Nem kell félni a bizalmi vagyonkezeléstől

2016. november 07. hétfő - 06:10 / piacesprofit.hu
  •    

Sokak számára ismerős lehet a „trust” szó, amely egészen a közelmúltig idegennek tűnhetett a magyar jogrendszer alanyai számára. Többek között ezért is idegenkednek sokan az egyébként számos előnnyel járó ún. bizalmi vagyonkezelés lehetőségétől.

jobban bízunk

Kép:Pixabay

Bizalmi vagyonkezelés, azaz a trust esetén az ún. vagyonrendelő vagyonkezelési szerződést köt a vagyonkezelővel, meghatározva a vagyonkezelésbe adott dolgokat, ráruházott jogokat és követeléseket és az ún. kedvezményezettet. A vagyonrendelő kiterjedt szabadsággal bír arra vonatkozóan, hogy meghatározza, hogyan lehet valaki kedvezményezett és hogyan szűnhet meg az erre való jogosultsága. A vagyonkezelő legfontosabb dolga, hogy saját nevében, ugyanakkor a vagyonrendelő által meghatározott kedvezményezett javára kezelje a kezelésébe adott vagyont.

Ezen a ponton érdemes hangsúlyozni a Ptk. azon rendelkezésének fontosságát, amely szerint a vagyonrendelő saját nevében kezeli a vagyont. Ezen rendelkezésnek beláthatatlan előnye lehet például olyan személyek szempontjából, akik rendelkeznek ingatlanvagyonnal, de nem szeretnék, hogy ez a tulajdonjoguk egy olyan közhiteles nyilvántartásból (mint az ingatlan-nyilvántartás) bárki által lekövethető legyen – vélekedett dr. Balázs Katalin ügyvéd,. a Bisnode céginformációs szolgáltató blogján olvasható legfrissebb bejegyzésében.

Van a végrendeletnél is biztosabb megoldás
Vajon hogyan tud egy cég tulajdonosa visszavonulni az aktív üzleti élettől úgy, hogy közben nem kerül veszélybe a sok év alatt felhalmozott cégvagyon? A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezései megoldást kínálnak a dilemmára.

Ez esetben nincs más dolguk, mint vagyonrendelőként vagyonkezelési szerződés alapján az ingatlant (akár más vagyonelemmel) egy vagyonkezelő bizalmi vagyonkezelésébe adni és legalább egy kedvezményezettet kijelölni. Innentől fogva az ingatlan-nyilvántartásban nem a korábbi tulajdonos-vagyonrendelő szerepel az ingatlan tulajdonosaként, hanem az látszik, hogy vagyonkezelő kezeli a vagyont. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani. Sőt, a kezelt vagyon kvázi saját adószámot kap.

Érdemes kiemelni, hogy a kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.

Fontos továbbá hangsúlyozni azt is, hogy a vagyonkezelőt titoktartási kötelezettség illeti meg, továbbá azt is, hogy a vagyonkezelő felett sem a vagyonrendelőnek, sem a kedvezményezettnek nincs utasítási joga. A vagyonkezelés szerződéses feltételeinek meghatározása ezért kiemelkedő jelentőséggel bír. Amennyiben egy vagyonkezelő a vagyonkezelést üzletszerűen végzi, ahhoz az MNB engedélye kell, míg nem üzletszerűség esetében bejelentési kötelezettség van.

Bemutatjuk a Ptk. titkos befutóját!
A 2014-ben hatályba lépett Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek