A magyar vállalkozások egyelőre inkább negatív forgatókönyvekkel számolnak az EU/IMF hiteltárgyalások esélyéről, illetve a munkahelyvédelmi akciótervről a Policy Agenda a kis-és középvállalkozások cégvezetői körében végzett felmérése szerint.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A kis- és közép vállalatok körében végzett felmérésünket reprezentatív mintán, 800 cég vezetőjének válaszai alapján készült. A lekérdezés 2012. szeptember 12-25. között zajlott on-line vállalati panelen keresztül
A felmérésben megkérdezett kkv-cégvezetők kétharmada (65%) úgy látja, hogy a kormány ez év végéig nem fog megállapodni az EU-val és az IMF-fel egy hitelkeretről, a maradék egyharmadnyi cégvezető szerint viszont lesz megállapodás év végéig. Közülük 65 százalékban arra számítanak, hogy erősödni fog a megállapodás következtében a forint, sőt egyharmaduk abban is bízik, hogy a magyar gazdaság is megerősödik a megállapodás hatására.
A megállapodásra számítók 9 százaléka – meglepő módon – azt gondolja, hogy a forint árfolyama a megállapodás miatt gyengül, és 10 százalékuk a magyar gazdaság gyengülését is valószínűsíti. A megállapodás megszületésében reménykedők döntő részben annak pozitív hatását várják.
A magyar cégvezetők 58 százaléka azt gondolja, hogy nem lesz EU-IMF megállapodás és emiatt, azaz a megállapodás elmaradásával összefüggésben gyengül majd a forint árfolyama és ugyanezen okból 53 százalékuk vélelmezi, hogy tovább gyengül majd a magyar gazdaság.
A járulékcsökkentés nem hoz új munkahelyeket
A kormány annak érdekében, hogy érdemi, kézzelfogható lépéseket tudjon felmutatni a gazdaság élénkítése területén, több százmilliárd forintos járulékcsökkentést hirdetett meg. Az úgynevezett foglalkoztatási szempontból veszélyeztetettnek minősített munkavállalói köröknél jelentős mértékben csökkentette a munkáltatók által fizetendő terheket.
A program ugyan elnevezésében és szándékát tekintve is a munkahelyek megvédéséről szól, sőt a tervek szerint a felszabaduló forrásokból elvileg új munkahelyeket is lehetne teremteni. A Policy Agenda által megkérdezett kis- és közepes méretű vállalkozások vezetőinek mindössze 9 százaléka számít arra, hogy a Munkahelyvédelmi Akcióterv hatására képesek lesznek új munkahelyeket létrehozni. A válaszadók bő kétharmada (68%) nem számít erre, míg szűk egynegyede (23%) még nem tudja megítélni az akcióterv hatásait a foglalkoztatás alakulására.
A gazdaság szempontjából rendkívül fontos kérdés, hogy helyes irány-e a célzott munkáltatói tehercsökkentés, vagy sem. Ezért is érdekes, hogy a cégvezetők 65 százaléka inkább egy kisebb mértékű, de minden dolgozóra kiterjedő munkáltatói tehercsökkentéssel értene egyet, és csak 7 százalékuk támogatja a kormány által tervezett, és az országgyűlés által elfogadott célzott tehercsökkentést. A vállalkozások vezetőinek 11 százaléka saját cége szempontjából nem lát különbséget a két lehetőség között, további 17 százalékuknak pedig nincs markáns véleménye e kérdésben.
