Nagy pénz, nagy botrány – az Intel (le)bukása

A félvezetőgyártás példátlanul súlyos botránya ráirányítja a figyelmet e kulcsiparág jövőjére. Mi lesz az Intellel és társaival? Miért, hogyan tűnt el a félvezetőgyártás Európából, miért vezetnek az amerikaiak – és versengenek velük egyre sikeresebben az ázsiaiak?

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A botrány első számú vesztesei természetesen a fogyasztók, hiszen kiderült, hogy a félvezetőgyártók hibájából számítógépeink, mobil készülékeink kényes, bizalmas adataihoz évtizedek óta hozzáférhettek mások. Így nem volt csoda, hogy a legnagyobb chipgyártó, az Intel részvényeinek árfolyama a múlt héten 10 százalékot esett, s bár aztán megszilárdult, az ingadozás mutatta: olyan súlyú jelenségről van szó, mint amilyen a nagy német autógyárak dízelbotránya. És itt még nagyobb pénzekről van szó.

Kép: Pixabay

Az elmúlt években a világ félvezetőgyártása csak egy utat  ismert, a felfelé vezetőt. 2000-ben lépték át az éves 200 milliárd dolláros forgalmat, tíz évvel később már meghaladták a 300 milliárdot, tavalyra pedig a 400 milliárdot. Jócskán: 2016-ról 2017-re 22  százalékkal nőtt az iparág forgalma, csaknem 420 milliárdra...

Miközben változott a rangsor: az amerikai Intel, amely lényegében négy évtizeden át vezette a mezőnyt, a második helyre szorult a koreai Samsung mögött. Bennfentesek szerint ez a helyzet csak átmeneti lehet, mert a verseny egyre élesedik, de annak egyre kevésbé része az európai ipar. Napjainkban a világ 10 legnagyobb chipgyártója között már csak egyetlen európai van, a Philips félvezetőgyártásából 2006-ban kivált NXP. Az is a 10. helyen, de hamarosan már nem jegyzik: az egyik kaliforniai óriás, a Qualcomm, csaknem 45 milliárd dollárért vásárolja meg a  holland vállalatot.

Ezzel eltűnik az utolsó jelentős európai. A német Infineon még 2011-ben eladta mobilkészülék-félvezető-gyártását az Intelnek 1,4 milliárdért,  két éve a brit Arm chipgyártó került 30 milliárdért japán kézbe, míg a műszakilag vezető német Qimonda csődbe jutott. A helyzet mögött eltérő gazdaságpolitikák állnak. Az EU nem engedi meg, hogy tagországaiban költségvetési támogatást kapjanak pénzügyi nehézségbe került vállalatok, míg Koreában, Kínában ez lehetséges. Így az európai üzemeket bezárták, gépekeit, tudásukat átvették az ázsiai vagy az amerikai vállalkozások.

Energiaválságot okozhat a komputerek fejlődése
Csodás komputerekkel rendelkezünk 20-25 év múlva, de a csipjeik olyan sok energiát fognak igényelni, hogy nem leszünk képesek ellátni a számítógépeinket elektromos árammal. A tudósok becslése szerint legkésőbb 2040-re a számítógép-technológia eléri a fizikai lehetőségek határát.
Európa most ébred rá riadtan a helyzetre: az Egyesült Államok immár vitathatatlanul az első a  technológiában, ott vannak a legfontosabb számítógépgyártók, félvezető-fejlesztő és szoftvercégek. Miközben Kína azt tűzte ki célul, hogy a chipiparban lekörözze mind Japánt, mind az európaiakat, és felzárkózzék Amerikához, s ehhez milliárdos állami támogatásokat folyósítanak.

Európa jelenlegi legfontosabb félvezető gyára a szászországi Drezdában van, és Angela Merkal kancellár már korábban támogatást ígért ennek a kulcsiparágnak. Tavaly májusban európai félvezetőgyártók és kutatóintézetek létrehozták a Productive 4.0 nevű kutatási szövetséget, hogy segítségével felvegyék a versenyt Amerikával és Ázsiával.

A digitalizálás következtében mélyreható átalakuláson megy át világunk. A verseny most azért folyik, hogy ki szállítja ehhez a meghajtó erőt, a félvezetőket. Amint napjaink botránya mutatja: kicsinynek látszó, de súlyos következményekkel járó biztonsági hiba dönthet a versenyben. (Forrás: Frankfurter Allgemeine Zeitung).

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo