A legfrissebb adatok alapján úgy tűnik nem tudták tartani a lépést a vállalatok a szigorodó fizetési határidőkkel 2017 első félévében, így 4,37 százalékponttal romlott a határidőben fizetett számlák aránya Magyarországon az egy évvel korábbi azonos periódushoz képest.
Országosan a számlák 61,5 százaléka került időben kifizetésre a vizsgált periódus ismert adatai alapján, ami az elmúlt két év kiemelkedően jó – 66 százalék körüli – eredménye után egy jelentősebb visszaesésnek mondható, hiszen több mint két százalékponttal süllyedt a 2014-es szint alá a mutató. A negatív jelenség fő okai között állhat, hogy az átlagos fizetési határidő a tavalyi lazítás után ismét szigorodott és 26,7 napra csökkent. Azonban ha megnézzük a 2015-ös év adatait akkor ez önmagában nem kellene hogy ilyen visszaesést okozzon, hiszen két évvel ezelőtt csak minimálisan volt tágabb a határidő mégis jóval több számla került időben kifizetésre, tehát vélhetően a vállalatok magatartása is változott az elmúlt időszakban - tette hozzá Keleti József a Bisnode Magyarország Country Managere.
Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye cégei kapják a leghosszabb fizetési határidőt üzletfeleiktől számláikra. Esetükben a számla kiállítása és lejárata között átlagosan több mint 30 nap telik el. Az első kettő esetében viszont így is jóval az országos átlag alatt alakultak a határidőben kifizetett számlák arányszámai, rendre 55,5 és 57,7 százalékos mért számokkal. A legkisebb – 23 nap körüli – átlagos számlafizetési határidőkkel pedig Baranya, Bács-Kiskun és Tolna megye vállalkozásainak kell számolniuk, közülük viszont csak Baranya teljesített átlagon alul a határidő betartása tekintetében.
A Bisnode adatai alapján az időben fizetés aránya a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén a legmagasabb, míg a legalacsonyabb értékek a bútorgyártás iparágában voltak tapasztalhatók. Ezek a területek egy évvel korábban is hasonlóan teljesítettek, ám a szállítás, raktározás TEAOR száma alá tartozó tevékenységek számlafizetési szokásait illetően ugyanezt nem mondhatjuk el, mivel 11 százalékpontot romlott az iparági teljesítmény ilyen tekintetben. Szintén több százalékpontos negatív változás történt a textilipar, a kiskereskedelem, a gumitermék gyártása, és az építőipar ágazataiban.
Területileg tovább vizsgálva a szóródást és a teljesítményeket, széthúzást tapasztalhatunk, ugyanis erősebben eltávolodott egymástól a legjobban és legrosszabbul teljesítő magyar megye a késve fizetések tekintetében.
A 2017 első felében legjobban teljesítő Heves megye 71,34 százalékos mutatóval közel van a tavalyi év azonos időszakában első helyezett Zala megye 71,71 százalékához, azonban a negatív lista élén végző Vas megye, több mint 5 százalékponttal múlta alul a tavalyi sereghajtót. Érdekesség még, hogy úgy került a negatív lista dobogójára három legkeletibb megyénk, hogy a korábban már említett Zala a legjobban fizető éllovasok közül csúszott le idáig, 16,58 százalékpontos visszaesés után.
Pozitív változás is történt az év júniusáig tartó időszak fizetési szokásainak tekintetében. Az átlagos fizetési határidő szűkülése és a nem időben kifizetett számlák arányának növekedése mellett ugyanis csökkent az átlagos késedelem. Bár az utólag rendezett számlák átlagos késedelme 2016 első két negyedévében különösen magas volt, az idei érték a 2015-ös 15,7 napos várakozási időnél is alacsonyabb. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a 90 napnál is hosszabb nemfizetéssel kiegyenlített számlák értéke és darabszáma nem csökkent. Arányuk viszont szerencsére továbbra is elenyésző.
Mikor is juthatunk tehát a gyakorlatban a pénzünkhöz?
A Bisnode rendszeresen vizsgálja az átlagos pénzhez jutási idők területi és iparági megoszlásait a magyar gazdaságban. A legnagyobb fizetési határidővel továbbra is a vegyiparban, a gépiparban, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termékeket gyártó cégek körében lehet kalkulálni, ám még egy évvel korábban mindhárom terület, 2017 első félévében csak az utolsóként említett elektronikai piac érte el a 40 napos átlagos határidőt. A legrövidebb terminusban részesülő ágazatok pedig a művészet, szórakoztatás, szabadidő és bútorgyártás területén működő cégek 15 napos számlakiegyenlítési kötelezettséggel. Nem meglepő tehát, hogy a leggyorsabban épp az utóbbi iparágban lehetett pénzhez jutni a 2017 júniusáig tartó időszakban. A pozitív lista élére nem azért került ez a szektor, mert alacsony átlagos késedelmet produkált: a 28 napos pénzhez jutási idő az előbbiek alapján jól látszik, hogy 13 napos késedelmet jelent. Ennél rövidebb csúszással fizettek a vállalatok szállítóiknak hét iparágban is; ezek az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, textilipar, fafeldolgozás, fonottáru gyártása, kiskereskedelem, szállítás, raktározás, oktatás és egyéb szolgáltatás területei.
A negatív lista sem hozott különösebben meglepő eredményeket, a kiinduló legnagyobb fizetési határidővel rendelkező iparágaknál a leghosszabb az átlagos pénzhez jutási idő is. A tavalyi évhez képest viszont kisebb sorrendi változások történtek, így a legkésőbb fizető iparág is átlagosan 56 napon belül rendezi tartozását, ami jelentősen jobb az egy évvel korábban mért negatív csúcsnál. Az ingatlanügyletek a gépjárműipart leváltva felkerült a negatív listára, viszont a lejáratig fizetett számlák aránya 60 százalék fölött maradt itt is; igaz 29 napos átlagos késedelemmel messze a legrosszabb eredményt produkálták az itt késők.
Összességében elmondhatjuk, hogy bár a vizsgált időszakban átlagosan kevesebb számlát fizettek ki határidőn belül Magyarországon, mint a korábbi években, a későkkel szemben mégsem kellett annyit várni az összeg kiegyenlítésére mint 2015-2016-ban. Mindemellett szokásosan szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az adatok elemzésekor sosem szabad figyelmen kívül hagynunk az iparági sajátosságokat, valamint azt a tényt, hogy az egyes ágazati, illetve regionális karakterisztikák mellett a konkrét potenciális üzletfelek fizetési szokásait és működési sajátosságait is célszerű megvizsgálni.
