Jelenleg Romániában mintegy 10 ezer román–magyar vegyesvállalat van, ezzel hazánk a román piac egyik legnagyobb befektetője. Nagyságrendileg az elmúlt évtizedekben megvalósult 700 millió eurónyi magyar befektetés jelentős része ugyanakkor mintegy 12–15 cégnek köszönhető, olyan regionális nagyvállalatoknak, mint a Mol, az OTP vagy a Fornetti. A Romániában szerepet vállaló cégek jelentős része ugyanakkor mikro- és kisvállalkozás, amelyek nagy része azokra az erdélyi,székelyföldi területekre koncentrál, ahol az erdélyi magyarság jelentős kisebbségként jelent van.

A romániai befektetések előnyeiről és hátrányairól értekeztek a szakemberek a Piac&Profit valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által közösen szervezett Román–Magyar Üzleti Fórum délutáni programjában. A szekcióról készült részletes beszámolónk itt olvasható!

Óriási érdeklődés kísérte a Piac&Profit által szervezett fórumot – Kép: Fényes Gábor

A román régiók fejlettségében jelentős eltéréseket találhatunk: a magyar cégek által preferált területek viszonylag elmaradottnak számítanak, míg a Bukarest környéki GDP nagyságrendileg megegyezik a magyar átlaggal. „Alapvetően országos szinten a román külkereskedelmi mérleg jelentős deficittel küzd, a magyar gazdaság például kétszer annyit exportál Romániába, mint amennyit importál” – mondta Kis Ervin, a Kárpátia Román–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az üzleti fórumon.

„Erdély azért kiemelt terület a magyar kisvállalkozások vonatkozásában, mivel ott a humánerőforrások viszonylatában nincsenek olyan nyelvi különbségek, amelyek más külpiacokon esetleg hátrányosan érinthetik a kkv-kat” – mondta a szakértő. Ugyanakkor rámutatott, hogy elsősorban ezen a székelyföldi területen nőttek a munkavállalókra fordított költségek, míg Románia más területein stagnáltak vagy csökkentek.

Alapvetően a román gazdaság rákfenéje a logisztika gyengesége, azaz az úthálózat, a szállítási lehetőségek hiánya. „Európa logisztikai szempontból Magyarországnál véget ér, tőlünk keletre és délre hiányos vagy egyáltalán nem létezik autópálya. Románia teljes területén 210 kilométer autópálya létezik, tehát a magyar építőipari beszállítóknak van mit keresniük ezen a területen” – mondta Kis Ervin. A szakértő szerint a magyar kisvállalkozóknak érdemes megvizsgálniuk, hogy a román autópálya-építések tendergyőzteseinél milyen szolgáltatásokkal szállhatnak be.

Ugyanakkor véleménye szerint mind a biogazdaság, mind a zöldenergia-szegmensben komoly lehetőségek vannak Romániában a magyar cégek előtt. „Székelyföldön az állattartás, a gazdálkodás 200-300 évvel van elmaradva, tehát kiváló alapot szolgáltatnak a biogazdálkodásnak. A hagyományos termékek vonatkozásában már most jelentkezik kereslet a piacon a »székely« termékekre” – hangsúlyozta. Kis Ervin szerint Erdélyben viszonylag alacsony bérköltséggel és befektetéssel fenntartható módon, jelentős profittal lehet biogazdálkodni, és a termékeket lehet a magyar vagy a nyugati piacon értékesíteni.

A szakértő külön kiemelte, hogy a zöldenergia-beruházásoknál is érdemes figyelniük a magyar cégeknek arra, hogy milyen pályázati lehetőségek nyílnak meg Romániában. „A megújuló-energetikai beruházások az elmúlt időszakban azért lehettek sikeresek, mert az unió jelentős összegekkel támogatta ezeket a fejlesztéseket. Ez várhatóan a következő költségvetési időszakban sem változik, így ezen a téren is mindenképpen van keresnivalója a magyar vállalkozásoknak.”

Európában ugyan alig érezzük, de a világban olyan gazdasági növekedés tapasztalható, amellyel sem az unió, sem Magyarország nem tudja felvenni a versenyt. 2012-ben a globális gazdaság 8 százalék körül nőtt, ezzel szemben az uniós növekedés 0 százalék körüli volt, míg hazánk esetében visszaesés volt tapasztalható. „Minden közgazdász és elemző azt állítja, hogy az unió következő időszakában a kelet-közép-európai tagállamok esetében, a Baltikumtól a mediterrán térségig terjedő sávban magasabb lesz a növekedés, mint az úgynevezett magállamokban. Pontosan itt helyezkedik el a Kárpát-medence, amely adottságainak köszönhetően jó integrációval, jó régiós együttműködéssel, jó gazdaságpolitikával gyors növekedést biztosíthat.” – – mondta Radetzky Jenő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszteri biztosa az üzleti fórumon. A szakértő szerint az elmúlt évek kormányzati intézkedései, amelyek a magyar gazdaság stabilizációját szolgálták, jó alapot biztosítanak a következő években beinduló növekedéshez. Véleménye szerint mind a kormány külgazdasági stratégiája, mind a Wekerle Terv a régiós gazdasági együttműködést szolgálja.

„A magyar külgazdasági stratégia prioritása a teljes nyitás, hiszen a belső fogyasztás belátható időn belül nem növelhető. A külgazdasági stratégia, amelyet csak »Keleti nyitás«-ként emlegetnek, a valóságban minden égtáj irányába erősítené a magyar exportot, és kiemelten kezelné az úgynevezett ötödik égtájat, ez pedig nem más, mint a Kárpát-medence, azaz régiós szomszédaink” – mondta Radetzky Jenő. Az NGM miniszteri biztosa kiemelte a Wekerle Terv fontosságát a térségen belüli integrációban. „Erősíteni kell a vállalati kapcsolati rendszert, az együttműködési szándékot a cégek között a Kárpát-régióban, el kell érni a nyugati fejlettségi szintet az integrációban, építve természetesen a nemzeti kapcsolatokra is” – hangsúlyozta a terv fő célkitűzését. Radetzky szerint törekvéseik összhangban vannak az unió alaptételeivel, és sem Brüsszel, sem a környező országok részéről nem érik kritikák ezt a kezdeményezést. „Gyanakvással fogadják ugyan, de a helyi közgazdászok mindenütt elismerik, hogy ez a törekvés helyes, még akkor is, ha gyakran a magyar nemzeti érdekeink előtérbe kerülnek” – mondta.

A miniszteri biztos több olyan területet jelölt meg, amelyeket a Wekerle Terv kiemelten kezel: élelmiszeripar, energetika, vízszolgáltatás, életmódjavító szolgáltatások, egészségügy. „Kihasználatlan mezőgazdasági kapacitásokkal, értékes vízkészletekkel, viszonylag jó klimatikus adottságokkal rendelkezünk. Minden lehetőségünk megvan tehát, hogy olyan ágazati struktúrát alakítsunk ki, hogy a jövőben gazdaságilag előretörhessünk. A világ népessége növekszik, hamarosan eléri a nyolcmilliárd főt, ugyanakkor komoly élelmiszerhiány van. A világ népességének 75 százaléka már most sem jut egészséges ivóvízhez, ráadásul Izland kivételével Európában egyedülálló geotermikus adottságaink vannak. Ezekre a pillérekre építve, megfelelő intézményi háttérrel, a források célzott felhasználásával megfelelő alapot teremthetünk a magyar vállalkozásoknak” – hangsúlyozta Radetzky Jenő.

Romániai finanszírozási lehetőségek

A román–magyar kereskedelmi kapcsolatok egyedül 2009-ben csökkentek, egyébként mindig növekedtek, amely példaértékű a gazdasági kapcsolatokban. Az érdeklődés azonban nemcsak Magyarországon nő a térség iránt, hanem világszerte.

Jelenleg a Kárpát-medence viszonylatában a működő tőke beáramlása meglehetősen bizonytalan, a régióban elhangzó legkisebb negatív hírre menekülőre fogják a befektetők. Erre jó példa volt az elmúlt év, amikor a román GDP összességében mintegy 0,3 százalékos növekedést mutatott, elsősorban az uniós kitettség és a szárazság miatt. Erre rátett még a januártól decemberig elhúzódó politikai válság, amely elbizonytalanította a befektetőket. „Az ország olyannyira átpolitizált, hogy még egy óvodai felvételi is attól függ, melyik párt nyer” – mondta Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója.

A szakértő szerint az elkövetkező években a román gazdaság – ha a politikai stabilitás ezt biztosítja – jelentős, évi egy-két százalékos gazdasági növekedést várhat. Kiemelte, hogy a belső fogyasztási kilátások hasonlóak a magyarországihoz, azaz stagnálás várható, míg a fő román exportpiacok, Spanyolország, Olaszország és Németország közül kettő, Madrid és Róma viszonylatában nehéz pillanatok várnak a román exportőrökre. Hangsúlyozta, hogy bár a román gazdaság irányába a működő tőke beáramlása lelassult, komoly korrekció ment végbe a pénzügyi piacon, és meglódult a munkanélküliek száma is, a pénzügyi szektor szinte egyedülállóan stabil keleti szomszédunkban. „Romániában semmiféle bankválság nem várható!” – mondta a Diósi László. A gazdaság tehát nehéz helyzetben van, és Románia az uniós források lehívásában sem jeleskedett a 2013-ban lejáró költségvetési időszakban.

Ha azonban a jövő beruházásait tekintjük, Románia óriási lehetőségeket kínál. „Infrastruktúra szempontjából ugyanis szó sincs arról, hogy a románok túlépítették volna magukat, éppen ellenkezőleg: az elkövetkező tíz évben hatalmas fejlesztések lesznek még, és ugyanez a helyzet a lakáspiacon, kevés és rossz állapotú az ingatlan” – mondta a vezérigazgató.

Állami szerep az exportösztönzésben

Az állami exportösztönző intézmények elsődleges feladata, hogy olyan projektek finanszírozásában vegyenek részt, amelyekben a piaci szereplők bizonyos kockázatok miatt nem, vagy csak a kellőnél kisebb részben, illetve nem önállóan vesznek részt. „Ez az Eximbank és a MEHIB elsődleges feladata is” – mondta Nagy Viktor, az Eximbank és a MEHIB üzleti vezérigazgató-helyettese a Román–Magyar Üzleti Fórumon.

A szakember kiemelte, hogy az intézmények ezt a feladatot szoros együttműködésben látják el a HITA-val illetve az illetékes kereskedelmi és iparkamarai testületekkel. „A Kárpát Régió Üzleti Hálózatban dolgozó kollégák is naprakész információkkal rendelkeznek a mi működésünkről, így a hozzájuk forduló vállalkozó ott helyben is tájékozódhat az állami szerepvállalás feltételeiről” – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. A szakember szerint a tavalyi szabályozási, illetve személyi változásokkal „az Eximbank és a MEHIB magasabb fokozatra kapcsolhatott”. Ennek oka, hogy immár az elsődleges elvárás a két intézménnyel szemben az, hogy gazdaságpolitikai eszközként működjenek, amelyek a magyar export irányainak és volumenének kiszélesítését szolgálják.

„Ennek érdekében a költségvetéstől nagyságrendekkel több forrást kapunk, mint korábban” – hangsúlyozta a Nagy Viktor, aki kiemelte, hogy az Eximbank 2013-ben 1200 milliárd forint értékben helyezhet ki hitelt a magyar cégeknek. A garanciakeret 850 milliárdra nőtt, a MEHIB keretösszegét 500 milliárd forintban határozták meg.. „Ami még fontosabb, az a kamatkiegyenlítési lehetőségeink kiegyenlítése. Korábban ez 6,5 milliárd forint volt, idén 7 milliárdra emelkedett, és ami fontos változás, hogy ez az összeg felülről nyitott” – hangsúlyozta Nagy Viktor.

Állami segítség a kereskedelemfejlesztésben

„A regionális együttműködés a világban reneszánszát éli, ennek jelei egyre nyilvánvalóbbak” – hangsúlyozta Bukvai Károly, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöki főtanácsadója. A szakértő szerint a kormány keletinyitás-politikájában megfogalmazott „ötödik égtáj”, azaz a régiós országok irányába folytatott kereskedelem egyre fontosabbá válik. „A környező országokkal folytatott kereskedelmünkre jó példa, hogy Szerbia irányába a forgalmunk megegyezik a teljes Kína irányába folytatott exportunkkal” – emelte ki.

A szakértő szerint a HITA a Kárpát Régió Üzleti Hálózaton belül, illetve a külképviseleteken dolgozó gazdasági szakdiplomatákon keresztül segíti elő a magyar kkv-k külföldi terjeszkedését, illetve a külföldi vállalkozók magyarországi megtelepedését. Fontos feladatként emelte ki a HITA vállalkozásfejlesztésre irányuló törekvéseit. „Nemcsak azokat a magyar vállalkozásokat szeretnénk segíteni, amelyek exportálni szeretnének, hanem azokat is, amelyek exportképes termékekkel rendelkeznek, ám ennek nincsenek tudatában, illetve kiváló beszállítók lehetnének a nálunk megtelepedő cégek számára” – emelte ki Bukvai Károly.

Erre szolgál a HITA beszállítói adatbázis, amely ugyan még főként járműipari és elektronikai beszállítók adatait tartalmazza, azonban a jövőben további ágazatok szereplőivel is gazdagodhat.  „Erőfeszítéseink segítségével 1800 magyar vállalatnak tudtunk segítséget nyújtani, illetve rendezvényeinken keresztül további 2400 vállalathoz jutottunk el” – hangsúlyozta.

Kiemelte a HITA kereskedelemfejlesztési pályázatát, amelyet idén várhatóan a tavalyihoz hasonlóan nyit majd meg a szervezet. A pályázat – amelyet elsősorban kkv-knak nyitott meg tavaly a hivatal – elsődleges célja, hogy a magyar vállalatok arányát a magyar exportvolumenben a jelenlegi 10-12 százalékról 20 százalékosra növelje.

Egy tőkeerős partner komoly segítség

„Ugyan minket sokan összekevernek az egyetemmel, de a Corvinus 1997 óta működő cég” – mondta Tordai György, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatója. „Három legyet akarunk ütni egy csapásra: egyrészt szeretnénk segíteni a magyar vállalatok régiós terjeszkedését, másrészt a magyarok lakta határon túli területekkel erősíteni szeretnénk a magyar–magyar gazdasági kapcsolatokat, harmadrészt pedig az állam költségvetési bevételeit hosszú távon növelnénk” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

„Mi minden esetben magyar befektetési partnerrel és egyidejűleg szállunk be a külföldi céltársaságba, és piaci alapú megtérülési mutatókkal dolgozunk, a célországok pedig elsősorban a régiós országok, ezen belül kiemelten Szerbia, Szlovákia és Románia” – mondta Tordai György. A szakember szerint ágazati prioritásaik ugyan nincsenek, ám kiemelten kezelik a Wekerle Tervben már említett ágazatokat.

A támogatás futamideje 5–8 év, ám a Corvinus megkísérli ezt rugalmasan kezelni, hogy a magyar vállalkozások érdekeihez igazodhasson. A befektetés módja a vállalkozás kisebbségi tulajdonrészének (10– 49 százalék) megvásárlása, amelyet a futamidő végén a vállalkozó az előre meghatározott hozam kifizetése mellett visszavásárolhat. A hozam mértéke mindig az ágazati profitabilitástól, illetve a külföldi országok kockázati mutatóitól is függ. A partnerek kizárási feltételeiként Tordai György kiemelte, hogy kizárólag fejlesztési céllal fektetnek be, egyébbel nem szolgálnák előre meghatározott céljaikat.

„Ha tehát egy külföldi cég talál egy magyar befektetési partnert – vagy fordítva –, a Corvinus harmadik félként beszáll, amennyiben az üzlet feltételei megfelelnek a céljainknak. Befektetési összegünk 100–150 millió forint, emellett még hasonló nagyságrendű tagi kölcsönnel is élhetünk. A fejlesztési célú beruházáshoz egy üzleti tervet is kérünk!” – hangsúlyozta.  Tordai György a konstrukció előnyeiként kiemelte, hogy a Corvinus az egyetlen olyan állami szereplő, amely határon túlra tőkebefektetést nyújthat, valamint az általuk elvárt hozam jóval alacsonyabb a kockázatitőke-befektetők által elvárt hozamnál. „Egy tőkeerős partnerrel pedig könnyebben boldogulhat egy magyar kkv a külpiacokon.”