét képezik, gyakran azonban mégsem kerül rájuk sor.

SOKSZOR A MENTORING A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM?
A mentoring klasszikus fogalma munkahelyi környezetben az újonnan belépő munkavállaló beilleszkedésének felgyorsításához, egyáltalán tapasztalatátadáshoz, szerepmodell nyújtásához kapcsolódik, ahol a fiatalabbat, az új belépőt a tapasztaltabb, idősebb mentorok támogatják, tanítják, coacholják.  Ez a klasszikus szerepe a mentoringnak megmaradt, ám alkalmazási területe folyamatosan és jelentősen bővül.
A karrierbeszélgetés csak szócséplés?

Nemzetközi összesítésben a munkavállalók 38%-a nyilatkozta, hogy részt vett karrierfejlesztési beszélgetésen az elmúlt egy évben. Az APAC államokban lényegesen több dolgozó (50%) vett részt karrierfejlesztési beszélgetésen, mint az EMEA régióban (41%). Magyarországon a megkérdezettek 18%-a vett rész strukturált karrierbeszélgetésen. A munkavállalók részéről némi cinizmus is megfigyelhető ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mennyit érnek a karrierfejlesztési beszélgetések a karrier előmozdítása szempontjából.

Nemzetközi összesítésben a munkahelyi karrierfejlesztési beszélgetésen részt vett 38%-nyi dolgozó mindössze fele (48%) értett egyet azzal, hogy a beszélgetés hasznos volt jövőbeni előrejutási lehetőségek tekintetében.

Az eredmények erős regionális szóródást mutatnak. Az APAC államokban lényegesen több munkavállaló (57%) vélte úgy, hogy e beszélgetések segítségükre voltak jövőbeni előrejutási lehetőségek szempontjából, mint az EMEA régióban (42%), Magyarországon a megkérdezettek 44%-a tartotta hasznosnak az ilyen típusú elbeszélgetéseket.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo