Nehéz lesz talpon maradni 2012-ben

A szuverén adósságok tavalyi leminősítései után januárban a Coface is górcső alá veszi az egyes országok – köztük hazánk – minősítését, ez pedig már a mikroszintről, azaz fizetésképesség szempontjából mond majd ítéletet az egyes gazdaságok folyamatairól. Magyarországon a bizonytalan makrogazdasági környezet, a kiszámíthatatlanul ingadozó, de trendjében gyengülő forintárfolyam, az emelkedő kamatlábak, a még tovább szűkülő hitelforrások fogják nehezíteni a cégek életét 2012-ben.

– 2012 már az az időszak, amikor nemhogy hónapról hónapra, inkább hétről hétre változik a gazdasági, jogszabályi és minősítési makrokörnyezet, amihez a cégeknek igazodniuk kell(ene) – mutat rá az egyik legnagyobb problémára Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója.

Nehéz év jön
Fotó: sxc

Mindez pedig fokozza azt a mikroszinten már tavaly is észlelhető problémát, hogy a 2008-as válság kitörése óta eltelt idő túl rövid volt ahhoz, hogy a cégek újra profitot halmozzanak fel, amelynek a birtokában pedig magabiztosabban nézhetnének szembe az újabb válsággal. Pedig ennek az esélye nem kicsi a Coface elemzői szerint, akik úgy látják, hogy a vállalkozások vezetői kénytelenek lesznek 2012-ben újból a biztonságos, 2008-2009-ben folytatott szigorúbb kockázat- és követeléskezelési technikákhoz nyúlni. (Idén a munkavállalók nagy többsége az anyagi helyzete romlásával számol, ennek megfelelően több mint 80 százaléka nem számít fizetésemelésre 2012-ben.)

– Kritikus időszak jön, olyan, amikor nem elég évente vagy félévente véleményt mondani a partnerekről. Folyamatosan kell monitorozni és érdemes áldozni a követelésbiztosításra is – teszi hozzá Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője, aki szerint például tompíthatják a kockázatokat, ha 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést választják a vállalkozások, akár harmadik fél bevonásával.

Ugyanakkor a partnerek mellett a cégvezetőknek a saját vállalkozásukat is nyomon kell követniük és minél inkább a transzparens működésre kell törekedjenek.

Negatív nemzetközi helyzet hungarikumokkal spékelve

2011 legnagyobb vesztesei: építőipar, biztonsági piac, ruhaipar

2011-ben az eddig is vesztesnek számító ágazatokban romlott leginkább a csődarány, vagyis a bedőlt cégeknek az ágazatban működő cégekhez viszonyított aránya. Az összes céget tekintve a csődarány 2011-ben 4 százalék volt, ami jelentős növekedés a 2010-es 3,4 százalékhoz képest, de vannak ennél sokkal nagyobb vesztesek is. A legnagyobb az épület- és egyéb építménykivitelezés. Az ezen a területen működő cégeknek tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százaléka dőlt be. Az építőipar két szegmense közé ékelődik a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, majd a ruházati termékek gyártása következik 6,66 százalékkal. Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás, mutat rá az Opten.

Régiónként vizsgálva az ország gazdasági helyzetét azt láthatjuk, hogy a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét régióban jócskán 5 százalék fölött áll. Őket követi csaknem 5 százalékkal Közép-Dunántúl, de átlag fölötti a csődarányt mutat Dél- és Nyugat-Dunántúl is. Átlag alatti – 3,7, illetve 3,1 százalékos – csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ezzel alaposan lehúzta az országos átlagot.

Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője azzal számol, hogy 2012-ben tovább nő a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon, akár drasztikusan is. Szerinte az építőiparban vagy a kiskereskedelemben az idei évben ijesztő folyamatok erősödhetnek fel.

Ugyanakkor némi bizakodásra adhatnak okot a gépiparban és az autóiparban, illetve az ezeket támogató szektorokban tapasztalható, és várható folyamatok. Az említett ágazatokban visszaesés nem várható, legfeljebb a dinamika fékeződése, részben köszönhetően a Mercedes kecskeméti termelése beindulásának is. Bizonytalan a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete, véli az ügyvezető, aki ezt azzal indokolja, hogy a belső kereslet e szektorok termékei iránt ugyan várhatóan nem nő, ám a magyar cégek helyzetét javítani tudná, ha a jelenleginél jobb pozíciókat tudnának az ágazat szereplői kialkudni a kereskedőkkel szemben. Ám azt sem szabad a kilátások latolgatása során elfeledni, hogy egy sor alágazat már eleve a tönk szélére sodródott, s még a nagyobbaknál is súlyos gondok merültek fel.

Hónapról hónapra romlanak a növekedési kilátások a világban, ezen belül is a minket a legközvetlenebbül befolyásoló Európában, az Európai Unióban. Ez is bizonytalanságot szül, amit a magyarországi várakozások esetében tovább fokoz az újabb EU-IMF hitelprogram bizonytalan jövője. Nagyban befolyásolja majd a magyar megítélést, hogy sikerül-e végül pozitív fordulatot elérni, folytatni a tárgyalásokat és azokat sikerre vinni. (Mínusz 1,5 és plusz 0,4 százalék közötti tartományban mozog a gazdaságkutatók 2012. évi GDP-előrejelzése.)

A piacok, a befektetők árgus szemekkel figyelik, hogy mit lépnek a minősítők miután ketten már bóvli kategóriába sorolták Magyarországot. Egy ilyen leminősítés hosszabb távon is hat: tovább romlik a befektetői bizalom ez pedig gyengíti a forint árfolyamát. A nagyfokú árfolyamingadozás viszont nagyon árt a gazdaságnak. A kilátásban lévő további leminősítések is gyengíthetik a forintot, s növelik a hektikus mozgásokat.

A forint gyengülése a miatt is „drámai” a cégek számára, mert vállalati szinten is jelentős a devizaadósság, aminek a törlesztése egyre drágábbá válik. Ez egyben mind több pénzt von ki az adósságszolgáltatásra szánt forrásokból. Mindezt olyan körülmények között, amikor nőnek a cégek terhei (általános forgalmi adó, járulékok, egyéb adók emelése, stb.), ami nehezíti a felszínen maradásukat. A makrogazdasági bizonytalanságok tehát – a gazdaság további lassulása mellett – bajba sodorhatják még azokat a cégeket is, amelyeknek eddig sikerült kitartaniuk.

A cégbejegyzési adatokból pedig egyértelműen látszik, hogy kevesen látnak üzleti lehetőségeket a jelen környezetben. Egyértelműen csökkent a vállalkozási kedv. (Nehéz évet zárnak a magyar vállalkozások 2011-ben, és nem lesz jobb a helyzetük 2012-ben sem - véli Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.)

És a bankok?

Ilyen körülmények között sok múlik a banki finanszírozási lehetőségeken, amelyek azonban alaposan beszűkültek, főként a közepes minősítésű cégek és az annál is rosszabb helyzetben lévők esetében. Pedig a vállalatok számára létkérdés a fogóeszköz- vagy a beruházási hitelhez jutás, aminek a hiánya makroszinten a beruházások további visszaesését vetíti előre. Ám – s ez is nehezíti a helyzetet – az egyre emelkedő kamatok miatt még a hitelképes cégeknek is nagyon meg kell fontolniuk, hogy merjenek-e felvállalni kölcsönt. Nem véletlen, hogy Kárpáti szerint a tavalyi év után az idén tovább csökkenhet a hitelek iránti igény a cégek körében.

Mindebből következik a cégek helyzetének a romlása, s ezzel együtt a minősítésüké is. Bagyura úgy látja, hogy míg 2011-ben – alapvetően a 2010-es beszámolók viszonylagos javulása miatt még enyhén javult a cégek megítélése, 2012-ben azonban újból indul a lejtmenet és romlani fog a cégek egyedi minősítése is. (Ha az elvárásoknak megfelelően folynának a tárgyalások az IMF-el, javulna a befektetői bizalom, az is legjobb esetben 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket a GKI Gazdaságkutató szerint.)

2011 sem volt problémamentes

A cégvilág szenvedéseinek szimbólumaként is felfogható, hogy december 23-án átlépte a húszezres határt az idén indított felszámolások száma, ami csaknem 16 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest, derül ki az Opten adataiból. A legnagyobb gond az erősen romló tendencia: 2011 utolsó kilenc hónapjában negyedévente átlagosan 5388 céggel szemben indult felszámolási eljárás, míg a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi érték is csak 4653 volt.

Sokaknak a túlélés a legnagyobb feladat
Fotó: PP archív

Az Opten legfrissebb adatai szerint a végelszámolások is rekordot döntöttek: 2011-ben már csaknem 23 ezer vállalkozás végelszámolása indult meg, ez pedig mintegy 70 százalékos növekedés a megelőző év egészéhez képest és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák. A céginformációs szolgáltató szakemberei is azon a véleményen vannak, hogy 2012-ben a cégek helyzete tovább fog romlani. A szakértő szerint idén a felszámolások száma a 24 ezret is elérheti.

– 2008-ban egész évben regisztráltunk 11 ezer fizetésképtelenségi eljárást; a jelenlegi adat pedig annak csaknem a duplája, holott már akkor is válsághangulat volt – mutat rá a cégvilágban uralkodó katasztrofális helyzetre Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A problémát alapvetően nem a végelszámolások magas száma okozza, hiszen ez akár a cégvilág tisztulását is jelenthetné. A gond sokkal inkább az, hogy jelentősen növekszik azon cégek aránya, amelyek végelszámolásból felszámolásba fordulnak, illetve hogy a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások száma is nagymértékben emelkedett. Az sem igaz, hogy a tavaly végelszámolás alá kerülő cégek döntő többsége a tulajdonosok józan ítélőképessége és gazdasági szempontok alapján döntött úgy, hogy befejezi a működését. Sokkal inkább az adósságukat csendben hátrahagyó vagy az évek óta nem működtetett cégek jutottak erre a sorsa.

Mindent egybevetve a romló tendencia nem lassult 2011-ben: egyre több a leépítést bejelentő nagy cég, csökken a beszállítók megrendelésállománya, a belső kereslet visszaesett, így lényegében csak az exportra termelő vállalkozások várhatják stabil lábakon állva 2012-t, nekik ugyanis a forint gyengülése kedvező versenyhelyzetet teremtett a külpiacokon az Opten szakértője szerint. A kkv szektor szereplői legfeljebb a csodában – valamint az öngondoskodásban, mert anélkül a csoda sem segít – bízhatnak idén, amikor is az euróövezeti gondok az exportra termelő cégek kilátásait is erősen árnyékolják.