„Nem kötelező” felszámolni a késedelmi kamatot

2014. január 08. szerda - 11:09 / piacesprofit.hu
  •    

A kormányzat szerint nem kötelező a tartozáskövetelő cégeknek felszámolnia a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt, a vállalat arról le is mondhat az új Ptk. szerint. Adószakértők szerint a jogszabály túl nagy terhet ró a cégekre.

Fizetnie kellene a tartozóknak – de ez nem kötelező – Kép: PP Archív, Fotó: Bartos Gyula

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint nem minden esetben kötelező a késedelmesen fizető partnereknek késedelmi kamatot, és amellett minimum 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt is felszámítani, a lemondásnak, mint tartozás-elengedésnek ugyanis a Ptk. alapján nincs akadálya.

Mint azt korábban a Piac & Profit közölte, adószakértők szerint aránytalanul nagy terhet ró a késedelembe eső gazdálkodókra, hogy januártól kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel kell felszámolni behajtási költségátalányként. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. Az adószakértő szerint nem tisztázott, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról.

A közigazgatási tárca szerint a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelv rögzíti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, “hogy a szerződéses vagy a gyakorlatban alkalmazott, a fizetési határnapra vagy határidőre, a késedelmi kamatlábra vagy a behajtási költségek megtérítésére vonatkozó feltétel ne legyen végrehajtható, vagy arra hivatkozással kártérítési igényt lehessen támasztani, amennyiben ez a hitelező számára súlyosan hátrányos”. Az irányelvnek a “ne legyen végrehajtható” követelményét a magyar magánjog rendszerében az érvénytelenség jogkövetkezménye tudja biztosítani. A semmisség előírása tehát ezen okból nem volt mellőzhető.

Csak elvben rövidülnek a fizetési határidők?
2013. július 1-től jelentős változások léptek életbe a pénzfizetésre vonatkozó szabályok területén. Megváltoztak a fizetési határidőkre vonatkozó szabályok is, amelyek több vállalkozás napi működését is befolyásolhatják. Szakértőnk szerint lehet, hogy sajnos, csak elviekben.

A behajtási költségátalány irányelv szerint előírt átalány természetéből pedig az következik, hogy a legalább 40 eurónyi összeg akkor is követelhető, ha a jogosultnak egyébként semmilyen behajtási költsége nem merült fel. A Ptk. e tekintetben nem térhetett el az irányelvtől – hangsúlyozzák. A behajtási költségátalány mértéke, a 40 eurótól való eltérés kizárólag felfele megengedett volta szintén az irányelvből fakad, mint ahogyan az is, hogy ez a “minimum-átalány” független a késedelmesen teljesített tőkekövetelés nagyságától, vagy a késedelem időtartamától.

Az irányelv arra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, így ezt a Ptk.-ban sem kellett szabályozni, a lemondásnak – mint tartozás-elengedésnek – a Ptk. alapján nincsen akadálya. Tehát a cikk megállapítása, mely szerint ” késedelmesen fizető partnereknek kötelező késedelmi kamatot, s amellett minimum 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt is felszámítaniuk”, nem helytálló – közölte a tárca.

Az irányelv alapján a behajtási költségátalányt nem lehet kizárni, akkor is követelhető, ha a jogosultnak egyébként semmilyen behajtási költsége nem merült fel. A késedelmi kamat pedig a magyar jogi rendszerben objektív, kimentéstől független jogintézmény, így a behajtási költségátalánynak is annak kellett lennie az irányelv alapján – közölte a KIM.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor