Nem lehet minden üzleti titok

2015. december 10. csütörtök - 08:09 / piacesprofit.hu
  •    

Az új közbeszerzési törvény jelentősen módosította az üzleti titok védelmével kapcsolatos szabályokat. Míg a nemrég hatályon kívül került jogszabály viszonylag szűk körben, elsősorban konkrét tilalmakkal korlátozta az üzleti titokká minősítés lehetőségét, addig az új Kbt. ennél szélesebb korlátokat szab.

nehezebb lesz üzleti titokká minősíteni valamit a közbeszerzésekben

Kép: SXC

A nemrégiben meghozott új közbeszerzési törvény értelmében nehezebb lesz üzleti titokká minősíteni valamit: ugyanis ha az ajánlattevő az ajánlat egyes részeit üzleti titokká kívánja minősíteni, akkor köteles az üzleti titkokat tartalmazó (elkülönített) iratokhoz indoklást csatolni arról, hogy a nyilvánosságra hozatal miért okozna számára aránytalan érdeksérelmet. Ez az indoklás nem lehet általános, hanem konkrét érdeksérelmet kell benne bizonyítani. Ezen indoklást az ajánlatkérő megvizsgálja, és ha nem tartja megalapozottnak, akkor hiánypótlás keretében szólítja fel az érintett ajánlattevőt az indoklás kiegészítésére, vagy az üzleti titokká minősítendő iratok módosítására – hívta fel a figyelmet Murvai László, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadója.

A módosítás azért is fontos, mert az uniós pályázatok kapcsán sem biztos, hogy meg lehet úszni a közbeszerzéseket!

Ezen felül az új Kbt. a konkrét tilalmak körét is bővítette: például a referenciák, gépek-berendezések, szakemberek, tanúsítványok nem minősíthetők üzleti titokká, ha ezek az alkalmasság igazolásához kerültek benyújtásra. Emellett az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének, valamint olyan adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a törvény szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát már megtilthatja – feltéve, hogy a fentiek szerint igazolja a nyilvánosságra hozatallal felmerülő érdeksérelmet.

Nem minősíthetők üzleti titoknak az olyan információk sem, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból – pl. cégkivonatból, számviteli beszámolóból – bárki számára megismerhetők. Lényeges változást jelent az is, hogy ha az ajánlattevő a fenti korlátozásokba ütköző módon, vagy nem megfelelően megindokolva kívánt valamely adatot üzleti titokká minősíteni, és ezt a hiánypótlás során sem javítja megfelelően, akkor az ajánlatkérőnek nincs „átminősítési lehetősége”, hanem az adott ajánlatot érvénytelenné kell minősíteni.

Az iratbetekintés lehetősége szintén erőteljesen korlátozásra került az új Kbt-ben, eszerint az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben konkrétan meg kell jelölni a feltételezett jogsértést, és az ajánlatkérő csak a megjelölt (feltételezett) jogsértés kapcsán releváns iratokba enged betekintést, így megszűnt annak lehetősége, hogy az ajánlattevő a versenytársak teljes ajánlatát átvizsgálja. Ezzel kapcsolatos további változás, hogy amennyiben az iratbetekintési igény jogos és megalapozott, akkor az iratbetekintést a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül biztosítani kell.

Apró gond van az új közbeszerzési törvénnyel
Bár 2015. november 1-én hatályba lépett az új közbeszerzési törvény, és az alkalmazásához szükséges legfontosabb végrehajtási rendeletek is kihirdetésre kerültek, egyenlőre mégsem indítható olyan uniós értékhatár alatti eljárás, amelyhez hirdetmény közzététele, vagy összefoglaló tájékoztatás megjelentetése lenne szükséges.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek