Ne fussunk a pénzünk után!

2014. február 10. hétfő - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Vállalkozóként valószínűleg többen voltak már abban a helyzetben, hogy dolgoztak, úgy érezték, megy az üzlet, mennek az eladások, a forgalom látszólag szépen alakul, ennek ellenére soha nincs pénz éppen arra, amire kéne, mi több, a vállalkozás tőkéje egyre csak fogy. Nemhogy pénzt nem hoz, hanem pénzt kell beletenni ahhoz, hogy működni tudjon. Amíg van miből. Szakértőnk segít, hogy lehet elkerülni ezt az áldatlan állapotot.

Kép:Freedigitalphotos.net/digitalart

Ha dolgozunk, de nem kapunk elegendő pénzt a munkáért ahhoz, hogy a cég fenntarthatóvá váljon, bővülni tudjon, akkor valamit változtatnunk kell. Ennél is rosszabb eset, ha elvégzünk egy munkát, vagy leszállítjuk az árut, amit megrendeltek, és várjuk, hogy a vevő fizessen. Aki –mint utóbb kiderül- nem fizet. Néhány ilyen rosszul megkötött üzlet elegendő lehet ahhoz, hogy egy vállalkozást padlóra küldjön. Sajnos mindkét esetnek általában az a vége, hogy le kell húzni a rolót, majd lehet hivatkozni a rossz gazdasági környezetre, a megbízhatatlan partnerekre, a körbetartozásra. Mindkét eset megelőzhető, némi körültekintéssel és előrelátással elkerülhető, hogy vállalkozásunk a két fent leírt eset valamelyike miatt menjen tönkre. (Íme az a 3+1 mérőszám, amire mindenképpen érdemes odafigyelni a cégben.)

Hogy működik az árképzés?
A várható költségek becslése után látható, mekkora bevétel szükséges a cég legalább nullszaldós működéséhez. Így –a versenytársak, piaci lehetőségek függvényében- már tudunk árakat kialakítani.
Számolhatunk visszafelé is: a piaci realitások ismeretében megbecsüljük, adott árakon mekkora forgalmat remélhetünk. Utána ki kell számolnunk, a becsült forgalom milyen költségek árán érhető el.

A veszteséget generáló árképzés

A vázolt két eset közül az első –tapasztalataink szerint- egyaránt érint(het) induló, és már működő vállalkozásokat. Mindkét csoportra jellemző lehet a pénzügyi tervezés, elemzés hiányából fakadó, veszteséget generáló árképzés. Induló cégeknél gyakori, hogy a versenytársakhoz képest alacsonyabb árral próbálnak vevőket szerezni. Ez hosszabb távon –pénzügyi és cash-flow problémákon túl- oda is vezethet, hogy beskatulyáznak minket, mint olcsó céget, szolgáltatót, és ezen a képen később nagyon nehéz lesz változtatni. Ha mégis úgy döntünk, hogy -egy ideig vállalva akár a veszteséget okozó működést- ily módon próbálunk piacot szerezni, csak akkor tegyük, ha felmértük, hogy a rendelkezésünkre álló források erre meddig biztosítanak lehetőséget. Ha a veszteséget generáló értékesítés nem tudatosan történik, természetesen be lehet, és be is kell avatkozni.

A probléma felismerése után a rendelkezésünkre álló információk, lehetőségek birtokában tudjuk eldönteni, min kell változtatni, mi lehet a megoldás. (Itt olvashatja szakértőnk tanácsait, hogy hogyan tehetjük átláthatóvá cégünk napi pénzügyeit.)  Ebben a helyzetben fokozottan igaz, hogy a pénzügyi tervezéssel (vélhetően mekkora költségek árán milyen forgalombővülés várható) párhuzamosan kell vizsgálni a valós piaci lehetőségeket. Ez a helyzet annyiban mindenképpen szerencsésebb a második bekezdésben leírtnál, hogy itt a döntés, ha úgy tetszik vállalkozásunk sorsa még a saját kezünkben van. Időben meghozott, jó döntésekkel a további, nagyobb bajok elkerülhetőek és a jövőben is megelőzhetőek.

Hogyan szüntethető meg a veszteséget okozó értékesítés?
Ha az áremelés nem járható út, vagy a forgalmunkat kell növelni, vagy újragondolni kiadásainkat.
Vizsgálnunk kell, hogy forgalmunk növelése hogyan érhető el: termékeink/szolgáltatásaink esetleges átalakításával, bővítésével, jobb marketinggel, reklámmal. Szükség lehet új értékesítési csatornák kialakítására is. Először határozzuk meg, milyen jellegű beavatkozás szükséges az adott helyzetben, majd számoljuk ki, várhatóan mennyibe fog kerülni.
Tipp: bármikor előállhat olyan helyzet, hogy cégünknek némi további tőkére van szüksége. Ezért akkor is érdemes lehet egy adósminősítést kérnünk, ha éppen nem tervezzük hitel felvételét. Egy ilyen minősítés alapján megtudjuk, egyáltalán hitelképesek vagyunk-e, és ha igen, kb. mekkora összeg erejéig, és milyen fedezet(ek) mellett. A jövőbeni üzleti stratégia tervezésekor ezek az információk plusz biztonságot jelenthetnek.

A ki nem fizetett teljesítés

A másik gyakori eset, amikor –utólagos elszámolás esetén- nem fizetnek az általunk elvégzett munkáért, eladott áruért. Sajnos sok cég, vállalkozás vezetőjének a szeme előtt csak a minél több bevétel megszerzése lebeg. Teszik mindezt minimális óvatosság, körültekintés nélkül. Természetes, hogy mindenki minél több új vevőt, minél magasabb bevételt szeretne. Nem mindegy azonban, hogy ezt milyen áron, milyen tanulópénz árán éri el. Sok helyen elmondtuk, leírtuk már: egy meg nem kötött üzlet, el nem vállalt munka minden esetben jobb, mintha utólag nem fizetnek ki valamit. Ezért óva intünk mindenkit attól, hogy utólagos elszámolás, fizetés esetén ismeretlen partnerrel bármilyen előzetes ellenőrzés nélkül kössön megállapodást. Természetesen nincsen üzlet kockázat nélkül, azonban a kockázat kellő körültekintés esetén mérsékelhető. Ha valaki az utcán csak úgy odajönne hozzánk, teljesen ismeretlenül, hogy adjunk neki kölcsön 100.00 forintot, és jövő héten visszaadja, nyilván nem adunk neki. Érdekes mód cégvezetőként sokan mégis ezt teszik, csak éppen sokszor sokkal több pénzről van szó.

Néhány egyszerű szabály betartásával jó eséllyel elejét tudjuk venni annak, hogy tartozás, nemfizetés miatt kintlévőségünk keletkezzen. Ha új, számunkra ismeretlen partnerrel készülünk üzletet kötni, gyűjtsünk róla információkat, ellenőrizzük őt le. Ha úgy látjuk, érdemes, szerződést kötünk vele. Nem mindegy, hogy ez a szerződés milyen lesz. Ha számlánkat kiállítottuk, gondoskodnunk kell róla, hogy azt ki is fizessék.

Következő cikkünkben leírjuk, mindezt hogyan.

Vuray György
Vállalkozás Okosan portál munkatársa

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek