A parlament tegnapi ülésén elfogadták azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek módosítanak egy sor jelenleg hatályban lévő jogszabályt, emellett mintegy ötven ponton átírják az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (Mt.) is; a dolog érdekessége, hogy ez a jogszabály még hatályba sem lépett. A törvény jelenleg az országgyűlés elnökének aláírására vár, majd azt megküldik a köztársasági elnöknek, kihirdetésre csak ezt követően kerülhet.

Az új Mt. hatálybalépéséig összesen 11 nap van hátra, ami roppant kevés idő az érintettek felkészülésére. Különösen, ha figyelembe vesszük,  hogy számos cég a felkészülés kapcsán már megtárgyalta az új kollektív szerződésének tervezetét, a kollektív megállapodások megkötése pedig vagy megtörtént vagy éppen küszöbön áll.

„Az elmúlt fél évben a cégek egymásnak adták a kilincset a különböző konferenciákon, ahol a szakértők ismertették az új munka törvénykönyvének szabályait. A szakértők számos kérdésre csak annyit tudtak válaszolni: „majd az átmeneti rendelkezések talán megadják a kérdésre a választ". Az átmeneti rendelkezéseket a parlament elfogadta, ám a nyitott kérdések száma nem csökkent - állítja a BDO.

„Zavaros az átmenet, és a törvény extrém mennyiségű utaló szabályt tartalmaz - hangsúlyozta Máriás Attila, a BDO munkaügyi szaktanácsadója. - A törvények közül a munka törvénykönyve egyike azoknak a jogszabályoknak, amelyeket nem elsősorban a jogászok alkalmaznak. Az új Mt.-ben azonban kifejezetten nehéz egy átlagos munkavállalónak eligazodnia, ez pedig  sértheti a jogbiztonság követelményét."

További probléma, hogy a rengeteg módosítás korántsem adott választ minden nyitott kérdésre: bizonyos passzusok értelmezése kapcsán nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatói oldal tapasztalt HR-esei is gondban vannak. Ezek közül is kiemelendő az elszámolási időszakhoz kapcsolódó új szabályozás, melynek kapcsán érdemes lesz megfigyelni, hogy hányan fognak élni az elszámolási időszak intézményével az elkövetkező időszakban. Várhatóan nagyon kevesen, aminek a fő oka a hiányos, néhol inkább „misztikus" szabályozás.

A többműszakos munkáltatói tevékenység kapcsán sem teljesen világos, hogy a heti 80 órát telephelyenként, munkakörönként, tevékenységenként vagy a munkáltatót globálisan vizsgálva általában kell nézni. Holott nagyon sok múlik azon, hogy a munkáltató többműszakos-e vagy sem. Többműszakos munkáltatói tevékenység ugyanis egyrészt feltétele a napi pihenőidő 11 óráról 8 órára történő csökkentésének, másrészt műszakpótlék fizetési kötelezettség is társulhat hozzá.

„A módosítókat tartalmazó munkaügyi salátatörvény kapcsán egy fontos pozitívum is kiemelhető: módosították a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelhetőségének körét, amit a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kiskereskedelmi tevékenységet és kereskedelmet kiszolgáló tevékenységet folytató munkáltatókra is kiterjesztettek" - hívta fel a figyelmet a BDO munkaügyi átvilágításokkal foglalkozó szakembere.