Muníciót kaptak a cégek a GVH ellen

A versenyfelügyeleti eljárások, különösen a kartellügyek jelentős, akár milliárdos összegű bírság kiszabásával végződnek, a GVH pedig azért is bírságolhatott, ha valaki hallgatóként részt vett egy találkozón. Az Alkotmánybíróság döntése azonban felülírta ezt a gyakorlatot.

Kép: SXC

A kartelljogászok számára különösen izgalmas időszak volt az idei nyár és ősz. Az izgalom oka leginkább a Kúria és az Alkotmánybíróság különböző ügyekben, mégis azonos, a kartelljog alapvető kérdéseiben kifejtett álláspontja volt. A versenyfelügyeleti eljárások, különösen a kartellügyek jelentős, akár milliárdos összegű bírság kiszabásával végződnek. Ugyanakkor más közigazgatási eljárásokkal összehasonlítva a jogsértés bizonyítása rendszerint közvetett bizonyítékokon alapul, és a Gazdasági Versenyhivatal, a GVH bizonyítását számos vélelemmel segíti a kialakult esetjog, a kartellek nehezen feltárható voltára hivatkozással. Leegyszerűsítve úgy tűnhet, elég egyetlen feljegyzés egy találkozóról, vagy elég csak hallgatóként részt venni egyetlen a GVH által szenzitívnek minősített találkozón, és a GVH adott esetben milliárdos bírságokat szab ki, függetlenül attól, hogy a felek miért vettek részt a találkozón vagy attól, ténylegesen milyen folyamatok zajlanak az adott piacon (pl. kiélezett árverseny). Olykor bizony még a piackutatással is vigyázni kell!

A kartelljogászok védekezési stratégiájának ezért egyik alapvető és régi eszköze a GVH eljárása tisztességességének, a bizonyítottság szükséges szintjének a megkérdőjelezése - írta Szabó Kornél, a DLA Piper jogi tanácsadó cég munkatársa legfrissebb bejegyzésében az Advocatus blogon.

A kérdés az európai kartelljogban is számos eset kapcsán felmerült az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. és 7. cikke alkalmazásával összefüggésben. Magyarul, a büntető eljárásjogra vonatkozó alapjogi rendelkezések, garanciák alkalmazandók-e versenyfelügyeleti eljárásokra? A kérdés az, vajon versenyfelügyeleti ügyekben minden kétséget kizáróan kell-e bizonyítani a jogsértést vagy sem, azaz érvényesülnie kell-e az in dubio pro reo elvnek. Eddig ilyen követelmény nem fogalmazódott a kartellek esetjogában, és számos kartellügyben ez az eljárás végét jelentette volna. Az Alkotmánybíróság és a Kúria ezekben a kérdésekben hozott az elkövetkezendő évek eljárásait alapvetően meghatározó döntéseket.

Rossz ötlet törölni a merevlemezt ha jön a GVH
A közelmúltban napvilágot látott bejelentés szerint a GVH bírságot szabott ki egy gyaníthatóan versenyjogsértő magatartást tanúsító vállalkozással szemben, bizonyítékok megsemmisítése miatt. Bár ennek előfordulása nem gyakori, de ha mégis megtörténik, annak hatása lehet az eljárás végén hozott érdemi határozatra is.
A Kúria májusi döntése (Kfv.III.37.690/2013/29.) szerint a versenyügyek az egyezmény szerint büntetőjoginak minősülnek, azaz az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következő büntetőügyekhez rendelt eljárási garanciáknak teljesülniük kell. A Kúria szerint ez nem a minden kétséget kizáró bizonyítottság követelményét írja elő versenyfelügyeleti ügyekben, hanem csupán a teljes körű (jog és ténykérdésekre is kiterjedő) és hatékony jogorvoslatot, amely Magyarországon teljesül. Ugyanakkor a Kúria szerint úgy kell kezelni a GVH határozatát, mintha “vádirat” lenne, azaz sikeres megtámadásához nem szükséges a bizonyítékok értékelésének vagy a jogi mérlegelés nyilvánvaló, kirívó okszerűtlenségét igazolni, elég csupán azt igazolni, hogy létezik ésszerűbb értékelése a bizonyítékoknak, létezik okszerűbb jogi mérlegelés. Ez a megközelítés csupán árnyalatnyi különbségnek tűnhet, mégis jelentős fejleménynek kell tekintenünk. Az Alkotmánybíróság azonban ennél lényegesen radikálisabb álláspontot látszik elfogadni.

Az Alkotmánybíróság IV/1629/2013. számú határozatának indoklásában (70. pont) a minden kétséget kizáró bizonyítottság követelményét állítja a versenyfelügyeleti eljárások elé: “Az Alkotmánybíróság szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeknek a terhelt terhére való értékelésének tilalma – az ártatlanság vélelmének részeként – a versenyfelügyeleti ügyekben is köti a hatóságot, illetve felülvizsgálatot végző bíróságokat.“ Úgy tűnik tehát, a GVH kartellügyeivel szemben a vállalkozások, illetve ügyvédeik (akiket mostantól akár védőügyvédeknek nevezhetünk) új és jelentős muníciót kaptak.

JÓHISZEMŰEN IS SÉRTHETÜNK JOGOT!
Sok kisebb cég vezetője nem is gondol arra, mennyire fontos, hogy működése során a versenyjogi normákra is figyeljen, pedig akár jóhiszeműen is könnyen jogszabályt sérthet. Dr. Szamosi Katalin ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy az új Ptk. ügyvezetői felelősségi szabályai a versenyjogi normasértések terén is kellemetlen következményekkel járhatnak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo