Munka lenne, ember nincs a szolgáltató központokban

Több ezer munkahelyet teremtenének a szolgáltató központok itthon, de egyszerűen nem találnak elegendő képzett munkaerőt. Ez ma az SSC iparág legsúlyosabb problémája, amely megoldásra vár.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

A legfrissebb becslések szerint a magyarországi üzleti szolgáltató központok (shared service center – SSC) összesen mintegy 25 ezer embert foglalkoztatnak, és a felmérésben részt vevő nagyvállalatok az elkövetkezendő két évre tervezett növekedési rátája 20 százalék, amely átlagosan mintegy 1900 munkahely megteremtését jelzi előre – derül ki a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) kutatásából.

A felmérés szerint az SSC-piac fejlett, ahol a magas hozzáadott értéket teremtő szolgáltatások kerültek túlsúlyba, szemben az induló piacok többnyire adminisztratív tevékenységeivel. Ez egyértelműen egy jól képzett szakemberbázist feltételez, amely Magyarországon rendelkezésre állt az SSC-k számára. Fontos azonban kiemelni, hogy mára a kutatásban részt vevők elsődleges kockázatnak tekintik működésük szempontjából a több nyelvet beszélő, megfelelően képzett munkaerő-utánpótlás biztosításának megoldatlanságát. Ez ma az SSC-iparág legsúlyosabb problémája, amely megoldásra vár. (A szegmens idén 16 százalékkal is növekedhet.)

A Budapesten működő szolgáltató központok aránya tovább nőtt a tavalyi évhez képest, a szolgáltató központokban dolgozók 85 százaléka fővárosi, 12,5 százaléka debreceni székhelyű centerek alkalmazottai. A felmérés szerint Kelet-Magyarország, kiváltképp Debrecen a foglalkoztatottak számát tekintve a legjelentősebb vidéki helyszín és célállomás.  Ennek okát vizsgálva: Debrecen város remek infrastruktúrával rendelkezik, és már eddig is magasan képzett, több nyelven beszélő munkaerő áll rendelkezésre. Számos magyar nagyváros a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt (pl. „A” kategórás irodaházak, megfelelő összeköttetés hiánya a város körüli településekkel stb.) veszít el befektetőket (pl. Nyíregyháza, Szeged).

Négy dolog, ami miatt hátrányba kerülhetünk
Pörgethetnék a szolgáltató központok a hazai GDP-t, de a kiváló adottságok kiaknázását a gazdaságpolitikának is támogatnia kellene. Hazánk jelenleg jó helyzetben van a régióban, de hamar elvesztheti előnyét.
A szolgáltató központok folyamatosan keresnek munkaerőt, a jelentkezők azonban sok esetben nem rendelkeznek a szükséges kompetenciák és készségek döntő részével.  (A magyarok jelentős része „megért” egy idegen nyelvet, de sok munkakörhöz már „csak” az angol is kevés.) A válaszadók a legnagyobb veszélyt a cégek működésére egyértelműen a szakember-utánpótlás megoldatlanságában látják. Az oktatási rendszer kedvezőtlen átalakítása, valamint a nyelveket beszélő fiatalok elvándorlása az iparág jövőjét fenyegeti, hiszen ezzel a szakemberbázis folyamatosan szűkül, az igény viszont folyamatosan nő.

Szolgáltató központok már a kétezres évek eleje óta léteznek Magyarországon, ám csak az utóbbi időben kaptak nagyobb publicitást. Nem csoda, hiszen míg a legtöbb ágazatban leépítésekről vagy jobb esetben is csak stagnálásról tudnak beszámolni a statisztikák, addig a szolgáltató központokban foglalkoztatott dolgozók száma folyamatosan bővül.

Igen jelentős az szolgáltató központra épülő beszállítói kör. Noha helyi alvállalkozók egyaránt lehetnek hazai kkv-k és multinacionális cégek, a kutatás szerint a központok mintegy 90 százaléka helyben dönt az alvállalkozókról. A leggyakoribb igénybe vett szolgáltatások a HR, pénzügyi és informatikai szolgáltatások.

Bár 5 százalékkal csökkent az ország stabilitását kockázatnak tekintők aránya, elmondható, hogy ez a mutató továbbra is magas, és a javulás elsősorban annak köszönhető, hogy mára a mindent felülíró megoldatlan kérdés az SSC-k számára a szakember-utánpótlás problémájának megoldatlansága. Idén a válaszadók 33 százaléka tart az országkockázattól.

Az éves természetes lemorzsolódás számadatai nem változtak a tavalyi évhez képest. A mutatók egyértelműen egy fejlett SSC-piacra jellemzőek, ahol már kialakult az SSC-munkakultúra megtartó hatása. A nagyobb méretű SSC-knél magasabb, míg a kisebb méretűeknél alacsonyabb a fluktuáció mértéke. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg a területi elhelyezkedést figyelembe véve; vidéken kisebb a fluktuáció, mint Budapesten.

Közösségi oldal SSC-knek
SSC Heroes néven a hazai szolgáltató központok (shared service center) érintettjeit összegyűjtő közösségi portál indult, amely a szektor ismertségét hivatott növelni, és a szakma kommunikációját támogatni. Az oldalon az érintettek mondanak véleményt az egyes cégeknél tapasztalható munkakörülményekről, a menedzsment hozzáállásáról vagy épp az étkezők minőségéről.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo