Nem bírunk élni nyomtatás nélkül

Amikor dokumentumok olvasásáról, szerkesztéséről és megosztásáról van szó, az irodai alkalmazottak – a legfiatalabbaktól a legidősebbekig – még mindig jobban szeretik a nyomtatott változatokat használni az Epson kutatása szerint. Átlagosan napi 34 oldalt nyomtatunk, aminek a fele azonnal a szemétben végzi.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Több mint 38 év telt el azóta, hogy a brit-amerikai információkutató, Frederick Wilfrid 1978-ban a „papír nélküli irodát” megálmodta. Az igazság azonban az, hogy ma is naponta használják a nyomtatókat. Az Epson Europe megbízásából az EMEA régióban 2400 irodai dolgozó részvételével készített felmérés szerint a válaszadók 76 százaléka gondolja úgy, hogy a nyomtatás „létfontosságú”, hiszen segíti a hatékony munkavégzést, emellett túlnyomó többségük (75%) érzi úgy, hogy „a papír nélküli iroda irreális”.

Jó lenne, csak a hogyan a kérdés
Lenne nyitottság a papírmentesítésre a Xerox felmérése szerint. Azonban a cégek nincsenek tisztában azzal, hogyan is digitalizálhatnák az adminisztrációjukat. Csupán ötből egynél ismerik a szóba jöhető megoldásokat. A többség inkább külső szakértő segítségét kéri a papírmentes rendszer kiépítéséhez. Mindemellett a kutatásból kiderül, hogy a vállalkozások számára az a legfontosabb, hogy a digitalizációval a hatékonyságuk növekedjen, és a költségeik csökkenjenek.
34 oldal naponta

Az összes megkérdezett 80 százaléka szerint a nyomtatás elengedhetetlenül szükséges része a különböző iparágak működésének, a kutatásból pedig az is kiderült, hogy Magyarországon a válaszadók átlagosan 34 oldalt nyomtatnak naponta. A legnépszerűbb tétel a számlák nyomtatása, amit szorosan követnek a szerződések és a táblázatok.

„Felmérésünkből világosan látszik, hogy az emberek még mindig szeretnek papírral dolgozni, és bizonyos feladatok elvégzése során előnyben részesítik a nyomtatott példányokat a képernyővel szemben. Mindez a nyilvánvaló digitális előnyök mellett és annak ellenére is így van, hogy hazánkban minden második vállalat (50%) inkább digitalizálja a dokumentumokat, mintsem nyomtatott példányokat tartson” – jegyezte meg Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi igazgatója.

A fele azonnal hulladék

A nyomtatóhasználat eltérő, azonban az összes nyomat majdnem fele vagy azonnal hulladék (17%) vagy rövid távú használatra készül (29%). Ezt a tényezőt az irodai dolgozók 95 százaléka figyelembe is veszi, mert fontosnak tartja a környezet megóvását, ami viszont nem csökkenti a nyomatok értékét: több mint minden harmadik alkalmazott szerint (36%) a munkahatékonyságot negatívan befolyásolná, ha nem nyomtathatna többé.

Kép: SXC

„A szervezeteknek szükségük van a nyomatokra, hiszen ezek segítik az alkalmazottak munkáját, ha pedig a munkaadók figyelmesen választják meg a használt technológiát, még nagyobb hatékonyságra tehetnek szert, és a környezetre is jótékonyabb hatással lehetnek – mondja a kereskedelmi vezető. – A  lézertermékekkel szemben a tintasugaras nyomtatókkal a vállalatok akár kétszer többet nyomtathatnak, miközben 95 százalékkal kevesebb hulladékot termelnek, és sokkal több energiát takarítanak meg. Azonban ezzel a ténnyel Magyarországon a vállalatok 64 százaléka még mindig nincs tisztában.”

A hazai cégek 44 százaléka nem stratégiai jelleggel alkalmazza az információs technológiát, és így jelentős megtakarításoktól eshetnek el a nyomtatási költségek és a környezeti terhelés miatt. „Amikor olyan dokumentumok olvasására, tanulmányozására, szerkesztésére és megosztására kerül sor, mint a jelentések, e-mailek és csatolmányok, az irodai alkalmazottak – a legfiatalabbaktól a legidősebbekig – még mindig jobban szeretik a nyomtatott változatokat használni – teszi hozzá Fábián Miklós. – A vállalatoknak ezt érdemes figyelembe venniük, és megragadniuk a lehetőséget, hogy gondosan megválogatott technológiával javítsák eredményeiket, valamint csökkentsék a környezetre gyakorolt káros hatást.”

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo