Nem az ügyvezetőt kell védeni, hanem a pozíciót

2014. május 22. csütörtök - 07:30 / kfarkas
  •    

Az új Ptk.-ban rögzített ügyvezetői felelősség alól nehéz lesz kibújnia a vezető tisztségviselőknek, a legtöbb kárigény várhatóan mégsem fog eljutni a bíróságokig – hangzott el a BKIK és a Piac & Profit KKV Akadémia rendezvényén.

Fontos a védekezés – Kép: Pixabay

Az új Polgári Törvénykönyben rögzített ügyvezetői felelősség kérdésére sokan felkapták a fejüket a cégvezetők közül, nem csoda, hiszen a szabályozás értelmében a teljes vagyonuk erejéig viselniük kell a felelősségét az esetleges rossz döntésekből, vagy hanyagságból fakadó következmények mellett, a megalapozatlan kárigények esetén is. Ezért sokan egyfajta védőhálóként tekintenek a biztosítók által kínált ügyvezetői felelősségbiztosításra: csakhogy ez nem nyújt számukra teljes védelmet.

„A biztosítás nem arra szolgál, hogy a biztosító mindenért tartja majd a hátát, a társaságok csak egy határig vállalják át a kockázatot” – hívta fel a figyelmet Gál József, az UFS Bróker felelősség- és vagyonbiztosítási szakértője, a BKIK XXVIII. Osztályának képviseletében. Kiemelte ugyanakkor, hogy a biztosítási konstrukció a jogos kárigények kifizetésében, illetve a jogosulatlan kárigények elhárításában is segítséget nyújthat a biztosítótársaság.

„Ha az ügyvezető nem körültekintően jár el, akkor folyamatos nyomás alatt lesz, nem véletlen, hogy nagyon sokan megijedtek az új szabályozástól. Igaz ugyan, hogy a bírói gyakorlat hiányában sok szerződő úgy véli, hogy ráér még a felelősségbiztosítással. Azonban az első ítéletig – főleg ha esetleg a Kúria is beszáll az ügybe – akár 6-8 év is eltelhet, ezért nem érdemes addig várni a biztosítással” – hangsúlyozta a szakember.

Itt olvashatja összefoglalónkat az új Ptk.-val kapcsolatban!

Az ügyvezetőn is behajtható a tartozás, ha…
Az új Ptk. különösen ügyel arra, hogy egy tartozásokat hátrahagyó, fizetésképtelenné vált cég ügyvezetőjén is be lehessen hajtani a tartozásokat, ám csak bizonyos feltételek teljesülése esetén – hangzott el a Piac & Profit és a BKIK közös konferenciáján.

Nem embert, hanem pozíciót kell biztosítani

Gál József szerint a cégeknek nem az egyes vezető tisztségviselőkre kell biztosítást kötniük, hanem a pozícióknál kell meghatározni a felelősségi köröket és a kockázatot. „Érdemes a legrosszabbra felkészülni. Azonban az a tapasztalatunk, hogy a cégek minél olcsóbban szeretnék megúszni a biztosítást, így viszonylag kis fedezeti limiteket kérnek” – mondta. „A gyakorlatban azonban a mérleg alapján, az alkalmazotti létszám alapján, illetve a várható kockázatok alapján ki lehet számítani, mik azok a kockázatok, amiket mindenképpen le kell fedni, ennek alapján kell belőni a limitet” – mondta, kiemelve, hogy hibát követ el, aki szerint vele nem történhet meg, hogy beperelik.

„Nyilván nem lesznek olyan extrém esetek, mint a mikrohullámú sütőben szárított macska esete, de arra fel kell készülni, hogy mind a partnereink, mind akár az ügyvédek között is lesznek olyan emberek, akik kárigényeket – akár megalapozatlanul is – akarnak majd az ügyvezetőkön behajtani”- emelte ki Gál József. Véleménye szerint azonban a legtöbb kárigény nem fog eljutni a bíróságig sem, mivel az éveken keresztül tartó pereskedés senkinek sem jó, így a felek a legtöbb esetben peren kívül megegyeznek majd.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a biztosító kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a biztosító területileg milyen hatállyal köt biztosításokat. „Aki exportál, annak fontos lehet, hogy külföldön is védje a biztosítása, nem jön jól, ha néhány millió eurót elő kell teremtenünk, mert a biztosításunk csak belföldön véd” – mondta.

Mik a jellemző károk?

A legtöbb jellemző kár a munkavállaló által indított kárigényre vezethető vissza, a munkavédelmi szabályok be nem tartása, vagy a foglalkoztatási járulékok be nem fizetése miatt. Diszkrimináció is felmerülhet. Csehországban fordult elő, hogy egy ázsiai és egy cseh hölgy jelentkezett ugyanarra az állásra, az ázsiai hölgynek azt mondták, hogy már betöltötték az állást, míg az utána érkező cseh hölgyet felvették. „Semmilyen jogviszony nem jött létre a hölgy és a munkáltató között, de diszkrimináció miatt mégis kártérítésre ítélték a céget. Ilyen esetekre nálunk is fel kell készülni” – mondta.

Itt azonban a felperesnek kell bizonyítania, hogy az ügyvezető valóban a hatáskörén belül okozott számára kárt. Újabb fontos pont lehet a pénzügyi beszámoló elkészítése, mivel itt sok cég hajlamos kozmetikázni az adatait. „A jövőben, akár hitelfelvételnél, akár pályázatnál, nagyon szigorúan be kell tartani az előírásokat, különben az ügyvezető megütheti a bokáját. Összeolvadásnál, felvásárlásnál is borulhat a bili, ha az ügyvezető elfelejtett egy-két szerződést, vagy kötelezettséget feltárni a felvásárlás előtt” – emelte ki.

Külön részt képviselnek a családi vállalkozások. „Itt a kiszállásnál, vagy esetleg a cégrész megvásárlásánál, a tulajdonosi jogok gyakorlásánál merülhetnek fel a problémák. Ha például két tulajdonos közül az egyik megvásárolná a másik tulajdonrészét és olyan benyomást teremt, mintha a cég értéke alacsonyabb lenne a valós értéknél. Itt is azonnal belép az ügyvezető felelőssége, ezért mindenkinek érdemes erre felkészülnie” – emelte ki.

Van a végrendeletnél is biztosabb megoldás
Vajon hogyan tud egy cég tulajdonosa visszavonulni az aktív üzleti élettől úgy, hogy közben nem kerül veszélybe a sok év alatt felhalmozott cégvagyon? A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezései megoldást kínálnak a dilemmára.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek