Ne engedjünk a csábításnak

2015. augusztus 14. péntek - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Mindnyájan tudjuk, hogy lopni nem szép dolog, de az interneten nagyon nagy a csábítás, hogy csak úgy elvegyünk valamit, ami a másé. De nemcsak, hogy könnyen ráfaraghatunk, de tönkre is teheti a sok munkával felépített weboldalunk látogatottságát a lopott tartalom. A Direkt Marketing Szövetség Tartalommarketing kisokosának segítségével most megmutatjuk, hogyan kerülhetjük el az ilyen csapdahelyzeteket.

Kép:sxc

A tartalommarketing legfontosabb pontja a jó tartalom, amit viszont nem könnyű – és nem is túl olcsó előállítani. Egyszerűbbnek tűnhet csak eltulajdonítani azt, amit mások már elkészítettek. Ám a már elkészült szöveg, kép, videó valaki másnak a szellemi terméke, ami fölött ő jogosult rendelkezni. A szerző döntheti el, ad-e lehetőséget másnak is a felhasználásra, vagy sem, és pontosan milyen feltételekkel. Számos weboldalon a felhasználási feltételeknél direktben fel is tüntetik, hogy minden jogot fenntartanak és az oldalon található tartalmak másolása, átvétele, felhasználása csak írásos engedély alapján lehetséges. De fontos tudni, hogy ha ez a szöveg nincs is kiírva, más szellemi tulajdonát akkor is védi a szerzői jog. Hogy a jogi csapdákat elkerülhessük, a Direkt Marketing Szövetség (DIMSZ) tagjai, Bedi Viktor, Juhász György és Keresztúri Gergely által készített Tartalommarketing Kisokos segítségével néhány alapvető dologra szeretnénk rávilágítani. (Nem csak a tartalom, de a domain név és a megjelenés másolása sem szabályos!)

Kérjünk bátran engedélyt

Amennyiben nagyon beleszeretünk valaki más tartalmába, de az adott oldal fenntart magának minden jogot, vagy éppen semmiféle tájékoztatás nincs a jogi státuszról, akkor semmi akadálya, hogy írjunk a tulajdonosnak egy levelet, amelyben engedélyt kérünk a felhasználásra. Szerencsés esetben ezt meg is kaphatjuk – már csak az a kérdés, hogy a hozzá szabott feltételeket akarjuk-e, vagy tudjuk-e vállalni.

Pórul is járhatunk

Ha máshonnan engedély nélkül átvett tartalmat közlünk, és ezt a tulajdonos megneszeli, akkor teljesen jogosan anyagi követeléssel léphet fel velünk szemben. Ráadásul a rendelkezésre álló technológiák révén könnyen és gyorsan ki lehet mutatni, ha egy anyag nem eredeti, és máshol is fellelhető már az interneten. Van, amikor ehhez elég egy Google keresés, de léteznek kifejezetten szöveg duplikátumok ellenőrzésére szolgáló oldalak is. Ezek kikalkulálják, hány százalékban eredeti az adott szöveg, sőt megmutatják, és linkelik azokat a forrásokat, amelyekből az ellenőrzött szöveget összeollózták. A képek pedig olyan egyedi azonosítókat hordozhatnak, amelyek segítenek fellelni a jogosulatlan felhasználást.

Sorozatunk előző részei
A Direkt Marketing Szövetség Tartalommarketing kisokosának segítségével most rávilágítunk néhány alapvető szabályra, ami a minőségi tartalmat megkülönbözteti az átlagos online agymenéstől.
Tapasztalataink szerint a legtöbb cégvezető ennél a kérdésnél akad el a tartalommarketinggel kapcsolatban, hiszen nekik erre nincs idejük, valakit, aki profi tartalmakat állít elő, pedig nem lehet csak úgy előkapni a szekrényből.
Nagy utat tettünk meg a barlangrajzok ideje óta, és immár szinte számtalan kifejezési forma közül válogathatunk, amelyeket a tartalommarketingben érdemes lehet alkalmazni. Hogy milyen lehetőségek vannak és kinek mit érdemes használnia, most megtudhatja Direkt Marketing Szövetség Tartalommarketing Kisokosának segítségével készített összeállításunkból.
A jó tartalommarketinghez tényleg jó tartalomra van szükség. Csakhogy sokan nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi is ez. Sorozatunkban a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség segítségével végigvesszük mit és hogyan kell elvégeznünk, milyen buktatókkal találkozhatunk a tartalommarketingben.
Lezárult már az a kor, amikor a marketingkampány kimerült egy újsághirdetésben a helyi lapban. Ma már, aki láthatatlan az le is marad, márpedig a fogyasztók egyre kevésbé veszik észre a hagyományos üzeneteket. A megváltozott viszonyokra adott egyik válasz a tartalommarketing, ami az egyik legősibb marketingeszközt fogalmazza újra a digitális kor elvárásainak megfelelően. Csakhogy sokan nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi is ez és főként hogyan lehet jól csinálni.

A Google sem szereti

Ráadásul az átvett, másolt tartalommal nem feltétlenül fogjuk elérni a kívánt üzleti célt. Amikor a Google megtalálja és az adatbázisa számára indexeli az újonnan létrehozott posztunkat, a másolt tartalmat nem díjazza, mivel az nem nyújt többletértéket az internetezőknek. Egy ilyenoldallal biztos, hogy nem fogunk előkelő helyre kerülni a kereső találati listájában. (Pedig enélkül semmi esélyünk sincs.)

Creative Commons

A XXI. század realitásához igazodva a Creative Commonst azért találták ki, hogy az alkotó lemondhasson bizonyos szerzői jogairól, így például lehetővé tegye művének felhasználását, átdolgozását – bizonyos feltételekkel, vagy éppen mindenféle feltétel nélkül. Vagyis az ilyen anyagokat a megadott szabályok betartása mellett mi is használhatjuk, vagy akár át is dolgozhatjuk.

Míg az „all rights reserved”, azaz „minden jog fenntartva” jele a körbe zárt R betű, addig Creative Commons-é a körbe zárt CC. E mellett további kis ikonok jelölhetik azt, hogy mire vagyunk jogosultak az adott művel kapcsolatban, és mire nem. Például hogy az átvett anyagot szabad-e módosítani, vagy csak egy az egyben használhatjuk fel. Meg kell-e adnunk az eredeti forrást egy linkkel együtt, vagy sem. Szabad-e pénzt keresnünk a mástól átvett tartalommal, vagy nem. (Ami jelentheti például a tartalom értékesítését, vagy reklámbevétel termelését az adott tartalom révén.)

A felsorolt elemekből különféle liszenszeket hozhat létre az alkotó, amelyek sorszámot is kapnak. Mindegyik licenc variációnak megvan a saját oldala a creativecommons.org oldalon. Ha ezt belinkeljük, akkor mindenki pontosan megnézheti, mit tehet az alkotással és mit nem. A honlapon találhatunk egy olyan keresőt is, amivel kifejezetten a CC anyagok között kereshetünk.

Idézet

Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet mások tartalmaiból idézni, vagy éppen azok lényegét összefoglalni. Hiszen ezt teszik neves médiumok is: a saját információik mellett arról is beszámolnak, mit közölt az adott hírről a BBC vagy a CNN. Mind az idézetnél, mind az összefoglalónál két sarkalatos pont van: a forrás megjelölése és a hossz. Ha a forrást nem jelöljük meg, akkor ismét más tollaival ékeskedünk. A hossznak pedig jelentősen rövidebbnek kell lennie, mint az eredetinek, különben megint jogosan vádolhatnak plágiummal. A fentiek betartása mellett viszont nincs szükségünk engedélyre.

Nyilatkozat

Ha viszont valakit arra kérünk – legyen szó az utca emberéről, vagy egy ügyfelünkről, partnerünkről – hogy kifejezetten nekünk nyilatkozzon, adva hozzá a nevét, hangját, esetleg arcát, és mi ezt a saját felületünkön megjelentethessük, akkor ahhoz az ő kifejezett beleegyezése kell. Ha például egy elégedett ügyfelet kérdezünk meg, majd ezt a cégünk reklámozására akarjuk felhasználni, akkor ehhez a megkérdezett külön engedélye szükséges.

Felhasználói tartalom

Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy felhasználónk, ügyfelünk beküld nekünk egy saját szöveget, fotót, videót például e-mailben vagy az oldalunkon teszi azt közzé. Ha ezt egy regisztrációt követően teszi meg, akkor már a regisztrálás során célszerű elfogadtatni vele, hogy a számunkra beküldött, hozzánk feltöltött anyagait mi felhasználhatjuk és közölhetjük. Ha ezt nem írtuk elő, vagy a felhasználó nem fogadta el, akkor külön engedélyt kell kérnünk a konkrét felhasználásra és publikálásra.

Beágyazás

A külső tartalom beágyazásának nagy divatja évekkel ezelőtt a YouTube videóival terjedt el igazán, manapság pedig már rengeteg mindent be lehet ágyazni, különféle közösségi felületek posztjaitól kezdve a képeken át hanganyagokig. Ennek óriási előnye, hogy a hozzánk behúzott tartalmat jogilag nem loptuk el, nem vettük át, egyszerűen csak rajtunk keresztüli is hozzáférhetővé tettük. Vagyis az adott tartalomdarabért a behúzott forrás felel.

Ezzel együtt itt sem árt pár dologra odafigyelni. Ha például a kérdéses tartalom első ránézésre jogsértőnek tűnik (például pedofil témájú, vagy nyilvánvalóan lopott, mert egy tegnap a mozikba került szuperprodukció teljes felvétele), akkor célszerű eltekinteni a beágyazástól. És végül gondoljunk arra is, hogy a beágyazott tartalom környezetében olyan reklámok is megjelenhetnek, amelyeket esetleg nem szeretnénk a mi oldalunkon látni – csakhogy ezek fölött semmiféle kontrollunk sincsen.

És ha a mi tartalmunkat lopják?

Ha azt vesszük észre, hogy egy általunk készített tartalmat az engedélyünk nélkül valaki más is felhasználja, akkor három dolgot tehetünk:

  • Vegyük rá az utánközlőt, hogy forrásként linkeljen vissza ránk, az eredeti tartalomra. (Így mind a látogatók, mind a Google tudni fogja, hogy az utánközlőé a másolt, a miénk pedig az eredeti tartalom).
  • Ha a fenti út nem járható, akkor próbáljuk meg rávenni az utánközlőt, hogy a másolt tartalmakat távolítsa el.
  • Amennyiben ez sem sikerül, akkor bejelentést tehetünk a Google felé a Digital Millennium Copyright Act alapján. Erre jól fel kell készüljünk, ezen a linken megtalálható minden tudnivaló az eljárásról.
Tartalommarketing kisokos
A kiadványt a DIMSZ Tartalommarketing tagozatának gondozásában jelent meg, szerkesztőik a Tartalomgyár és a 123RF képügynökség voltak. A kisokos innen ingyenesen, PDF formátumban letölthető!

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek