Munka Törvénykönyve: semmi sem változott?

2014. április 23. szerda - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Két éve lépett érvénybe az új Munka Törvénykönyve, amely lényegesen egyszerűsítette a rugalmas foglalkoztatási formákat. Egy friss felmérés szerint a cégvezetők többsége nem észlel könnyebbséget a szabályozás megváltozása miatt – igaz a legtöbben nem is alkalmazzák az új lehetőségeket.

Az új Munka Törvénykönyve egyszerűbbé teszi a rugalmas foglalkoztatást – kép: SXC

Az előző kormányzati ciklus a munka világa szempontjából egyik legjelentősebb változtatása az volt, hogy új Munka Törvénykönyve került elfogadásra. A kormányzati szándék szerint erre azért volt szükség, hogy a válság utáni magyar gazdaság számára egy rugalmasabb munkaerőpiac jöjjön létre.

Az új munka törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!

Kinek segít az új Munka Törvénykönyve?

Két évvel az Mt. hatálybalépése után a Policy Agenda megkérdezte a kis- és középvállalkozások vezetőit, hogy milyennek ítélik meg a gyakorlati életben az új szabályozást. Az abszolút többség (55%) úgy gondolja, hogy ugyanolyan, mint a korábbi volt. 28 százalékuk számára pedig kifejezetten rosszabb az MT, mint a 2012 előtt hatályos szöveg. Azaz az adatok azt mutatják, hogy a kormányzati elképzelést, mely szerint a vállalkozói környezetnek kedvezőbb legyen a jogi környezet nem sikerült elérni, mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy segített rajtuk a kormány.

A kutatás során vizsgálták azt is, hogy ezek alapján szükség van-e a Munka Törvénykönyvének a változtatására. A válaszolók 21 százaléka válaszolt igennel, 5 százalék elzárkózott ettől, és a többség (74%) azt mondta, hogy ki kell várni, és további tapasztalatokat gyűjteni.

A különböző kérdésekre adott válaszok összehasonlítása kapcsán az kutatás azt mutatta, hogy azon cégvezetők, akik korábban negatívan vélekedtek az új MT-ről 61 százalék megváltoztatná, 27 százalék még kivárna, és köztük is van 12%, aki nem nyúlna (még) a szabályozáshoz.

Távmunkás külföldről? Miért ne!
A megfelelő munkaerőt nehéz megtalálni, de a megfelelő és olcsó munkaerőt még nehezebb. A modern technológiák fejlődésével azonban teljesen új lehetőségek nyílnak meg a cégek – és a munkavállalók – előtt: a távmunka ma már valódi alternatívát kínálhat, és nem feltétlenül Magyarországról.

Azok között, akik úgy érzik nem hozott változást az MT, és ők vannak a legtöbben, 90 százalék, egyelőre kivárna mindenfajta korrekcióval. Meglepő, hogy azok között is van 11 százalék, akik módosítanák az MT-t, akik szerint ez jobb, mint az előző volt. De a többség közöttük is azt mondja (73%), hogy még nincsen annyi tapasztalat, amely alapján érdemes lenne belenyúlni az alig két éves szövegbe. Az adatokból az derül ki, van egy réteg, akik szerint minden változás inkább csak ront a helyzeten, nem bízik a kormányban ebből a szempontból.

Tavaly egyébként jelentősen módosult a Munka Törvénykönyve, a változásokról részletesen itt olvashat!

Kell-e változtatni?

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a Munka Törvénykönyvét úgy változtatták meg, hogy az a munkáltató számára nyújtson szinte korlátlan lehetőségeket a minél olcsóbb foglalkoztatásra. Az új munkajogi törvény és az ágazati, illetve jogállási törvények megnehezítették, egyes területeken lehetetlené tették a kollektív érdekérvényesítést, a szakszervezetek működését. Ezáltal még jobban nőtt a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint szükség van a Munka Törvénykönyvének az érdekképviseletekkel való közös értékelésére, és ennek alapján új Munka Törvénykönyvet kell alkotni.

Munka kisgyermekkel – lehetséges?
Mind a kultúra változása, mind a gazdasági környezet miatt egyre több gyermekes nő szeretne visszatérni a munkaerőpiacra. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, a munkáltató rugalmasságára, de a munkavállalók nagyobb bátorságára is szükség lenne. További részletek itt olvashatók!

Nem használják

habár az atipikus foglalkoztatási formák terjedni kezdtek az elmúlt években – a válság igazi nyertese éppen a munkaerő-kölcsönzés lett – a tapasztalatok szerint a legtöbb vállalkozás még mindig nem használja ki ezeket a költségcsökkentő formákat. Elég csak a hazai adatokat megnéznünk: az atipikus formákban (részmunkaidő, határozott idejű szerződés, munkaerő-kölcsönzés, távmunka stb.) foglalkoztatott munkavállalók száma meghaladja a 600 ezer főt, ám ezzel még az unió átlagát sem érjük el, ami 18,8 százalék. De Hollandiában például a munkavállalók több mint felét ilyen formában alkalmazza a munkaadója, és sokat elárul az az adat is, hogy az unióban a válság óta létrejött munkahelyek 52 százaléka valamelyik atipikus formához kötődik. (Pedig a rugalmas megoldásokkal, mint a távmunka, még az irodánk költségeit is lefaraghatjuk.)

„A közhiedelemmel ellentétben a munkaerő-kölcsönzés nem jelent feltétlenül költségcsökkentést a cégeknek, hiszen azt az összeget, amit eddig munkabérként fizettek ki, most is ki kell fizetniük” – mondta korábban a Piac & Profitnak Csákvári Róbert a Workforce munkaerő kölcsönző tulajdonos-ügyvezetője.. Egyszerűbb azonban, hogy nem kell adminisztrációval, bérszámfejtéssel, be- és kiléptetéssel foglalkozniuk, bővítés esetén a toborzási költségek is megtakaríthatók. „Rugalmasabban reagálhatnak a gazdasági változásokra, ha visszaesnek a megrendeléseik, egyszerűen csak kevesebb munkavállalót kölcsönöznek, nem kell ezeket a dolgozókat elküldeniük” – emelte ki az ügyvezető, aki szerint a munkavállalók szempontjából is jobb ez a helyzet. „Nem kell állandóan munkahelyet változtatniuk, hiszen a munkaerő-kölcsönzőnél ugyanúgy állományban maradnak, egyszerűen csak átirányítjuk őket egy másik vállalathoz.”

Idén azonban komoly verseny várható a munkaerőpiacon: habár a várakozások szerint emelkedni fog a kölcsönzöttek száma, a kölcsönzői piacon komoly árverseny van kialakulóban. „A 2014-es évre ugyan abszolút pozitívak a várakozásaink, de az árak csökkenni fognak, mivel több cég is feljövőben van a piacon, ugyanakkor bőven van még potenciál a kölcsönzésben” – hangsúlyozta Csákvári. Az ügyvezető szerint a legkomolyabb problémát a még mindig jelen lévő „szürke” közvetítők jelentik, akik a szabályosan működő cégekkel ellentétben egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik ki munkavállalóik után a törvényben szabályozott járulékokat. Ezek a cégek hajlamosak egyik napról a másikra eltűnni, sokszor a dolgozók munkabérével egyetemben, árakban viszont a szabályosan dolgozó munkaerő kölcsönzők alá mennek. „Szerencsére egyre több cég jön rá a megbízhatóság értékére, így mindinkább a szabályosan működő kölcsönzőkhöz fordulnak és a munkavállalók is kezdenek rájönni, hogy a munkanélküliségnél mennyivel jobb a kölcsönzötti lét” – mondta a Workforce ügyvezetője.

Már a munkavállalók sem félnek a kölcsönzéstől
Habár a Munka Törvénykönyvének tavaly életbe lépett változásaival komolyan megváltoztak a munkaerő kölcsönzés szabályai, a tavalyi második félévben beinduló gazdasági növekedés a munkaerő-kölcsönzés piacát is megmozgatta. A gazdaság megindulásával ugyanis a multinacionális és hazai kölcsönvevők jellemzően nem mertek vagy nem akartak saját állományba felvenni munkatársakat, így a foglalkoztatás bővülése munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül valósult, valósul meg.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek