Nem fizet a vevőm, visszaigényelhetem a befizetett áfát?

2018. május 03. csütörtök - 08:07 / piacesprofit.hu
  •    

Az elmúlt időszakban ismét az érdeklődés középpontjába került a kérdés, hogy az adózók visszaigényelhetik-e az általuk korábban megfizetett ÁFA összegét olyan esetekben, amikor nem tudják üzleti partnerüktől behajtani az általuk egyébként teljesített ügylet ellenértékét.

Az Európai Bíróság ítéletei alapján nem egyértelmű, hogy az adózóknak lehetőségük van-e csökkenteni az adóalapjukat az általuk teljesített, de a partnerük által pénzügyileg nem rendezett ügyletek vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy a hatályos magyar szabályozás erre nem biztosít lehetőséget.jog_pixabay

A téma aktualitását az Európai Bíróság egy múlt év végén hozott ítélete adja (C-246/16. számú ügy), amelyben a Bíróság úgy rendelkezett, hogy a tagállamok nem jogosultak általános jelleggel kizárni annak lehetőségét, hogy az üzleti partner nemfizetése esetén – meghatározott feltételekkel – a korábban megfizetett ÁFA alapja csökkenthető, és így az ÁFA visszaigényelhető legyen.

Ez a megállapítás azért lehet fontos, mert a magyar ÁFA-törvény jelenleg nem biztosítja a korábban megfizetett ÁFA visszaigénylését ilyen esetekben, arra az uniós szabályra alapozva, amely teljes vagy részleges nemfizetés esetére lehetővé teszi a tagállamok részére, hogy korlátozó rendelkezésekkel éljenek.

A magyar jogalkotó eddig erre a lehetőségre hivatkozással zárta ki általános jelleggel az adóalap csökkentésének lehetőségét nemfizetés esetén. A teljes kizárás azonban az ítélet nyomán kérdésessé vált.

Fontos azonban figyelembe venni, hogy jelen ítélet egy olyan tagállam (Olaszország) szabályozásával kapcsolatban született, amely Magyarországtól eltérően – bizonyos korlátozásokkal – lehetővé teszi az adóalap csökkentését, és a Bíróság elsősorban azt vizsgálta, hogy a tagállam által előírt korlátozások túlzóak-e.

Ketyeg az áfabomba az építőiparban
Három komoly mankót kapott az építőipar az elmúlt években: az uniós források, az üzleti célú magánbefektetők (irodaházak, raktárak, hotelek) és a magukra talált lakásfejlesztők által. Valós verseny kezdődött a szereplők között – írja az újHÁZ Centrum a Construmán tapasztalt trendekről.

Emellett, más –magyar vonatkozású – ítéleteiben (C-337/13., C-404/16. számú ügyek) az Európai Bíróság korábban nem kérdőjelezte meg, hogy Magyarország élt a teljes tiltás lehetőségével, és nem állapította meg, hogy ez az uniós szabályozásba ütközne.

„Tovább árnyalja az egész kérdéskör megítélését az Európai Bíróság egy még frissebb , 2018. február 22-én megjelent ítélete (C‑396/16. számú ügy), amely több elemet megismétel a már előzőekben hivatkozott olasz és magyar vonatkozású ítéletekből” – emelte ki Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország ÁFA csoportjának vezetője.

Jelenleg a helyzet ellentmondásos, és kérdéses, hogy az Európai Bíróság ítéletei alapján lehetősége van-e az adózóknak csökkenteni az adóalapjukat az általuk teljesített, de a partnerük által pénzügyileg nem rendezett ügyletek vonatkozásában, különös tekintettel arra, hogy a hatályos magyar szabályozás erre nem biztosít lehetőséget.

Ennek megfelelően, mielőtt bárki csökkentené az adóalapját, és visszakérné valamely behajthatatlan követelésére eső ÁFÁ-t az adóhatóságtól, mindenképpen javasolt az adóhatósággal és adószakértőkkel egyeztetni ennek lehetséges következményeiről.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek