Ne csússzon bele a kockázatba!

2017. február 21. kedd - 09:40 / piacesprofit.hu
  •    

Még nem látjuk a tavalyi negyedik negyedév adózói minősítések pontos számait, a harmadik negyedévben viszont ugrásszerűen több lett a kockázatos adózó. Akár rajtunk kívül álló okokból is ide csúszhat a cégünk.

A tavaly óvatos szárnypróbálgatással elindult adózói minősítések során az első két negyedévben mindösszesen 70, illetve 420 vállalkozást minősített kockázatosnak az Adóhivatal. Igazi áttörést a harmadik negyedév tartogatott, amikor ez a szám hirtelen megugrott, és a szeptember 30-i eredmények alapján már több mint 36 ezer adózó kapta meg a kockázatos státuszt – írja friss blogbejegyzésében dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary szakértője.

Mitől lesz kockázatos?

A kockázatos adózói kör hirtelen növekedésének hátterében nem húzódnak titokzatos okok. A harmadik negyedévre értek be a folyamatban lévő adóeljárások eredményei, valamint közrejátszott a hirtelen meglódulásban az is, hogy a minősítéshez fűződő garanciális feltétel alapján csak a 2016. január 1-jét követően elkövetett szabálytalanság befolyásolhatta az adózói minősítést. Ekkorra érett be az is, hogy mely vállalkozásoknál volt fizetési elmaradás, vagy emelkedett jogerőre adóhatósági megállapítás, hol foglalkoztattak be nem jelentett alkalmazottat, hol volt ismételt üzletbezárás. A kockázatos adózók körét tovább bővítette, hogy a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók mellett azok is bekerültek ebbe a minősítésbe, akiknél az adóteljesítményükhöz mérten 70 százalékot meghaladó adókülönbözetet tárt fel az adóhatóság.

Kép:PP archív

Kép:PP archív

Egyelőre a hivatalos számok bejelentése várat magára, de a NAV által teljesített adóbevételekről kiadott nyilatkozatból néhány számot már megismerhettünk. Ez alapján az Adóhatóság nagyságrendileg:

  • 544 ezer adózót minősített
  • 190 ezer vállalkozó kapott megbízható adózói minősítést, és
  • 35 ezernél kevesebb lett a kockázatos adózók száma.

Ezeket a számokat a tavalyi harmadik negyedéves számokkal összevetve láthatjuk, hogy

  • kissé csökkent azoknak a száma, akiket minősített az adóhatóság (547 ezer főről)
  • kissé nőtt, azonban lényegileg stagnált a megbízható adózók száma és
  • némileg csökkent a kockázatos adózók száma (36 ezerről).

Ezek közül az utolsó szám az, ami kissé meglepő, hiszen a kockázatos adózók száma nem hogy nem nőtt tovább szignifikánsan, hanem kicsit csökkenni kezdett.

Megvan a megbízható státusz – hogyan tovább?

Nem kérdés, hogy ha egy vállalkozás megkapja a megbízható vállalkozói státuszt, előnyökhöz jut versenytársaival szemben. (Hogy pontosan milyenekhez, arról itt olvashat részletesen.) Azok a vállalkozások, amelyeknek áfapozíciója visszaigényelhető áfát mutat, a 75 napos visszaigénylési idővel szemben már 45 nap alatt hozzájuthatnak a pénzükhöz. Ez az idő 2018. január 1-je után pedig 30 napra rövidül, ami komoly likviditási előnyhöz juttatja az érintett vállalkozókat. Emellett ez az adózói kör élvez még egy garanciális abszolút határidőre vonatkozó szabályt is az adóellenőrzések során, amely azt mondja ki, hogy ha az adózó az egész ellenőrzési idő alatt megbízhatónak minősül, maximum 180 nap alatt be kell fejezni az eljárást.

Fontos az adóteljesítmény hatása az adózói minősítésre

A státusszal együtt járó előnyöket látjuk tehát, arról azonban, hogy ezeknek a vállalkozásoknak milyen esetleges működési kockázattal kell megbirkózniuk, nem sokat beszélünk.

Ez a nem sokat emlegetett, kicsit „szürke zóna” az adóteljesítmény fogalma. Nagy valószínűséggel, ha megkérdezünk egy vállalati pénzügyi vezetőt vagy ügyvezetőt arról, hogy mennyi a cége adóteljesítménye, nem tudná pontosan megmondani, és talán még az adóteljesítményéhez közelítő számot sem lenne képes megtippelni. Ez azért jelenthet problémát, mert az adóteljesítmény csökkenése miatt egy vállalkozás akár úgy is elveszítheti megbízható adózói minősítését, hogy semmilyen szabálytalanságot vagy vétséget nem követett el. Akár rajta kívül álló, egyszerű piaci okok miatt csökkenhet az adóteljesítménye, ha az ennek megállapításához szükséges adóbefizetések csökkenni kezdenek.

Az adóteljesítmény definícióját két helyen is megtalálhatjuk a magyar jogrendben, az egyik az eljárási törvény, a másik pedig egy miniszteri rendelet. A kettő szemléletmódjában pici különbségek vannak, más figyelési időszakokat nézve adja ki az adóteljesítmény eredményét. Így döntő fontosságú lehet, hogy az Adóhatóság melyik meghatározás alapján készíti el számítását.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek