Ne dőljünk be az előítéleteknek!

2014. március 25. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásához egyre nagyobb állami és uniós támogatás kapcsolódik. Ennek ellenére sok a félreértés és a tisztázatlan kérdés a témában. Szakértőnk segít eloszlatni ezeket!

Kép: SXC

Kit nevezünk megváltozott munkaképességű munkavállalónak?

A köznapi értelemben gyakran szinonimaként használják az egészségkárosodással élő, a fogyatékos, megváltozott vagy csökkent munkaképességű, rokkant szavakat, holott ezek eltérő fogalmak, eltérő tartalommal, továbbá az egyes kategóriákba tartozás alapján eltérő jogok illetik, és más-más kötelezettségek terhelik az egészségkárosodással élő személyeket.

A megváltozott munkaképességű személyek fogalom a munka világához kapcsolódik, mivel azt a vizsgálati szempontot takarja, hogyan befolyásolja a károsodás (betegség), fogyatékosság vagy rokkantság az egyén munkavállalását, munkahelyének megtartását; vagyis az egyént a foglalkoztathatóság szempontrendszerén keresztül minősíti. (Több érv is szól megváltozott munkaképességű kollégák alkalmazása mellett.)

A foglalkoztatási törvény szempontjából megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.

Munkajogi vonatkozások
A hazai jogi szabályozás meglehetősen bonyolult módon szabályozza a megváltozott munkaképesség fogalmát és a hozzá kapcsolódó munkajogi és szociális támogatási rendszert. Ez és jelenlegi komplex rehabilitációs szemléletmód lehetővé teszi a differenciálást és aktivitásra ösztönzi a munkaadói (kötelező foglalkoztatás) és munkavállalói oldalt (megmaradt munkaképesség előtérbe kerülése, felülvizsgálatok), de bonyolultsága és komplexitása miatt nehezen átlátható és érthető(szakértő bevonása nélkül).
Jelenleg a megváltozott munkaképességű személyek jogi vonatkozásait a 2011. évi CXCI. Törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról jogszabály tárgyalja.

A törvény hatálya tehát kiterjed valamennyi fogyatékos, illetve a foglalkoztatást hátrányosan befolyásoló egészségkárosodást szenvedett személyre, függetlenül attól, hogy munkaképességének csökkenése milyen mértékű, továbbá munkanélküli vagy munkaviszonyban áll, illetve egyéb keresőtevékenységet folytat, tekintet nélkül arra, hogy egészségi állapota alapján ellátásban részesül vagy sem.

Milyen munkakörökben alkalmazhatók megváltozott munkaképességű munkavállalók?

Manapság is sok helyen találkozhatunk téves elképzelésekkel a megváltozott munkaképességű személyek munkavégzésével és képességeivel kapcsolatban.

A legtöbb előítélet nem állja meg a helyét. Az előítéletek kialakulásában szerepet játszottak:

  1. azok a munkaerőkölcsönző és közvetítőcégek akik nem vagy nem kellő körültekintéssel és szakmai tudással  vizsgálták a közvetített megváltozott munkaerő alkalmasságát egy munkakörnél
  2. azok a megváltozott képességű munkavállalók akik nem voltak tisztában, a képzettségüknek és képességeiknek megfelelő munkakörökkel, esetleg nem nem tárták fel vagy csak részlegesen saját munkaerőképességüket (rokkantságuk mértékét, típusát) a munkáltató számára (ennek oka lehetett saját félelmük, hogy nem fognak állást találni, vagy egyszerűen motivációjuk csak anyagi szempontú volt  – valahova bekerülni aztán majd meglátjuk mi lesz..)
  3. azok a munkáltatók akik  kizárólag a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása miatt próbáltak megváltozott munkaerőt alkalmazni, valós munkakörök és munkavégzés kialakítása nélkül.

Megváltozott munkaképességű személyek gyakorlatilag bármilyen munkakörben alkalmazhatók a rokkantság és a sérülés függvényében. A munkakör megállapításánál nem azt kell figyelembe venni, hogy valaki megváltozott vagy normál munkaképességű személy, hanem a sérülésből vagy sérült fizikai vagy mentális funkcióvesztésből következően kiesett képességeket, és azok kapcsolatát a betöltendő munkakör  elvégzéséhez szükséges képességekkel. Ha valaki mozgássérült és tolókocsival közlekedik, nem lesz alkalmas nyilvánvalóan fizikai vagy állandó aktív mozgást munkakörök legtöbbjében, de 100 %-ban alkalmas lesz számítógépes, adminisztratív, ülő vagy egyéb szellemi munkakörök betöltésére.

Az egyes munkakörök és a megváltozott képességek jellege alapot adhat bizonyos típusú funkcióvesztések és hozzájuk általánosan ajánlható munkakörök között, de szigorúan, csak általános jelleggel, tehát egyedi esetek ettől eltérhetnek.

  • Mozgásszervi betegségek

Elsősorban ülő vagy könnyű fizikai munkával járó munkakörök, adminisztratív, irodai, It terület, szellemi munkavégzés. Adminisztrátor, ügyfélszolgálat, programozó, fejlesztőmérnök, szervező (autóval végezhető munka esetén), távmunka.

  • Belgyógyászati betegségek

Bármilyen munkakör, de általában nem javasolt a nehéz fizikai munkával, fokozott stresszel járó munkakörök, vagy csak részmunkaidőben végezve (4-6 órában).

  • Pszichiátriai betegségek

Nem ajánlott a fokozott stresszel járó munkakörök, illetve sok esetben csak részmunkaidőben végzett munkavégzés, távmunka lehetséges. Ajánlott a családias, kisebb létszámú munkahely. Ha sikeresen beilleszkednek lojális, motivált,  remek munkaerő válhat belőlük.

Földi Miklós Dániel
ügyvezető, Hr tanácsadó, munka- és szervezetpszichológus
fmd.hu

Rokkantsági besorolási kategóriák
Jelenleg 6 besorolási osztály létezik az említett rokkantság mértékének megállapításához.

B1 kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 51-60% között van és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

B2 kategóriába sorolandó, akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,

C1-es besorolást kap, akinek az egészségi állapota 31-50% között van és tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;

C-2es kategóriába kerül, akinek az egészségi állapota 31-50% között van, de rehabilitációja nem javasolt.

D kategóriába sorolandó, akinek egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és végül

E kategóriába kerül, akinek egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek