Óriási üzleti lehetőségek a magyar kkv-knak

2013. február 21. csütörtök - 07:30 / kfarkas
  •    

Óriási üzleti lehetőségek vannak a magyar kkv-k számára keleti szomszédunknál – hangzott el a Piac&Profit, valamint a BKIK által szervezett Román–Magyar Üzleti Fórumon. A magyar vállalatok nyelvi nehézségek nélkül, egyszerű szabályozási, stabil pénzügyi környezetben kiváló profitkilátásokkal ruházhatnak be Romániában.

Jelenleg Romániában mintegy 10 ezer román–magyar vegyesvállalat van, ezzel hazánk a román piac egyik legnagyobb befektetője. Nagyságrendileg az elmúlt évtizedekben megvalósult 700 millió eurónyi magyar befektetés jelentős része ugyanakkor mintegy 12–15 cégnek köszönhető, olyan regionális nagyvállalatoknak, mint a Mol, az OTP vagy a Fornetti. A Romániában szerepet vállaló cégek jelentős része ugyanakkor mikro- és kisvállalkozás, amelyek nagy része azokra az erdélyi,székelyföldi területekre koncentrál, ahol az erdélyi magyarság jelentős kisebbségként jelent van.

A romániai befektetések előnyeiről és hátrányairól értekeztek a szakemberek a Piac&Profit valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által közösen szervezett Román–Magyar Üzleti Fórum délutáni programjában. A szekcióról készült részletes beszámolónk itt olvasható!

Óriási érdeklődés kísérte a Piac&Profit által szervezett fórumot – Kép: Fényes Gábor

A román régiók fejlettségében jelentős eltéréseket találhatunk: a magyar cégek által preferált területek viszonylag elmaradottnak számítanak, míg a Bukarest környéki GDP nagyságrendileg megegyezik a magyar átlaggal. „Alapvetően országos szinten a román külkereskedelmi mérleg jelentős deficittel küzd, a magyar gazdaság például kétszer annyit exportál Romániába, mint amennyit importál” – mondta Kis Ervin, a Kárpátia Román–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az üzleti fórumon.

„Erdély azért kiemelt terület a magyar kisvállalkozások vonatkozásában, mivel ott a humánerőforrások viszonylatában nincsenek olyan nyelvi különbségek, amelyek más külpiacokon esetleg hátrányosan érinthetik a kkv-kat” – mondta a szakértő. Ugyanakkor rámutatott, hogy elsősorban ezen a székelyföldi területen nőttek a munkavállalókra fordított költségek, míg Románia más területein stagnáltak vagy csökkentek.

Alapvetően a román gazdaság rákfenéje a logisztika gyengesége, azaz az úthálózat, a szállítási lehetőségek hiánya. „Európa logisztikai szempontból Magyarországnál véget ér, tőlünk keletre és délre hiányos vagy egyáltalán nem létezik autópálya. Románia teljes területén 210 kilométer autópálya létezik, tehát a magyar építőipari beszállítóknak van mit keresniük ezen a területen” – mondta Kis Ervin. A szakértő szerint a magyar kisvállalkozóknak érdemes megvizsgálniuk, hogy a román autópálya-építések tendergyőzteseinél milyen szolgáltatásokkal szállhatnak be.

Következő rendezvényeink
Folytatódik a nagy sikerű ingyenes „Pénz, de honnan?” konferenciasorozatunk, amelynek következő állomásain, február 28-án Pécsett, majd március 21-én Salgótarjánban várjuk az érdeklődő vállalkozókat!

Ugyanakkor véleménye szerint mind a biogazdaság, mind a zöldenergia-szegmensben komoly lehetőségek vannak Romániában a magyar cégek előtt. „Székelyföldön az állattartás, a gazdálkodás 200-300 évvel van elmaradva, tehát kiváló alapot szolgáltatnak a biogazdálkodásnak. A hagyományos termékek vonatkozásában már most jelentkezik kereslet a piacon a »székely« termékekre” – hangsúlyozta. Kis Ervin szerint Erdélyben viszonylag alacsony bérköltséggel és befektetéssel fenntartható módon, jelentős profittal lehet biogazdálkodni, és a termékeket lehet a magyar vagy a nyugati piacon értékesíteni.

A szakértő külön kiemelte, hogy a zöldenergia-beruházásoknál is érdemes figyelniük a magyar cégeknek arra, hogy milyen pályázati lehetőségek nyílnak meg Romániában. „A megújuló-energetikai beruházások az elmúlt időszakban azért lehettek sikeresek, mert az unió jelentős összegekkel támogatta ezeket a fejlesztéseket. Ez várhatóan a következő költségvetési időszakban sem változik, így ezen a téren is mindenképpen van keresnivalója a magyar vállalkozásoknak.”

Ki kell használnunk a lehetőségeinket!

Európában ugyan alig érezzük, de a világban olyan gazdasági növekedés tapasztalható, amellyel sem az unió, sem Magyarország nem tudja felvenni a versenyt. 2012-ben a globális gazdaság 8 százalék körül nőtt, ezzel szemben az uniós növekedés 0 százalék körüli volt, míg hazánk esetében visszaesés volt tapasztalható. „Minden közgazdász és elemző azt állítja, hogy az unió következő időszakában a kelet-közép-európai tagállamok esetében, a Baltikumtól a mediterrán térségig terjedő sávban magasabb lesz a növekedés, mint az úgynevezett magállamokban.

Pontosan itt helyezkedik el a Kárpát-medence, amely adottságainak köszönhetően jó integrációval, jó régiós együttműködéssel, jó gazdaságpolitikával gyors növekedést biztosíthat.” – – mondta Radetzky Jenő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszteri biztosa az üzleti fórumon. A szakértő szerint az elmúlt évek kormányzati intézkedései, amelyek a magyar gazdaság stabilizációját szolgálták, jó alapot biztosítanak a következő években beinduló növekedéshez. Véleménye szerint mind a kormány külgazdasági stratégiája, mind a Wekerle Terv a régiós gazdasági együttműködést szolgálja.

„A magyar külgazdasági stratégia prioritása a teljes nyitás, hiszen a belső fogyasztás belátható időn belül nem növelhető. A külgazdasági stratégia, amelyet csak »Keleti nyitás«-ként emlegetnek, a valóságban minden égtáj irányába erősítené a magyar exportot, és kiemelten kezelné az úgynevezett ötödik égtájat, ez pedig nem más, mint a Kárpát-medence, azaz régiós szomszédaink” – mondta Radetzky Jenő. Az NGM miniszteri biztosa kiemelte a Wekerle Terv fontosságát a térségen belüli integrációban. „Erősíteni kell a vállalati kapcsolati rendszert, az együttműködési szándékot a cégek között a Kárpát-régióban, el kell érni a nyugati fejlettségi szintet az integrációban, építve természetesen a nemzeti kapcsolatokra is” – hangsúlyozta a terv fő célkitűzését. Radetzky szerint törekvéseik összhangban vannak az unió alaptételeivel, és sem Brüsszel, sem a környező országok részéről nem érik kritikák ezt a kezdeményezést. „Gyanakvással fogadják ugyan, de a helyi közgazdászok mindenütt elismerik, hogy ez a törekvés helyes, még akkor is, ha gyakran a magyar nemzeti érdekeink előtérbe kerülnek” – mondta.

A miniszteri biztos több olyan területet jelölt meg, amelyeket a Wekerle Terv kiemelten kezel: élelmiszeripar, energetika, vízszolgáltatás, életmódjavító szolgáltatások, egészségügy. „Kihasználatlan mezőgazdasági kapacitásokkal, értékes vízkészletekkel, viszonylag jó klimatikus adottságokkal rendelkezünk. Minden lehetőségünk megvan tehát, hogy olyan ágazati struktúrát alakítsunk ki, hogy a jövőben gazdaságilag előretörhessünk. A világ népessége növekszik, hamarosan eléri a nyolcmilliárd főt, ugyanakkor komoly élelmiszerhiány van. A világ népességének 75 százaléka már most sem jut egészséges ivóvízhez, ráadásul Izland kivételével Európában egyedülálló geotermikus adottságaink vannak. Ezekre a pillérekre építve, megfelelő intézményi háttérrel, a források célzott felhasználásával megfelelő alapot teremthetünk a magyar vállalkozásoknak” – hangsúlyozta Radetzky Jenő.

Romániai finanszírozási lehetőségek

A román–magyar kereskedelmi kapcsolatok egyedül 2009-ben csökkentek, egyébként mindig növekedtek, amely példaértékű a gazdasági kapcsolatokban. Az érdeklődés azonban nemcsak Magyarországon nő a térség iránt, hanem világszerte.

7 tanács, hogy sikeres legyen vállalkozása a külpiacokon
A nemzetközi piacokra nyitott kkv-k sikeresebbek, mint a kizárólag helyi üzleteket kötő társaik – ezt támasztja alá minden kutatás, mutató és statisztika. Nem véletlen, hogy a 2–5 éve alapított kkv-k 82 százaléka jelen van a nemzetközi piacokon, és nyitott a globális innovációkra, állapítja meg egy nemzetközi kutatáson alapuló tanulmány. De átlépni termékünkkel vagy szolgáltatásunkkal az országhatárt nem olyan egyszerű!

Jelenleg a Kárpát-medence viszonylatában a működő tőke beáramlása meglehetősen bizonytalan, a régióban elhangzó legkisebb negatív hírre menekülőre fogják a befektetők. Erre jó példa volt az elmúlt év, amikor a román GDP összességében mintegy 0,3 százalékos növekedést mutatott, elsősorban az uniós kitettség és a szárazság miatt. Erre rátett még a januártól decemberig elhúzódó politikai válság, amely elbizonytalanította a befektetőket. „Az ország olyannyira átpolitizált, hogy még egy óvodai felvételi is attól függ, melyik párt nyer” – mondta Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója.

A szakértő szerint az elkövetkező években a román gazdaság – ha a politikai stabilitás ezt biztosítja – jelentős, évi egy-két százalékos gazdasági növekedést várhat. Kiemelte, hogy a belső fogyasztási kilátások hasonlóak a magyarországihoz, azaz stagnálás várható, míg a fő román exportpiacok, Spanyolország, Olaszország és Németország közül kettő, Madrid és Róma viszonylatában nehéz pillanatok várnak a román exportőrökre. Hangsúlyozta, hogy bár a román gazdaság irányába a működő tőke beáramlása lelassult, komoly korrekció ment végbe a pénzügyi piacon, és meglódult a munkanélküliek száma is, a pénzügyi szektor szinte egyedülállóan stabil keleti szomszédunkban. „Romániában semmiféle bankválság nem várható!” – mondta a Diósi László. A gazdaság tehát nehéz helyzetben van, és Románia az uniós források lehívásában sem jeleskedett a 2013-ban lejáró költségvetési időszakban.

Ha azonban a jövő beruházásait tekintjük, Románia óriási lehetőségeket kínál. „Infrastruktúra szempontjából ugyanis szó sincs arról, hogy a románok túlépítették volna magukat, éppen ellenkezőleg: az elkövetkező tíz évben hatalmas fejlesztések lesznek még, és ugyanez a helyzet a lakáspiacon, kevés és rossz állapotú az ingatlan” – mondta a vezérigazgató.

Állami szerep az exportösztönzésben

Megszívlelendő tanácsok külpiaci nyitáshoz
Elegendő forrás, megfelelő helyismeret nélkül szinte lehetetlen sikereket elérni.
Mindenképp ajánlott egy megfelelő helyismerettel rendelkező partnert keresni, emellett azonban a rendszeres személyes jelenlét is elengedhetetlen.
Vannak országok, ahol kiemelten fontos a helyi nyelv ismerete. Hogy emellett milyen világnyelven lehet érvényesülni, az a helyi sajátosságokon múlik.
A keleti piacokra való exportálásnál például figyelembe kell venni a vámhatárokat és más adminisztrációs feladatokat, amelyek abból fakadnak, hogy a régió nem része az egységes európai övezetnek.
Először itthon vagy a régióban kell tapasztalatokat gyűjteni, és már felvértezve továbblépni távolabbi célországokba.
Az export nem csődvédelem! Proaktív növekedési lehetőség, de komoly kockázata van annak, ha bajban lévő vállalat próbál így túlélni.

Az állami exportösztönző intézmények elsődleges feladata, hogy olyan projektek finanszírozásában vegyenek részt, amelyekben a piaci szereplők bizonyos kockázatok miatt nem, vagy csak a kellőnél kisebb részben, illetve nem önállóan vesznek részt. „Ez az Eximbank és a MEHIB elsődleges feladata is” – mondta Nagy Viktor, az Eximbank és a MEHIB üzleti vezérigazgató-helyettese a Román–Magyar Üzleti Fórumon.

A szakember kiemelte, hogy az intézmények ezt a feladatot szoros együttműködésben látják el a HITA-val illetve az illetékes kereskedelmi és iparkamarai testületekkel. „A Kárpát Régió Üzleti Hálózatban dolgozó kollégák is naprakész információkkal rendelkeznek a mi működésünkről, így a hozzájuk forduló vállalkozó ott helyben is tájékozódhat az állami szerepvállalás feltételeiről” – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes. A szakember szerint a tavalyi szabályozási, illetve személyi változásokkal „az Eximbank és a MEHIB magasabb fokozatra kapcsolhatott”. Ennek oka, hogy immár az elsődleges elvárás a két intézménnyel szemben az, hogy gazdaságpolitikai eszközként működjenek, amelyek a magyar export irányainak és volumenének kiszélesítését szolgálják.

„Ennek érdekében a költségvetéstől nagyságrendekkel több forrást kapunk, mint korábban” – hangsúlyozta a Nagy Viktor, aki kiemelte, hogy az Eximbank 2013-ben 1200 milliárd forint értékben helyezhet ki hitelt a magyar cégeknek. A garanciakeret 850 milliárdra nőtt, a MEHIB keretösszegét 500 milliárd forintban határozták meg.. „Ami még fontosabb, az a kamatkiegyenlítési lehetőségeink kiegyenlítése. Korábban ez 6,5 milliárd forint volt, idén 7 milliárdra emelkedett, és ami fontos változás, hogy ez az összeg felülről nyitott” – hangsúlyozta Nagy Viktor.

Állami segítség a kereskedelemfejlesztésben

Az exporthoz két dolog kell: idő és pénz
A nemzetközi terjeszkedés a bukás veszélyét is magában hordja, amennyiben tudás, jól átgondolt stratégia és pénzügyi források nélkül fog bele egy vállalkozás. Jó hír, hogy egyre több kedvezményes konstrukció segíti az exportőröket, és a kockázatitőke-társaságok is nyitottak a finanszírozásra, persze feltételekkel.

„A regionális együttműködés a világban reneszánszát éli, ennek jelei egyre nyilvánvalóbbak” – hangsúlyozta Bukvai Károly, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöki főtanácsadója. A szakértő szerint a kormány keletinyitás-politikájában megfogalmazott „ötödik égtáj”, azaz a régiós országok irányába folytatott kereskedelem egyre fontosabbá válik. „A környező országokkal folytatott kereskedelmünkre jó példa, hogy Szerbia irányába a forgalmunk megegyezik a teljes Kína irányába folytatott exportunkkal” – emelte ki.

A szakértő szerint a HITA a Kárpát Régió Üzleti Hálózaton belül, illetve a külképviseleteken dolgozó gazdasági szakdiplomatákon keresztül segíti elő a magyar kkv-k külföldi terjeszkedését, illetve a külföldi vállalkozók magyarországi megtelepedését. Fontos feladatként emelte ki a HITA vállalkozásfejlesztésre irányuló törekvéseit. „Nemcsak azokat a magyar vállalkozásokat szeretnénk segíteni, amelyek exportálni szeretnének, hanem azokat is, amelyek exportképes termékekkel rendelkeznek, ám ennek nincsenek tudatában, illetve kiváló beszállítók lehetnének a nálunk megtelepedő cégek számára” – emelte ki Bukvai Károly.

Erre szolgál a HITA beszállítói adatbázis, amely ugyan még főként járműipari és elektronikai beszállítók adatait tartalmazza, azonban a jövőben további ágazatok szereplőivel is gazdagodhat.  „Erőfeszítéseink segítségével 1800 magyar vállalatnak tudtunk segítséget nyújtani, illetve rendezvényeinken keresztül további 2400 vállalathoz jutottunk el” – hangsúlyozta.

Kiemelte a HITA kereskedelemfejlesztési pályázatát, amelyet idén várhatóan a tavalyihoz hasonlóan nyit majd meg a szervezet. A pályázat – amelyet elsősorban kkv-knak nyitott meg tavaly a hivatal – elsődleges célja, hogy a magyar vállalatok arányát a magyar exportvolumenben a jelenlegi 10-12 százalékról 20 százalékosra növelje.

Egy tőkeerős partner komoly segítség

„Ugyan minket sokan összekevernek az egyetemmel, de a Corvinus 1997 óta működő cég” – mondta Tordai György, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatója. „Három legyet akarunk ütni egy csapásra: egyrészt szeretnénk segíteni a magyar vállalatok régiós terjeszkedését, másrészt a magyarok lakta határon túli területekkel erősíteni szeretnénk a magyar–magyar gazdasági kapcsolatokat, harmadrészt pedig az állam költségvetési bevételeit hosszú távon növelnénk” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Pénzszerzés
A finanszírozásról, illetve a kkv-k számára megnyíló pénzszerzési lehetőségekről regisztrált olvasóink Pénzszerzés témadobozunkban tájékozódhatnak!

„Mi minden esetben magyar befektetési partnerrel és egyidejűleg szállunk be a külföldi céltársaságba, és piaci alapú megtérülési mutatókkal dolgozunk, a célországok pedig elsősorban a régiós országok, ezen belül kiemelten Szerbia, Szlovákia és Románia” – mondta Tordai György. A szakember szerint ágazati prioritásaik ugyan nincsenek, ám kiemelten kezelik a Wekerle Tervben már említett ágazatokat.

A támogatás futamideje 5–8 év, ám a Corvinus megkísérli ezt rugalmasan kezelni, hogy a magyar vállalkozások érdekeihez igazodhasson. A befektetés módja a vállalkozás kisebbségi tulajdonrészének (10– 49 százalék) megvásárlása, amelyet a futamidő végén a vállalkozó az előre meghatározott hozam kifizetése mellett visszavásárolhat. A hozam mértéke mindig az ágazati profitabilitástól, illetve a külföldi országok kockázati mutatóitól is függ. A partnerek kizárási feltételeiként Tordai György kiemelte, hogy kizárólag fejlesztési céllal fektetnek be, egyébbel nem szolgálnák előre meghatározott céljaikat.

„Ha tehát egy külföldi cég talál egy magyar befektetési partnert – vagy fordítva –, a Corvinus harmadik félként beszáll, amennyiben az üzlet feltételei megfelelnek a céljainknak. Befektetési összegünk 100–150 millió forint, emellett még hasonló nagyságrendű tagi kölcsönnel is élhetünk. A fejlesztési célú beruházáshoz egy üzleti tervet is kérünk!” – hangsúlyozta.  Tordai György a konstrukció előnyeiként kiemelte, hogy a Corvinus az egyetlen olyan állami szereplő, amely határon túlra tőkebefektetést nyújthat, valamint az általuk elvárt hozam jóval alacsonyabb a kockázatitőke-befektetők által elvárt hozamnál. „Egy tőkeerős partnerrel pedig könnyebben boldogulhat egy magyar kkv a külpiacokon.”

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek