Nagy változások jönnek az adózásban

Folyamatosan vonják vissza azokat a korábbi adókedvezményeket, amelyeket még a válság idején vezettek be azzal a céllal, hogy támogassák valamely iparágat, vagy növeljék a fogyasztási hajlandóságot. Az OECD BEPS elleni akciótervének köszönhetően minden adónem esetében változások várhatók a következő öt évben.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: PP

Világszerte nőhetnek az adóterhek a következő években. A kormányok adósságrendezési tervei, a társadalombiztosítási rendszerek növekvő finanszírozási igénye, és a nemzetközi adójog terén zajló harmonizációs törekvések mind ebbe az irányba hatnak – derül ki a KPMG idei Global Tax Rate Survey nevű felméréséből.

Növekvő adóalap, változatlan kulcsok

A 2008-as pénzügyi válság során jelentősen nőtt az országok eladósodottsága, és ezzel a rájuk nehezedő adósságteher. A válság végeztével azonban a döntéshozók felismerték, hogy csökkenteniük kell az eladósodottságot, amit részben az adóbevételek növelésével lehet. A felmérés eredményei szerint általános tendencia, hogy az adókulcsok emelése helyett az adóalap szélesítését, a kedvezmények eltörlését, és megadóztatható jövedelmek körének szélesítését választották a kormányok.

A lakosságra nehezedő adóterhek emelkedése azonban nem pusztán az adókedvezmények eltörlésével indokolható – hangsúlyozza René Philips, a KPMG globális mobilitási szolgáltatásokért felelős vezetője. „A növekedés beindulásával párhuzamosan a jövedelmek emelkedni kezdtek, ami miatt magasabb adózási kategóriába kerülhet egy-egy személy.” Ugyanakkor, Magyarországon 2016-tól a személyi jövedelemadó kulcs 1%-os csökkenése, valamint a kedvezőbb családi kedvezmény szabályok a növekvő összlakossági jövedelemből jelentős részt hagynak az adózóknál.

Növekvő társadalombiztosítási terhek

A felmérésből az is kiderül, hogy mindössze egyetlen olyan terület volt, ahol jelentős változást tapasztaltak tavalyhoz képest. A társadalombiztosítási járulékok munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt nőttek, ami nem csupán annak tudható be, hogy a kormányok igyekeznek nagyobb jövedelmekre szert tenni, hanem annak is, hogy a jóléti rendszerekkel szemben támasztott elvárások folyamatosan nőnek – véli René Philips. „A szolgáltatásokhoz elő kell teremteni a szükséges forrásokat, aminek az egyik legegyszerűbb módja a társadalombiztosítási járulékok emelése, éppen ezért nem meglepő, hogy folyamatos növekedést tapasztaltunk az elmúlt években”. Ez a hatás jelenleg Magyarországon még nem tapasztalható, 2016-ban nem várható a társadalombiztosítási járulék kulcsok emelkedése.

Jóhiszemű cégek is áldozattá válhatnak
Bár a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának vetne véget az OECD akcióterve, a jóhiszeműen adózó vállalkozások, köztük magyar cégek is az adóelkerülés elleni küzdelem áldozataivá válhatnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint ugyanis a tervezett intézkedések túl bonyolulttá tehetik a nemzetközi adórendszert és akár kettős adóztatást eredményezhetnek, amellyel a nemzetközi kereskedelmet és ezzel együtt a gazdasági növekedést is veszélyeztetik.
A BEPS minden adóra hatással lesz

A G20-ak felkérésére az OECD 2012-től elkezdte kidolgozni a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) elleni akciótervét, melynek célja olyan belföldi és nemzetközi adózási instrumentumok kifejlesztése, amelyek a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítják, miközben elkerülik a kettős nem adóztatást is. Az akcióterv további célkitűzése olyan mechanizmusok kifejlesztése, amelyek korai szakaszban képesek az agresszív adótervezési stratégiák felismerésére és jelzésére. A terv idén októberben lépett a jogalkotási és implementációs fázisba. A felmérés eredményei szerint az akcióterv valamennyi adónemre hatással lesz a következő öt évben: a társasági adók esetében nőhetnek az adóalapok, illetve szigorúbbak lehetnek a jelentési és beszámolási kötelezettségekkel kapcsolatos előírások. Az indirekt adók esetében változhat az adókivetés struktúrája, különös tekintettel a szolgáltatásokra és az immateriális javakra. A személyi jövedelemadók esetében könnyebben elérhetők lehetnek a külföldi munkavállalókkal kapcsolatos információk.

(A témáról itt olvashat részletesebben!)

Áfa: már több mint 160 országban

Világszerte egyre több ország alkalmazza az áfát, számuk jelenleg meghaladja a 160-at. Malajzia és a Bahamák idén döntött az új típusú adó bevezetéséről, India és az Öböl országok pedig jövőre tervezik ugyanezt. Tim Gillis, a KPMG indirekt adózási részlegének vezetője szerint az optimális áfa-kulcs 15 és 20 százalék közé esik, amit a legtöbb ország középtávon valószínűleg el is ér. Az európai országok többségében az áfa-kulcs jelenleg is ebbe a sávba esik. Magyarország nem tartozik ebbe a csoportba, a legmagasabb általános áfa-kulccsal rendelkezik Európában. A jelenlegi adópolitika a fogyasztást terhelő, forgalmi típusú adóbevételek arányának növelését tervezi a jövedelemadókból származó költségvetési bevételekhez képest, ezért középtávon nem várható az általános áfa-kulcs mértékének drasztikus csökkentése.

Magyar vállalatokat is érint az új nemzetközi szabályozás
A nemzetközi vállalatóriások adóoptimalizálása régóta fontos kérdés a fejlett és fejlődő országok adóhatóságainak, amelyeknek azonban a közelmúltig korlátozott eszközeik voltak az adózási szempontok alapján felállított nemzetközi struktúrák feltárására. A közelmúltban azonban az OECD állt a nemzetközi kezdeményezés élére, amelynek egyik legfontosabb célja az adóhatóságok számára olyan eszközök biztosítása, amelyek a transzparencia növelésével lehetővé teszik a kizárólag adózási célokat szolgáló struktúrák azonosítását és a ténylegesen indokolt adófizetési kötelezettség meghatározását. Hogyan érinti ez a világban és Magyarországon működő cégeket a gyakorlatban?

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo