Most nagyon megéri kastélytulajdonosnak lenni

2016. október 20. csütörtök - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Uniós források azonnali kifizetésével és új adókedvezménnyel támogatja a kormány a hazai kastélyok megmentését és felújítását. Egyesek szerint azonban az állami tulajdonú kastélyok zömét tehetős embereknek kellene eladni, hogy ők végeztessék el a felújításukat, és szervezzék meg folyamatos használatukat, ne közpénzekből finanszírozzák a fenntartást.

Négymillió fontos veszteség árán is megszabadulna dél-franciaországi kastélyától David Beckham! – közölték a hírt a napokban a nagy nyugat-európai bulvármagazinok öles betűkkel és rengeteg fotóval illusztrálva. Az angol futballista még 2003-ban vette meg potom másfélmillió fontért az Azúrparton a 19. században épített Domaine Saint Vincent luxuskastélyt, amelynek átalakítására legalább ötmillió fontot – forintra átszámítva közel kétmilliárdot – költött felesége ízlése szerint, hogy az ingatlan megfeleljen Victoria asszony és a kor elvárásainak. A többek között három szalonból, négy fürdőszobából és hat hálóból álló kastélyban azonban nem érezte jól magát a sztárpár: kísértette őket a múlt. Az előző tulajdonos ugyanis állítólag a dolgozószobában lőtte fejbe magát… Persze könnyen lehet, hogy ez a sztori csak a hírverés része – elvégre valamivel fel kell kelteni a potenciális vásárlók figyelmét.

Két éve Catherine Deneuve francia filmcsillag is így tett, amikor egy hétköznapi ingatlanközvetítő cég internetes oldalára töltette fel a Párizstól 75 kilométerre fekvő Guainville-ben található, korántsem hétköznapi kastélyának fotóit. Az 1200 négyzetméter alapterületű épületet még húsz évvel ezelőtt vásárolta magának az ismert színésznő. Az ingatlanközvetítő a 18. századi Primard-birtokra 3,9 millió euróért, azaz 1,2 milliárd forintért keresett vevőt. Hogy végül kié lett a luxuslak, arról már nem szól a fáma: az efféle adásügyleteket Nyugat-Európában is igyekeznek titokban tartani a vagyonosodás és a jövedelmek eredetét firtató adóhatóság előtt.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Új szenvedély

Mielőtt valaki azt hinné, hogy ilyen brutális árakra csak külföldön lehet példa, nem árt, ha körülnézünk szűkebb pátriánkon belül. A minap egy Baranya megyei ingatlan keltett feltűnést az internet világában. Bükkösdön az 1736-ban épült, barokk stílusú főúri Petrovszky-kastélyt csekély 2,5 milliárd forintért hirdették meg eladásra, s a mondás ebben az esetben is beigazolódni látszik: minél régebbi, patinásabb valami, annál értékesebb, annál drágább. Persze, nyilván az is sokat nyom a latban (illetve az árban), hogy a közel 2500 négyzetméteres „családi rezidenciaként” funkcionáló, 30 szobás épületet mintegy 15 hektáros ősfás birtok veszi körül. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki a tulajdonosa jelenleg. Senki sem lepődne meg azonban, ha kiderülne: valamelyik helyi politikai potentát szerzeménye lenne. Hiszen míg a világ gazdagabbik részén elsősorban a hírességek és a sztárok vásárolnak maguknak méregdrága műemléki kastélyokat, addig nálunk a közéleti szereplők és családtagjaik hódolnak ennek a költséges szenvedélynek. A „műemlékezést”, valamint a nemzeti tőkésosztálynak ezt az új hobbiját pedig a kormány is bőkezűen és több formában támogatja.

Nemzeti kastély- és várprogram

A kastélyok megmentésére, felújítására fordítható 33 milliárd forintos támogatási-pályázati rendszer elindulását még L. Simon László jelentette be a nyár derekán. A Miniszterelnökség örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkárát viszont időközben menesztették, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból finanszírozott műemléki beruházások végrehajtása és felügyelete így már Virág Zsolt feladata, akit szeptember elsején határozott időre, hat hónapra neveztek ki miniszteri biztosnak.

Megéri hátrányos helyzetű térségbe költözni?
A jellemzően hátrányos helyzetű kistérségekben letelepedő vállalkozások nagyobb pályázati kerettel és pluszpontokkal számolhatnak a nemrégiben indult pályázati ciklusban. Ez akár lökésszerűen több vállalkozást eredményezhet ezekben a szabad vállalkozási zónákban, jóllehet a nyár folyamán ennek még nem láttuk a jeleit. Talán azért sem, mert a többletkedvezmény mellett infrastrukturális hiányosságokra, alulképzett munkaerőre és logisztikai nehézségekre is számíthatnak a kiköltözők.

Az elmúlt hetekben, hónapokban az állami tulajdonban lévő műemlékek fenntartásával, fejlesztésével, hasznosításával és üzemeltetésével foglalkozó Forster Központ munkatársai összesen húsz GINOP-pályázatot készítettek el. Ebből 19-et már be is nyújtott a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő központ, kilenc esetében pedig már a pozitív döntés is megszületett, így zajlik a támogatási szerződések megkötése. A nádasdladányi Nádasdy-kastély, az iszkaszentgyörgyi vagy a dégi Festetics-kastély, a tatai Esterházy-kastélyegyüttes, a füzérradványi Károlyi-kastély, illetve a bajnai Sándor–Metternich-kastély már a szerencsések között van. A három további nyertes pályázatból az egri vár, az Oroszlány–Majki Kamalduli Remeteség, valamint a sümegi püspöki palota újulhat meg. A közel 70 milliárd forint összköltségű Nemzeti Kastély- és Várprogramba tartozó további tíz műemlék – közülük például a fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki és a keszthelyi kastély – esetében még a pályázatok pozitív elbírálására várt lapzártánk idején a felújítások lebonyolítását végző Forster Központ.

A kormány rövid időn belül viszont kétszer is módosított a program feltételein. A GINOP-on belül a turisztikai célú fejlesztésekre vonatkozó kiírásban eredetileg a megítélt támogatás 30 százalékát lehetett előlegként felvenni. Majd ez az arány áprilisban 50, július közepén pedig 100 százalékra ugrott. Az uniós támogatás előlegként való azonnali és teljes kifizetése mellett – értesülések szerint – azért döntött a kormány, mert komoly elmaradás mutatkozik az uniós pénzlehívások terén. Ám kétséges, hogy a kastélymilliárdok kellőképpen föl tudják-e pörgetni a magyar gazdaság növekedését.

Erre a lehetőségre várnak 35 éve
Még idén elindulnak a turisztikai uniós pályázatok – mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön. Utoljára 35 évvel ezelőtt volt annyi pénz turizmusfejlesztésre, mint ma. Elképesztő lehetőség van a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőinek kezében.

Egyébként a program keretében végrehajtott beruházások célja egyrészt az, hogy a műemlék épületeket megmentse a pusztulástól, másrészt, hogy olyan kulturális tartalommal, modern turisztikai funkciókkal lássa el őket, amelyek révén azok hosszú távon is önfenntartóvá válhatnak. Ám hazánkban a kastélyok számát ötszáz és ezer közé teszik – pontos számot nem lehet mondani, mert ma nincs megfelelő országos nyilvántartás, és nincs egyértelmű kritériumrendszer sem –, a programnak köszönhetően viszont mindössze 35 épület újulhat meg.

Adókedvezmény a felújítóknak

A kastélyprogramban négyzetméterenként 400 ezer forintot lehet költségként elszámolni a műemlékek esetében, a nem műemléki épületek építésére 320, átalakítására pedig 220 ezer forintot. Bár a program csak az állami kézben lévő kastélyokról szól, könnyen lehet, hogy ez is hamarosan változni fog, s akár a cégek vagy magánszemélyek tulajdonában lévő műemlékekre is kiterjeszthetik. A volt Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egykori elnöke, Mezős Tamás mindenesetre máris amellett kampányolt egy tévéműsorban, hogy az állami tulajdonban lévő kastélyok zömét tehetős embereknek kellene eladni, hogy ők végeztessék el a felújításukat, és gondoskodjanak folyamatos használatukról. Legfőbb érve ez volt: a kastélyprogramban a négyzetméterenkénti 400 ezer forintos támogatás tulajdonképpen csak egy jobb minőségű családi ház építési költségének felel meg. Magyarán: nem elegendőek az uniós és a hazai költségvetési források.

A kormány ezt egészítené ki egy új társasági adókedvezménnyel, amit a jövő évi adócsomagban bújtatott el. A helyi vagy műemléki védettségű épületek karbantartásának és felújításának költsége ugyanis a tervek szerint százmillió euróig, azaz nagyjából 31 milliárd forintig levonható lesz a társaságiadó-alapból. Az új adókedvezményt egy adószakértő cég vette észre az elfogadásra váró adócsomagban. Hogy ez mekkora kiesést fog okozni a költségvetésben, még nem tudni, a kabinet legfeljebb másfélmilliárd forintos mínusszal számol.

A közéleti szereplők lázas kastélyvásárlásait látva mindenesetre feltételezhető, hogy ez a piac hamarosan felélénkül. Hiszen elég egy jogszabály-módosítás, s máris újabb kastélyok és pénzügyi források kerülhetnek a piacra, mondván: az állam nem jó tulajdonos. Amiben azért van némi igazság, főleg, ha arra gondolunk, hogy az uniós támogatások szabálytalan felhasználása miatt még az állami tulajdon legfőbb vagyonőrét, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t is sújtották pénzügyi szankciókkal.

Gyüre József

Lehetőségek a tízmillió turista országában
A Világbank adatai szerint 2011-ben átléptük a bűvös határt, és a hazánkba látogató turisták száma immár eléri a teljes lakosság létszámát. Az ágazatban hosszú évek óta először nő a foglalkoztatottság, emelkednek a bevételek, sok helyütt mégis vendéghiánnyal küzdenek. A falusi turizmus nehéz éveket élt/él meg, és még mindig nincs igazi, nagy, nemzetközi konferenciaközpontunk, így az üzleti turizmusban rejlő lehetőségeket sem tudjuk maradéktalanul kihasználni.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor