Négy karriertanács, amit soha ne fogadj meg!

A sikeres emberek annak köszönhetik a sikerüket, hogy nem foglalkoztak a bevett konvenciókkal. Vannak tanácsok, amiket sorra ismételgetnek menedzserek és fejvadászok, ám az a legjobb, ha fittyet hányunk nekik és mi is a magunk feje után megyünk.

Lehet gyorsan lépkedni felfelé - Kép: Pixabay

Mark Zuckerberg otthagyta az egyetemet, hogy minden idejét a Facebook-nak szentelhesse, Steve Jobs olyan új stratégiát vezetett be az Apple-nél, amitől akkor minden cégvezető haja égnek állt. A sikeres emberek sokszor úgy válnak sikeressé, hogy fittyet hánynak a konvencióknak, elengedik a fülük mellett mások tanácsait, mert képesek előre látni a trendeket.Ezért most bemutatunk négy, gyakran ismételt karriertanácsot, amiket jobb, ha nem fogadunk meg.

Senki sem szereti az állásszédelgőket!

Ez az egyik leggyakrabban ismételgetett tévedés, mivel régebben a cégvezetők többsége valóban ellenérzéseket táplált azokkal szemben, akik gyakran váltogatták a munkahelyeiket. Nem ok nélkül, hiszen ezeknél az alkalmazottaknál mindig fennállt a veszély, hogy egyik pillanatról a másikra „dobbantanak”.

Csakhogy a válság és a szakértelem utáni hajsza felülírta ezt a gondolkodásmódot. Az átlagos idő, amit jelenleg egy alkalmazott az Egyesült Államokban egy cégnél tölt, 4,4 év. Már senki sem keres (és nem is nagyon talál) nyugdíjas állást. A becslések szerint az ezredfordulón születettek már csak átlagosan 2,8-3 évet fognak egy munkahelyen eltölteni – de inkább kevesebbet.

Akinek sok munkahelye volt, a tapasztalatok széles skálájával rendelkezik, tehát mindinkább felértékelődik az álláspiacon. (Természetesen nem egy-két hónapig betöltött munkakörökről van szó.) Ha tehát úgy érezzük, hogy a munkahelyünk nem kínál megfelelő kihívást számunkra, váltsunk bátran!

Munka helyett meetingeken ülünk
50 fő felett válik egyre bonyolultabbá a vállalati működés: az 50–500 fős szervezeteknél a 3 szintű, a fölött pedig már a 4 szintű vezetői struktúra a jellemző, ami egyre nehézkesebbé teszi a feladatdelegálást, illetve a kiadott feladatok nyomon követését.
Mindig aktívan vegyünk részt a meetingeken!

Ha már körbeüljük az asztalt és mindenki elmondja a véleményét, tökéletes alkalom, hogy mi is hallassuk a hangunkat. Csakhogy ez tévedés, mivel a meetingek igencsak időpazarló módjai a kommunikációnak: egy átlagos irodai dolgozó ugyanis például havonta közel 3 munkanapot töltenek vállalati meetingeken, és egy tipikus, 5 fős döntéshozatal jellemzően 65 e-mailt generál.

Ráadásul az alkalmazottak és a menedzserek 90 százaléka teljesen feleslegesnek tekinti a rendszeres „összeröffenéseket” és inkább más, akár elektronikus formában végzett kommunikációs megoldást preferál. Ha tehát nincs érdemi mondanivalónk egy meetingen, akkor inkább ne raboljuk mások idejét!

Csak a fizetés számít!

Legyünk őszinték: ha egy reggel arra ébrednénk, hogy milliárdosok vagyunk, mi lenne az első dolgunk? A többség valószínűleg azonnal felmondana a munkahelyén, sőt még az asztalt is a főnökre borítaná. Egy  Eurobarométer felmérés szerint, az európai munkavállalóknak csupán alig több mint fele (53%) érzi úgy, hogy jó munkafeltételek mellett dogozik, és többségük (57%) elégedetlen munkahelyével.

Ha tehát arra a kérdésre, hogy mit szeretünk a munkahelyünkben, csak az a válaszunk, hogy „jó a fizetés”, kezdhetünk más munkahelyet nézni, mivel a kedvetlenségünk előbb-utóbb kiégéshez vezet. (Ezért egyszerűen néha mondjunk nemet.)

Először érkezz és távozz utolsónak!

Fontos, hogy a főnök lássa, hogy milyen elkötelezettek vagyunk. Sokan azt hiszik, hogy ha minél több feladatot vállalnak, minél több időt töltenek a munkahelyükön, akkor gyorsabban előrekerülnek a munkahelyi ranglétrán. Csakhogy ez hosszú távon roppant káros téveszme. A kemény munka ugyan mindig kifizetődik, de különbséget kell tenni aközött, aki keményen dolgozik és aki mániásan a munkájának szenteli magát, vagyis munkaholista.

A Padovai Egyetem úttörő kutatásában 15 éven keresztül figyelt munkavállalókat. Mint kiderült, a munkaholisták ugyan először szépnek látszó eredményeket értek el, ám hosszú távon megromlott az egészségük, csökkent motivációjuk, több hibát vétettek és ezért végül lemaradtak a munkahelyi „versenyben”. Ezért fontosabb, hogy szabjunk határt feladatainknak és alakítsunk ki egészséges egyensúlyt a munkánk és a magánéletünk között. (Itt talál 4 bevált tippet a munka és magánélet egyensúlyának fenntartásához.)

A cikk az alábbi bejegyzés alapján készült.

Mindenkinek árt, mégis együtt élünk vele
Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégse tudjuk pontosan, hogy mi is ez, és mennyire veszélyes. A stressz a mai munkahelyi élet egyik talán leggyakrabban használt szava, de kevesen gondolnak bele, hogy valójában mekkora károkat okoz nem csak a munkavállalóknak, hanem a cégeknek is. Pedig épp olyan fontos munkavédelmi kérdés a pszichoszociális egészség, mint a fizikai, vagy kémiai munkavédelem. A stresszfaktorok csökkentése a munkáltatónak is hosszú távú érdeke, hiszen amellett, hogy így jelentősen csökken a munkabalesetek és hiányzások mértéke, a magát biztonságban érző, kipihent, nyugodt munkavállaló jobban és hatékonyabban is dolgozik.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo